Régebben a formára utaztak, ma már a tartalom is számít
|
| Helybély Judit, a Deloitte szenior menedzsere |
Míg a NAV revizorai a kapcsolt ügyletek ellenőrzése során korábban rendszerint az adózók nyilvántartásainak formai szempontú vizsgálatára, illetve információgyűjtésre törekedtek, addig a Deloitte Zrt. tapasztalatai szerint mára egyértelmű tendencia, hogy a hatóság egyre gyakrabban tartalmában is vizsgálja a kapcsolt vállalkozások árképzését, sőt egyre növekvő számban adóalap-kiigazítást is kezdeményez az érintett cégeknél. A feltárt szabálytalanságok sokszor dominóként viselkednek, és egymás után több adónemben is komoly, esetenként százmilliós nagyságrendű szankciókat vonhatnak maguk után.
Az adóhatóságnak rendelkezésére áll a tartalmi vizsgálatokhoz szükséges eszköztár (így például a megfelelő adatbázisok), miközben folyamatosan képzi a témára szakosodott ellenőrök egy csoportját. Ennek köszönhetően az adóhatóság tartalmi megállapításai rendszerint rátapintanak a lényegre, vagyis sokszor megalapozottak a vizsgálat során emelt kifogások, egy részük azonban szakmailag vitatható indokláson, érvelésen alapszik. Ilyen esetekben pedig mindenképpen lehet „keresnivalója” a cégeknek egy esetleges fellebbezéssel.
Helybély Judit, a Deloitte Adóosztályának szenior menedzsere szerint a gyakorlat azt mutatja, hogy az adózók ennek ellenére szinte alig élnek jogorvoslati lehetőségükkel. A NAV tájékoztatása szerint a transzferár-témájú megállapítások jellemzően már első fokon jogerőre emelkednek. Pedig időben kapcsolni és cselekedni azért is fontos lehet, mert a transzferárak területén született megállapítások sokszor további súlyos szankciókat is maguk után vonnak a cégek számára egyéb adónemekben, így leggyakrabban áfában és helyi iparűzési adóban - állítja a szakértő.
A Deloitte összeállításában a legjellemzőbb problémaforrásokat szedték össze.
Veszteséges működés / ügyletek
Nyilvánvalóan problémát jelez, ha egy vállalatközi ügyletet éveken keresztül olyan áron folytatnak a felek, mely nem fedezi a kapcsolódó költségeket, így a vizsgált adózó veszteséget realizál. A nemzetközi szakirodalom is elismeri, hogy bizonyos veszteségek átmenetileg elfogadhatóak lehetnek, azonban állandósulásuk már az esetek többségében transzferárazási problémára utal. A veszteséges működés az ellenőrzésre történő kiválasztás egyik szempontja is, ezért e problémakör az egyik legjelentősebb kockázati faktor. A veszteségek ugyanakkor nem minden esetben vonnak maguk után automatikus megállapítást: egy profin összeállított transzferár-dokumentáció, mely kitér a mögöttes indokokra, vagy a veszteség vállalásának ésszerűségére, sokszor kellő és az adóhatóság számára is elfogadható magyarázattal szolgál az átmeneti veszteségekre.
A témakör jelentőségét növeli, hogy ezen megállapítások esetén gyakran adóhiány is keletkezik, melyet legfeljebb 50 százalékos adóbírsággal és késedelmi kamattal növelten együtt kell megfizetnie az adózónak. A veszteséges működésből fakadó megállapítások volumenükben is kiugróak: volt eset, ahol az adóalap-kiigazítás több milliárd forintos nagyságrendet képviselt.
A Deloitte szakértője arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csak a veszteséges működés, de az iparágra jellemző nyereségszinttől elmaradó eredmény is intő jel lehet az adóhatóság számára egy ellenőrzés során.
Ingyenes ügyletek
Több esetben tett megállapítást az adóhatóság amiatt, hogy egy vállalkozás elmulasztotta kapcsolt vállalkozására átterhelni az érdekében végzett tevékenységek piaci ellenértékét, vagy legalább a tevékenységgel összefüggésben elszámolt költségeket. Bizonyos esetekben a megállapítás nem a szűkebb értelemben vett szokásos piaci ár elvén alapult, hanem inkább az ésszerű gazdálkodás követelményére alapozva a ki nem terhelt költségek levonhatóságát tagadta meg az ellenőrzés. Ezen megállapítások ugyancsak könnyen százmilliós nagyságrendet képviselhetnek egy-egy nagyobb cégcsoport esetében. Ez esetben fennállhat továbbá annak a veszélye, hogy a hibával összefüggésben kétszer is megnöveli az adóhatóság a társaság adóalapját, élve az adótörvények speciális szabályaival.
Díjmeghatározás
A Deloitte Zrt. szakértői - csakúgy, mint az eljáró NAV revizorok - gyakran tapasztalják, hogy a díjkalkuláció elvei évről évre változnak, vagy nincsenek teljesen összhangban a választott transzferárazási módszer logikájával (pl. bizonyos költségek kimaradnak a kalkulációból, holott a díj alapját kéne, hogy képezzék). E változások, hibák könnyen azonosíthatóak és megfelelő magyarázat hiányában könnyen megállapításhoz vezethetnek.
Pénzügyi tárgyú tranzakciók ésszerűsége, elfogadható kamat mértéke
Az adóhatóság már több esetben kifogással élt és bírósági szakaszban is sikeresen megvédte álláspontját egyes pénzügyi tranzakciók kapcsán. A legjellemzőbb problémák e területen a túlzott mértékű ráfordítás elszámolása a felvett vállalatközi hitelekre, illetve kapcsolt vállalkozásnak adott betétek miatt elszámolt alacsony bevétel. Hitelek esetében hangsúlyos vizsgálati szempont, hogy az adós társaság alaptevékenységének eredménye fedezetet biztosít-e a fizetendő kamatokra, illetve piaci körülmények között is reális lenne-e az adott körülmények között az adott feltételű kölcsön felvétele.
A megállapítások jelentős része elkerülhető lenne kellően részletezett, teljes körű transzferár dokumentáció elkészítésével, az ellenőrzési eljárás során a hatóság irányában tanúsított szoros együttműködéssel, illetve akár külső szakértő bevonásával is, még a megállapításra vonatkozó hatósági határozat kiadása előtt.
Az időzítés és felkészülés kiemelten fontos lehet, ha figyelembe vesszük, hogy a bírósági szakaszba jutott adóügyek jelentős részében – főleg az eljárási fókuszból adódóan – a NAV számára kedvező döntés születik - olvasható a Deloitte összeállításában.
Megjelent egy új korcsoport, a "szuperszázasoké", amelybe azok tartoznak, aki 110 év felettiek. 
