7p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

KKV
Egy tanulmány szerint semmiképpen sem fogja megérni a Paksi bővítés, hiába növeli a GDP-t és generál adóbevételeket is. Más hosszasan sorolja a kockázatokat, a devizahitel árfolyamkockázatától a fejünk felett lebegő túlzottdeficit-eljáráson át odáig, hogy ha mindent Paksra alapozunk, kiesése lebéníthatja az országot. Még mindig rengeteg minden csak feltételezés, sok információ hiányzik.

„Paksról komolyan” címmel kezdett rendezvénysorozatot az Energiaklub a paksi bővítés „kibeszéletlen témájáról”. Mint ismeretes, annak idején lényegében mindenféle társadalmi vita, részletes indoklás nélkül döntött a kormány az évszázad valószínűleg legnagyobb beruházásáról. A döntést megalapozó információk, háttértanulmányok ma is ismeretlenek – hangzott el.

35 százalékos lesz az ÁFA?

Ha a kormány nem válaszolta meg a kérdéseket, akkor más szakemberek megpróbálják. A rendezvényen kiderült: A hazai és az uniós államadósság-csökkentési szabályok miatt Paks II. pénzügyi terhét nem kellene a jövő generációkra hárítani. A beruházás időszakában várhatóan kiigazító csomagokra lesz szükség, amivel 3000 milliárd forint körüli költségvetési mozgásteret kell teremteni. Hogy mivel, arról többféle elképzelés van, az egyik például egy 35 százalékos mértékű ÁFA bevezetése.

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője emlékeztetett arra, hogy az ország GDP-jének nagyjából tíz százalékáról van szó. Az orosz hitel a finanszírozást nagyrészt megoldja, de mindegy, hogy a kormány hitelt vesz fel vagy állampapírt bocsát ki, a költségvetési hatások ettől még komolyak maradnak.

Csúnyán elszáll majd az államadósság

Márpedig a beruházás a költségvetést igenis érinti majd. Ha kormányzati beruházásként lesz elszámolva, mint eddig valószínűsíthető volt, a költségvetési hiányt is növeli. Ha mégsem, az államadósságnak akkor is része lesz. „A beruházás hatásait tehát már a kezdettől fogva a bőrünkön fogjuk érezni, valószínűleg már 2008-tól” – mondja Romhányi.

A háromezer milliárd forintos, gyakran emlegetett bűvös szám csak az orosz hitel összege, valójában a beruházás a – mintegy nyolc év alatt, folyó áron – kifizetendő 3750 milliárd forintba kerül majd. Jelenlegi, „azonnali” áron nagyjából 8,8 milliárd euró, ami körülbelül megfelel annak, amennyibe a hasonló reaktorok nemzetközileg kerülni szoktak. Ám feszítettnek látszik a költségvetés, nincsenek benne tartalékok.

A beszállítók Bécsben vásárolnak majd?

Nagy kérdés, mennyi lesz a magyar részesedés a beszállítói költségekből. Erről annyi információ van, hogy egy korábbi nyilatkozat szerint ez a rész „akár a 40 százalékot is elérheti”. Pontosan nem tudni, a szakember becslései szerint az anyagköltségből csak 20, a helyszíni bérköltségekből 40 százalék lehet, a gyártási költségből nulla. Sok hazai terméknek nagyon magas lehet az importalkatrész-hányada is. Összesítve, átlagolva csak mintegy 15 százaléknyi tényleges hazai részesedést, „hozzáadott értéket” talált lehetségesnek Romhányi Balázs.

A beruházás először az építés idején a magyar beszállítókon keresztül termelhet némi GDP-többletet, majd pedig az erőmű termelésének van jelentős saját hozzáadott értéke, része a GDP-ben. A problémát az okozza, hogy a 2018-2026-os években nagymértékben terheli az államadósságot. „A döntéshozó viselje a terheket, ne a jövő nemzedéke…Azért vannak a költségvetési szabályok, hogy betartsák azokat” – tette hozzá Romhányi. A projekt rendkívüli kockázatát ráadásul az állam viseli.

Nem kell több Kossuth tér

A beruházás időszakában hét éven keresztül folyamatosan 400-500 milliárd forinttal jobb egyenleget kellene produkálni az alappályánál, ami nagyon nehéz. Ez akkora nagyságrendű összeg, mintha például az összes szociális támogatást, GYED-et, GYES-t, stb. megszüntetnék. Vagy ha a fogyasztási adókat emelnék meg durván, esetleg a nem termelő, „Kossuth tér típusú” kormányzati beruházásokat vágnák vissza. Vagy a magánberuházások állami támogatását vágnák vissza. Mindegyik esetben jelentősen csökkenne a gazdasági növekedés az alappályához – a Paks II. nélküli pályához – képest.

Nem térül meg

A témáról tanulmányt író szakember végkövetkeztetései szerint a projekt megtérülése nem valószínű, sem nemzetgazdasági, sem pedig befektetői szinten. Időzítése is vitatható, és nem lenne szükségszerű, hogy minden kockázatot az állam viseljen közpénzből, például a magántőke bevonása, privatizáció is szóba jöhetnének.---- Befejeztek már nálunk bármit is időben? ----

Beszélni kellene a költségvetési vonzatokról, és megjeleníteni azokat a kormányzati tervekben, ehelyett a kormány hallgat. A mindennél drágább megoldás azonban az lenne, ha a meginduló beruházás költségvetési okokból meghiúsulna vagy elhúzódna.

Befejeztek itt bármit is időben?

Petschnig Mária Zita, az Energiaklub által felkért előadó, ismert közgazdász véleménye szerint Romhányi Balázs feltételezései, amelyekkel a tanulmány elkészítésénél élt, túlságosan is jóindulatúak. Például szinte biztosan lesz szükség kiegészítő beruházásokra is az említett összegen felül, ami szintén az ezermilliárdos nagyságrendben lehet.

A környezetterhelési hatások, a kiégett fűtőelemek ma is megoldatlan tárolása, felújítások, az orosz hitel rendelkezésre tartási jutaléka, mind olyan elem, ami költségtúllépéseket okozhat. (A magyar beruházások elhúzódására és költségtúllépéseire számos példát lehetne felsorolni, elég a négyes metróra gondolni – a szerk.)

Hacsak le nem igázzuk Ausztriát

A tanulmány azt is feltételezte, hogy minden elektromos áramot el lehet majd adni és nem lesznek értékesítési problémák. Pedig a technikai fejlődés az energiahatékonyság növekedése irányába hat és a világ többi része óriási ütemben fejleszti a megújuló energiát. Nem tudni, hová adnánk el majd a jövőben a leendő többletenergiát. „Az osztrákoknak csak akkor, ha utólag megnyernénk a Schwechati csatát” – mondta Petschnig Mária Zita, aki a GDP-növekedésre vonatkozó várakozásokat is túlzónak tartja.

Szocialista döntéshozás történt

Fotó: atomeromu.hu

A közgazdász szerint van a beruházásnak uniós kockázata is, hiszen elmaradt a tendereztetés, „nagyon szocialista döntés született”. Könnyen visszakerülhetünk a túlzottdeficit-eljárás alá is. Az államadósság rátáját 2016-tól évi egy százalékponttal csökkenteni kellene egy uniós előírás miatt, de valószínűleg nem fogjuk tudni, az utóbbi pár évben is ez látszott, a nyugdíjpénztárak államosítása ellenére is. „Esetleg felrúghatjuk még az uniós tagságunkat” – jegyezte meg.

Óriási árfolyamkockázata is van az orosz hitelnek, most, amikor pedig arra törekszünk, hogy a devizaadósság állományát csökkentsük. A forint eközben egyértelműen gyengülő trendben van. Van még beszállítói kockázat is. Ha a Rosszatom idehozza Magyarországra a cégeit, akkor azokkal is csináltathat munkákat, és magyar cégnek fognak számítani.

Lebénulhat Magyarország

Kockázata van annak is, ha a beruházás nem készül el 2028-ra, amikor el kell kezdenünk törleszteni a hitelt. Másrészt általa az egész energiaiparunk szinte egy lábon áll majd, így ha bármilyen kiesés, probléma, üzemzavar lesz, lebénulhat az egész ország. Az atomenergia miatt pedig kimaradhatunk a megújuló energia nagy léptékű fejlesztéséből, ami világszerte folyik, már most is hallani, hogy az országban lelassultak a szélerőmű-fejlesztések.

Petschnig felhívta a figyelmet arra is, hogy szerződések lényegében nincsenek a felek között, csak megállapodások, ezek is abszolút titkosak. Nemhogy a közvéleményt, még a parlamenti képviselőket sem tájékoztatták, eddig szinte minden lényeges információt az orosz sajtóból tudtunk meg. Szerinte ezzel a szerződéssel egy hihetetlenül erős függőség jött létre Oroszországtól, ami szembemegy rengeteg korábbi politikai alapelvvel, energiapolitikai stratégiával.

Meg vagyunk vezetve

Petschnig elmondta, sok mindent nem ért, hogy miért vállalták fel mindezt a politikusok, kiemelten Orbán Viktor, mert biztosan övé volt a döntés. „Összefoglalva annyit mondhatok, mindnyájan meg vagyunk vezetve” – mondta a közgazdász.

Jankovics László, az EU Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának szakértője az államadósság számításának módszertana, az EU-s előírások oldaláról közelített a kérdéshez. Végkövetkeztetése szerint a beruházásnál az „esetleges deficitnövelő hatást csak a részletek ismeretében lehet majd meghatározni, de a ceteris paribus adósságnövelő hatás várhatóan önmagában ellentételezési kötelezettséggel jár majd”.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

KKV Hogyan lett kis garázscégből milliárdos vállalkozás?
Privátbankár.hu | 2023. december 19. 11:41
Állócsillagok és újhullámos trónkövetelők.
KKV Itt a Cégépítők társasjáték: most eldől, ki kaszál az üzleti évben!
Natív tartalom | 2023. december 4. 10:26
Piaci rést betöltő társasjáték jelent meg október 25-én: a Cégépítők társasjáték megszületéséről és játékmenetéről Egerszegi Krisztiánnal, a MiniCRM tulajdonosával, a Cégépítők alapítójával beszélgettünk.
KKV Széchenyi Kártya Program: megduplázták a hitelkereteket
Privátbankár.hu | 2023. augusztus 1. 11:18
Sokkal nagyobb hitelkeretet kapnak a kkv-k a Széchenyi Kártya Program keretében. A kamat a futamidő végéig 5 százalék. 
KKV Kezdj újult erővel a nyári szabadság után!
Márkázott tartalom | 2023. június 27. 11:32
  Ha még most vagy csak a hosszabb lélegzetvételű nyaralás előtt, akkor minden bizonnyal minden munkával kapcsolatos témától a falnak mennél. Teljesen érthető módon érzed azt, hogy telítődtél, hiszen már javában az év második felében járunk, és a megfeszített munkatempóból még nem is igazán tudtál alább engedni.
KKV Vigye sikerre vállalkozását, alkalmazzon business mentort!
Natív tartalom | 2023. június 8. 10:01
A business mentor nem varázsló, ám mégis rendkívül fontos szerepet játszhat több, a hazai kkv-szektort rendkívüli mértékben érintő konfliktushelyzet kezelésében. Közreműködésével a vállalatok tulajdonosai és vezetői olyan külső támogatást kaphatnak, amely segíti őket a tudatosabb vállalatvezetésben és előmozdítja üzleti és személyes fejlődésüket. A Budapesti Gazdasági Egyetem rendhagyó szakirányú továbbképzéséről annak vezetőjével és egyik hallgatójával beszélgettünk.
KKV A K&H szerint az uniós pályázatok körüli zűrzavar nem ártott
Privátbankár.hu | 2023. május 24. 14:14
Az uniós pályázatok körüli bizonytalanság csak kismértékben vetette vissza a cégek bizakodását, mintegy felük továbbra is reálisnak tartja, hogy ilyen forráshoz juthat - közölte a K&H magyarországi mikro, kis- és középvállalkozások (kkv) bizalmi indexe első negyedévi eredménye alapján.
KKV Megnyitják a pénzcsapot a magyar cégeknek: milliárdokat érő bejelentést tett egy bank
Privátbankár.hu | 2023. május 10. 17:14
Jelentős beruházási hitelkeretről állapodott meg az UniCredit.
KKV Jó szakemberből gyenge vállalkozó lesz? – interjú
Natív tartalom | 2023. április 4. 12:02
Egerszegi Krisztián Jövőkép című könyvének megjelenése kapcsán készült interjúnk második részében beszélgetünk a vállalkozók 90 százalékáról, a magukat halálra hajszoló emberekről, és arról is, mit tanácsol a bölcs varázsló a gonosz sárkány legyőzéséhez.
KKV Jövőkép nélkül csak szenvedés lesz, nem sikercég – interjú
Natív tartalom | 2023. március 22. 10:07
Ami tíz évvel ezelőtt még működött a magyar cégek számára, az tíz év múlva egyáltalán nem lesz elegendő, avagy hamarosan megérkezik az üzleti regény arról, hogy miért kulcsfontosságú a hazai vállalkozók számára egy jól megformált jövőkép. Egerszegi Krisztiánnal, a MiniCRM cégvezetőjével és a Cégépítők alapítójával beszélgettünk Jövőkép című könyve megjelenése előtt.
KKV Csak a bizonytalanság biztos a kisvállalkozásoknál
Privátbankár.hu | 2023. február 3. 16:24
A kormány új hitelprogramról döntött a Baross Gábor újraiparosítási program keretében. Az elszálló kamatok mellett ez komoly segítséget jelenthet a kisvállalkozások számára, amelyek helyzete meglehetősen bizonytalan lett az utóbbi időben. Az ATV Start vendégeként Perlusz László, a VOSZ főtitkára és kollégánk, Király Béla beszélt a hazai vállalkozások helyzetéről.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG