Hirdetés
Hirdetés

Mit tehet, aki nem tud hirtelen előrántani 2,5 millió forintot?

2016. február 15., 19:40

Március 15-én hárommillió forintra emelkedik a kft-k minimum tőkéje. Nem mindenki tudja simán befizetni a hiányzó pénzt - ezért érdemes átgondolni a többi megoldási lehetőséget. Ugyanis nemcsak a tőke tényleges befizetésével lehet orvosolni a problémát, hanem például az eredménytartalék vagy tőketartalék átcsoportosításával. Lehetőség van továbbá a tőkét egyéb nem pénzbeli vagyonnal, úgy nevezett apport útján növelni, vagy ha van – a tagi kölcsönök felhasználásával.

2016. március 15-én lejár az új Polgári törvénykönyv megemelkedett tőkekövetelményekkel kapcsolatos türelmi ideje, amellyel a kft.-k kötelező minimum tőkéje most már végérvényesen a korábbi követelmények hatszorosára - félmillióról hárommillió forintra - emelkedik.

Az érintett vállalkozásoknak tehát nem szabad tovább halogatniuk a törzstőke emelését, és tanácsadók bevonásával ki kell választaniuk a helyzetüknek megfelelő legjobb megoldást. A késedelem ugyanis bírsággal, végső esetben akár a társaság megszüntetésével is járhat – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

Hirdetés

A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. megemelte a kft.-k minimális törzstőkére vonatkozó követelményeit. Míg korábban 500 ezer forintos törzstőke volt kötelező, ezután már csak 3 millió forint befizetésével lehet kft.-t alapítani - erről itt írtunk bővebben >>

A legegyszerűbb (?): tegyünk a cégbe 2,5 milliót

Jancsa-Pék Judit,  a LeitnerLeitner partnere.
Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner partnere

Ha a legfájdalmasabb módszert, a 2,5 millió forintos különbözeti tőke befizetését választják a vállalkozások, akkor is jó hír, hogy a pénz a bankszámlájukra kerül, így üzleti célokra azonnal fel lehet használni. Másrészt a Ptk. szabályai rugalmasak a tőkeemeléshez kapcsolódó befizetés időzítésére vonatkozóan.

Ezért lehetséges, hogy az alapító okiratban, társasági szerződésben úgy rögzítik a megemelt tőke összegét, hogy azt csak később fizetik be. Ennek azonban következményei lehetnek: például osztalékfizetési korlátokat vagy a tagok többletfelelősségét vonhatja maga után.

Átcsoportosítható a saját tőke

Pénzügyileg egyszerűbb, de adminisztratív szempontból bonyolultabb megoldás a társaság meglévő, szabad (azaz le nem kötött), pozitív saját tőkéjének átcsoportosítása. A törzstőkén felüli vagyon, mint a működés során felhalmozott eredménytartalék vagy például az alapítás illetve egy korábbi tőkeemelés során ázsióként juttatott tőketartalék ugyanis átvezethető a jegyzett tőkébe.

Ehhez a tagok hivatalos döntése szükséges, melyet a pénzügyi beszámoló alapján tudnak meghozni. Tekintettel arra, hogy az előző üzleti évre vonatkozó beszámoló csupán 6 hónapig használható fel ilyen célra, a 2014. évi beszámoló már nem alapozhat meg ilyen tőkeemelésről szóló döntést, a 2015. évi beszámoló pedig csak akkor megfelelő, ha az még 2016. március 15-e előtt elkészül és a tulajdonosok el is fogadják. Ez utóbbi esetben lehetséges az is, hogy a tagok a mérlegelfogadó taggyűlésen döntenek a tőke átcsoportosításáról.

Az ilyen tőkerendezés sajnos nem minden társaság számára elérhető. Az EVA-s vállalkozásoknál például a jogszabály nem teszi lehetővé a jegyzett tőkén felüli vagyonból való tőkeemelést, ezért ezek elsőként osztalékként tudják jóváhagyni felhalmozott többletvagyonukat, és aztán a saját pénzből tudnak tőkét emelni.

A tagi kölcsön is szóba jöhet

Végül lehetőség van a tőkét egyéb nem pénzbeli vagyonnal apport útján növelni. A nem pénzbeli vagyon lehet minden forgalomképes dolog, melynek önálló értéke van. A leggyakoribb mégis a tagi kölcsönök átvezetése szokott lenni, mellyel, mint apporttal a tagok döntése alapján szintén növelhető a jegyzett tőke.

Mivel az eljárás időigényes, az érintett vállalkozásoknak nem szabad tovább halogatniuk a tőkekövetelményekkel kapcsolatos teendőik elvégzését, és érdemes mielőbb kikérniük könyvelőik tanácsát a legjobb megoldás kiválasztásában.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Van valami, ami nélkül a magyarok kétharmada nem tud létezni

Van valami, ami nélkül a magyarok kétharmada nem tud létezni

Régóta vitatott kérdés, hogy a borászat most a mezőgazdasághoz tartozik, vagy önálló iparág. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának felmérése szerint inkább az utóbbi lehet a helyzet, ugyanis elképesztő mennyiségű magyar bor fogy – nem csak a belföldi lakosság körében. Amellett, hogy a hazai fogyasztók alapvetően magyar bort fogyasztanak, a fröccs hungarikum jellegét is megerősítette a tanulmány – de lássuk, mit szeretnek igazán a magyarok.

Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX39279.75+0.76%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • november 6
    ÁKK: Likviditási diszkont kincstárjegy aukció, 40 mrdFt
    Szolgáltatóipari beszerzési menedzser index (végleges) - október
    Szolgáltatóipari beszerzési menedzser index (végleges) - október
    november 7
    MNB: Monetáris Tanács ülése
    KSH: Kiskereskedelem (első becslés) - szeptember
    MNB: Nemzetközi tartalékok (előzetes/végleges) - október/szeptember
    NGM: Gyorstájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2017. október végi helyzetéről
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 40 mrdFt
    Kiskereskedelmi forgalom (év/év) - szeptember
    Ipari termelés (év/év) - szeptember
    november 8
    KSH: Ipar (előzetes) - szeptember
    KSH: Külkereskedelmi termékforgalom (előzetes) - szeptember
    MNB: Monetáris Tanács ülésének rövidített jegyzőkönyve
    Magyar Telekom - 2017 Q3
    november 9
    KSH: Fogyasztói árak - október
    MNB: Inflációs alapmutatók
    Richter - 2017 Q3
    Fogyasztói árindex (év/év) - október
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    november 10
    KSH: Kereskedelmi szálláshelyek forgalma - szeptember
    MNB: A rezidens kibocsátású értékpapírok adatai kibocsátói és tulajdonosi bontásban - szeptember
    OTP - 2017 Q3
    Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi index (előzetes) - november
    Költségvetési egyenleg (milliárd dollár) - október

Szavazás

Idén is 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kapnak karácsonyra a nyugdíjasok a kormánytól. Ön szerint kiknek járna még az utalvány?