Hirdetés
Hirdetés

Mit tehet, aki nem tud hirtelen előrántani 2,5 millió forintot?

2016. február 15., 19:40

Március 15-én hárommillió forintra emelkedik a kft-k minimum tőkéje. Nem mindenki tudja simán befizetni a hiányzó pénzt - ezért érdemes átgondolni a többi megoldási lehetőséget. Ugyanis nemcsak a tőke tényleges befizetésével lehet orvosolni a problémát, hanem például az eredménytartalék vagy tőketartalék átcsoportosításával. Lehetőség van továbbá a tőkét egyéb nem pénzbeli vagyonnal, úgy nevezett apport útján növelni, vagy ha van – a tagi kölcsönök felhasználásával.

2016. március 15-én lejár az új Polgári törvénykönyv megemelkedett tőkekövetelményekkel kapcsolatos türelmi ideje, amellyel a kft.-k kötelező minimum tőkéje most már végérvényesen a korábbi követelmények hatszorosára - félmillióról hárommillió forintra - emelkedik.

Az érintett vállalkozásoknak tehát nem szabad tovább halogatniuk a törzstőke emelését, és tanácsadók bevonásával ki kell választaniuk a helyzetüknek megfelelő legjobb megoldást. A késedelem ugyanis bírsággal, végső esetben akár a társaság megszüntetésével is járhat – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

Hirdetés

A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. megemelte a kft.-k minimális törzstőkére vonatkozó követelményeit. Míg korábban 500 ezer forintos törzstőke volt kötelező, ezután már csak 3 millió forint befizetésével lehet kft.-t alapítani - erről itt írtunk bővebben >>

A legegyszerűbb (?): tegyünk a cégbe 2,5 milliót

Jancsa-Pék Judit,  a LeitnerLeitner partnere.
Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner partnere

Ha a legfájdalmasabb módszert, a 2,5 millió forintos különbözeti tőke befizetését választják a vállalkozások, akkor is jó hír, hogy a pénz a bankszámlájukra kerül, így üzleti célokra azonnal fel lehet használni. Másrészt a Ptk. szabályai rugalmasak a tőkeemeléshez kapcsolódó befizetés időzítésére vonatkozóan.

Ezért lehetséges, hogy az alapító okiratban, társasági szerződésben úgy rögzítik a megemelt tőke összegét, hogy azt csak később fizetik be. Ennek azonban következményei lehetnek: például osztalékfizetési korlátokat vagy a tagok többletfelelősségét vonhatja maga után.

Átcsoportosítható a saját tőke

Pénzügyileg egyszerűbb, de adminisztratív szempontból bonyolultabb megoldás a társaság meglévő, szabad (azaz le nem kötött), pozitív saját tőkéjének átcsoportosítása. A törzstőkén felüli vagyon, mint a működés során felhalmozott eredménytartalék vagy például az alapítás illetve egy korábbi tőkeemelés során ázsióként juttatott tőketartalék ugyanis átvezethető a jegyzett tőkébe.

Ehhez a tagok hivatalos döntése szükséges, melyet a pénzügyi beszámoló alapján tudnak meghozni. Tekintettel arra, hogy az előző üzleti évre vonatkozó beszámoló csupán 6 hónapig használható fel ilyen célra, a 2014. évi beszámoló már nem alapozhat meg ilyen tőkeemelésről szóló döntést, a 2015. évi beszámoló pedig csak akkor megfelelő, ha az még 2016. március 15-e előtt elkészül és a tulajdonosok el is fogadják. Ez utóbbi esetben lehetséges az is, hogy a tagok a mérlegelfogadó taggyűlésen döntenek a tőke átcsoportosításáról.

Az ilyen tőkerendezés sajnos nem minden társaság számára elérhető. Az EVA-s vállalkozásoknál például a jogszabály nem teszi lehetővé a jegyzett tőkén felüli vagyonból való tőkeemelést, ezért ezek elsőként osztalékként tudják jóváhagyni felhalmozott többletvagyonukat, és aztán a saját pénzből tudnak tőkét emelni.

A tagi kölcsön is szóba jöhet

Végül lehetőség van a tőkét egyéb nem pénzbeli vagyonnal apport útján növelni. A nem pénzbeli vagyon lehet minden forgalomképes dolog, melynek önálló értéke van. A leggyakoribb mégis a tagi kölcsönök átvezetése szokott lenni, mellyel, mint apporttal a tagok döntése alapján szintén növelhető a jegyzett tőke.

Mivel az eljárás időigényes, az érintett vállalkozásoknak nem szabad tovább halogatniuk a tőkekövetelményekkel kapcsolatos teendőik elvégzését, és érdemes mielőbb kikérniük könyvelőik tanácsát a legjobb megoldás kiválasztásában.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Veszélyben a miniszterelnöki elképzelés

Veszélyben a miniszterelnöki elképzelés

Theresa May brit miniszterelnök abban a biztos tudatban írt ki soron kívüli parlamenti választásokat, hogy a közvélemény-kutatók által jelzett óriási előnyét parlamenti helyekre váltsa. Lehet, hogy végül nem jön be az elképzelés, az előny gyorsan fogyatkozik, persze ebben nem kis szerepe van a kampányban elkövetett hibáknak is.

Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX34072.57-0.83%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • május 29
    május 30
    KSH: Beruházás (I. negyedév)
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    Fogyasztói bizalom
    Fogyasztói árindex
    Conference Board fogyasztói BMI

    május 31
    KSH: Ipari termelői árak (április)
    Ipari termelés
    Feldolgozóipari és szolgáltatóipari BMI
    Metro (2017 Q2)
    Munkanélküliségi ráta
    Fogyasztói árindex
    Chicagói BMI
    Bézs könyv
    június 1
    KSH: Külkereskedelmi termékforgalom (második becslés, március)
    a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság BMI-je
    Feldolgozóipari BMI
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    ISM feldolgozóipari index
    június 2
    Munkanélküliségi ráta
    Külkereskedelmi mérleg

Szavazás

Idén hová megy nyaralni?