7p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

KKV
Az EU új adatvédelmi rendelete bő egy év múlva lép hatályba Magyarországon is - az biztos, hogy óriási bírságtételek repkedhetnek majd a szabálytalan cégeknek, de valójában nálunk eddig is nagyon szigorú volt a szabályozás, félnivalójuk csak azoknak van, akik eddig sem tartották be a törvényt. Igazából sokkal több lesz a könnyítés, mint a szigorítás a magyar vállalatoknak.

Az elmúlt hónapokban nem telt el úgy nap, hogy valamilyen hír ne jelent volna meg az Európai Unió új adatvédelmi rendeletéről. A legtöbb megjelenés, akár jogi, akár üzleti oldalról is született, elsősorban arról próbálja meggyőzni a közönségét, hogy olyan nagy horderejű újdonságok és változások kerülnek bevezetésre ezáltal, amelyeket a cégek - különösen a kkv-szektor - csak nagyon nehezen, hosszú felkészüléssel tud teljesíteni. A valóság azonban az, hogy azok a vállalkozások, akik eddig is ügyeltek arra, hogy megfeleljenek a magyar adatvédelmi jogszabályoknak és a NAIH-előírásainak, az új rendelet hatályba lépésével nem kényszerülnek gyökeres változtatásokra - írja összefoglalójában dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda adatvédelemben jártas ügyvédje.

Azok a cégek viszont, akik eddig sem foglalkoztak az adatvédelemmel és nem tanúsítottak jogkövető magatartást, tényleg újdonságokkal találkozhatnak – persze nem azért, mert annyira más lesz az új jogszabály, hanem azért, mert a régit sem ismerték és nem követték, és most egyszerre kell megfelelniük egy szigorúbb szankciót alkalmazó új rendeletnek.

1. tévhit: A rendeletre nincs elég idő felkészülni

A rendelet 2018. május 25-én, azaz több, mint egy év múlva lép hatályba, így sok idő áll még rendelkezésre ahhoz, hogy az eddig is gondos és jogkövető vállalkozások felkészüljenek az alkalmazására. Az egy éves időtartam elsősorban azoknak tűnhet rövidnek, akik nem foglalkoztak az adatvédelmi kérdésekkel az elmúlt években.

2. tévhit: Sokkal szigorúbb szabályokat ír elő a rendelet az adatkezelésre

Van, aki szerint nehéz időszak jön, mások szerint még könnyebb is lesz a helyzet

A Mazars adótanácsadó korábbi összeállítása szerint komoly adminisztrációs és anyagi terhet ró az új szabályozás a személyes adatokat is kezelő közepes és nagyvállalatokra, míg Jóri András korábbi magyar adatvédelmi biztos szerint korántsem súlyos a helyzet, az európai nézőpont kötelező átvételével Magyarországon enyhülés lesz tapasztalható.

A magyar adatvédelmi jogszabály, az Infotörvény. eddig is a legszigorúbbak közé tartozott az Európai Unióban, a jogalkalmazásban pedig az adatvédelmi hatóság (NAIH) is az egyik legrigorózusabban járt el - írja a szakértő. Az eddigi bírságplafon 20 millió forint volt, a nagyobb vállalatok ezt gyakran már be is kalkulálták költségvetésükbe - az új bírságplafon viszont kitolja kisebb súlyú jogsértés esetén 10 millió euró (bő 3 milliárd forint) illetve az előző éves forgalom 2 százaléka, míg súlyos jogsértés esetén 20 millió euró illetve a forgalom 4 százaléka, amit már nem olyan egyszerű csak úgy benyelni a nagyobb cégeknek sem.

Változás, hogy adatvédelmi felelőst szélesebb körben kell majd alkalmazni - mindenkinek, aki olyan adatkezelést végez, amely az érintettek nagymértékű, szisztematikus és rendszeres megfigyelését teszi szükségessé.

Emellett az új rendelet általános jelleggel korlátozza a hozzájárulás nélküli profilalkotást, bár ez részben már eddig is helyet kapott a magyar jogszabályban.

Ezen túlmenően azonban a rendelet inkább sok helyen enyhít a magyar szabályokhoz képest:

  • a különleges adatok kezeléséhez az írásbeli hozzájárulás helyett csak kifejezett hozzájárulást követel meg;
  • az előzetes tájékoztatást nem az adatkezelés megkezdése előtt kell megadni, hanem elegendő legkésőbb az adatok megszerzésének időpontjában;
  • meghatároz olyan esetköröket, amikor nem kell törölni az adatokat - ezek eddig a magyar jogban a törlési kötelezettség alá estek;
  • az adatkezelés elleni tiltakozási jogot kötelezően csak a közvetlen üzletszerzés érdekében történő adatkezelésre, valamint a közérdekű adatkezelés és jogos érdeken alapuló adatkezelés esetén biztosítja, az egyéb célú adatkezelésre nem biztosít ilyen jogot kötelezően és általánosan, szemben a magyar jogszabállyal
  • nem írja elő a központi állami adatvédelmi nyilvántartásba történő adatkezelési bejelentést az adatkezelés megkezdése előtt, pusztán azt követeli meg, hogy az adatkezelők maguk vezessenek adatkezelési nyilvántartást.

3. tévhit: A rendelet alapjaiban változtatja meg az adatkezelés elveit és jogalapját

Dr. Horváth Katalin szerint a magyar Infotörvény és az uniós jogszabály adatkezelésre vonatkozó alapelvei kevés kivétellel szinte teljesen megegyeznek, mindkettő megköveteli az adatkezelőtől egyebek közt azt, hogy személyes adatot csak előre meghatározott célból kezeljen, a cél megvalósulásáig. Vagyis aki eddig betartotta a magyar jogszabályt, annak az új rendelet alapján sem lesz félnivalója - írja a szakértő.

4. tévhit: Az új rendelet rengeteg újdonságot hoz

Kétségkívül hoz újdonságokat az adatvédelmi rendelet, de a magyar szabályozáshoz képest rengeteg nóvumról azért nem beszélhetünk – hangsúlyozta dr. Horváth Katalin ügyvéd.

Az új rendelet bevezeti az elszámoltathatóság alapelvét, amely alapján az adatkezelő felelős az adatkezelés elveinek betartásáért (ez eddig is így volt), azonban most már ezt ténylegesen igazolnia is tudni kell (a NAIH gyakorlata pedig eleve ezt az elvet követte jogszabályi előírás nélkül is).

Új fogalmakat hoz az EU-s jogszabály, mint például a profilalkotás általános fogalmát, a genetikai, biometrikus és egészségügyi adat fogalmát, amely utóbbit a magyar Infotörvény részletesen nem tartalmazta (de magát a fogalmat használta), hanem csak az egészségügyi ágazati jogszabályban került eddig meghatározásra.

A rendelet az önkéntes, tájékozott hozzájáruláson és a jogszabályi engedélyen alapuló adatkezelés mellé egy harmadik adatkezelési jogalapot is bevezet: a jogos érdeken alapuló adatkezelést, ami alapján az adtakezelés jogszerű, ha az az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges.

Igazi újdonság viszont a rendeletben az adatvédelmi hatásvizsgálat (Data Protection Impact Assessment – DPIA) bevezetése, amely alapján az adatkezelő köteles hatásvizsgálatot végezni, ha a tervezett, új technológiát alkalmazó adatkezelés valószínűsíthetően magas kockázattal jár az érintettek jogaira és szabadságaira nézve, és ha a magas kockázatot a vizsgálat kimutatja, akkor a felügyeleti hatósággal történő előzetes konzultáció lefolytatása is szükséges lesz.

5. tévhit: A felkészüléshez csak a rendelet szabályainak kell megfelelni

A legtöbb sajtóban megjelent összefoglaló, az adatkezelőknek tartott felkészítő kurzus, tanfolyam nem említi, hogy a rendelet egyes témaköröket tagállami hatáskörben tart, vagy legalábbis megengedi, hogy a tagállamok kiegészítő vagy esetleg szigorúbb, illetve eltérő szabályokat állapítsanak meg. Ez azt jelenti, hogy nem elegendő a vállalkozásoknak az új rendelet szövegének megfelelni, figyelemmel kell kísérni az adott tagállami jogalkotást is, amely pedig – legalábbis Magyarországon – nem kapkod, és még nem kerültek elfogadásra a rendelet hatályba lépésével szükségessé váló vagy éppen ezen lehetőséget kihasználni törekvő kiegészítő jellegű jogszabály módosítások.

A rendelet hatályba lépése előtt egy évvel a felkészüléshez csak a jogszabályok megközelítőleg 80%-a ismert, a többi 20% még nem tudható, és akár jelentős szigorítást, eltérést vagy kiegészítő feltételeket is magával hozhat - emelte ki dr. Horváth Katalin ügyvéd.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

KKV Hogyan lett kis garázscégből milliárdos vállalkozás?
Privátbankár.hu | 2023. december 19. 11:41
Állócsillagok és újhullámos trónkövetelők.
KKV Itt a Cégépítők társasjáték: most eldől, ki kaszál az üzleti évben!
Natív tartalom | 2023. december 4. 10:26
Piaci rést betöltő társasjáték jelent meg október 25-én: a Cégépítők társasjáték megszületéséről és játékmenetéről Egerszegi Krisztiánnal, a MiniCRM tulajdonosával, a Cégépítők alapítójával beszélgettünk.
KKV Széchenyi Kártya Program: megduplázták a hitelkereteket
Privátbankár.hu | 2023. augusztus 1. 11:18
Sokkal nagyobb hitelkeretet kapnak a kkv-k a Széchenyi Kártya Program keretében. A kamat a futamidő végéig 5 százalék. 
KKV Kezdj újult erővel a nyári szabadság után!
Márkázott tartalom | 2023. június 27. 11:32
  Ha még most vagy csak a hosszabb lélegzetvételű nyaralás előtt, akkor minden bizonnyal minden munkával kapcsolatos témától a falnak mennél. Teljesen érthető módon érzed azt, hogy telítődtél, hiszen már javában az év második felében járunk, és a megfeszített munkatempóból még nem is igazán tudtál alább engedni.
KKV Vigye sikerre vállalkozását, alkalmazzon business mentort!
Natív tartalom | 2023. június 8. 10:01
A business mentor nem varázsló, ám mégis rendkívül fontos szerepet játszhat több, a hazai kkv-szektort rendkívüli mértékben érintő konfliktushelyzet kezelésében. Közreműködésével a vállalatok tulajdonosai és vezetői olyan külső támogatást kaphatnak, amely segíti őket a tudatosabb vállalatvezetésben és előmozdítja üzleti és személyes fejlődésüket. A Budapesti Gazdasági Egyetem rendhagyó szakirányú továbbképzéséről annak vezetőjével és egyik hallgatójával beszélgettünk.
KKV A K&H szerint az uniós pályázatok körüli zűrzavar nem ártott
Privátbankár.hu | 2023. május 24. 14:14
Az uniós pályázatok körüli bizonytalanság csak kismértékben vetette vissza a cégek bizakodását, mintegy felük továbbra is reálisnak tartja, hogy ilyen forráshoz juthat - közölte a K&H magyarországi mikro, kis- és középvállalkozások (kkv) bizalmi indexe első negyedévi eredménye alapján.
KKV Megnyitják a pénzcsapot a magyar cégeknek: milliárdokat érő bejelentést tett egy bank
Privátbankár.hu | 2023. május 10. 17:14
Jelentős beruházási hitelkeretről állapodott meg az UniCredit.
KKV Jó szakemberből gyenge vállalkozó lesz? – interjú
Natív tartalom | 2023. április 4. 12:02
Egerszegi Krisztián Jövőkép című könyvének megjelenése kapcsán készült interjúnk második részében beszélgetünk a vállalkozók 90 százalékáról, a magukat halálra hajszoló emberekről, és arról is, mit tanácsol a bölcs varázsló a gonosz sárkány legyőzéséhez.
KKV Jövőkép nélkül csak szenvedés lesz, nem sikercég – interjú
Natív tartalom | 2023. március 22. 10:07
Ami tíz évvel ezelőtt még működött a magyar cégek számára, az tíz év múlva egyáltalán nem lesz elegendő, avagy hamarosan megérkezik az üzleti regény arról, hogy miért kulcsfontosságú a hazai vállalkozók számára egy jól megformált jövőkép. Egerszegi Krisztiánnal, a MiniCRM cégvezetőjével és a Cégépítők alapítójával beszélgettünk Jövőkép című könyve megjelenése előtt.
KKV Csak a bizonytalanság biztos a kisvállalkozásoknál
Privátbankár.hu | 2023. február 3. 16:24
A kormány új hitelprogramról döntött a Baross Gábor újraiparosítási program keretében. Az elszálló kamatok mellett ez komoly segítséget jelenthet a kisvállalkozások számára, amelyek helyzete meglehetősen bizonytalan lett az utóbbi időben. Az ATV Start vendégeként Perlusz László, a VOSZ főtitkára és kollégánk, Király Béla beszélt a hazai vállalkozások helyzetéről.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG