Pályázatok és a bérterhek csökkentése: ez menthetné az építőipart

Az uniós források felhasználásának hatékonyabbá tételére intézményi módosítást és számonkérést javasolt Tolnay Tibor, aki annak kapcsán nyilatkozott, hogy két éve alakult meg az Orbán-kormány.

Az építőipar teljesítménye 2006 óta csökken, tavaly 7,8 százalékos eséssel 1 milliárd 687 millió forintot tett ki. Az építőipari árak 2,2 százalékkal nőttek a múlt évben, míg az infláció 3,9 százalék volt. Emiatt tovább csökkent az építőipar nyereségessége.

Még az árfolyamon is vesztettek

A támogatás felhasználását nehezíti az, hogy a pályázaton meghatározott érték akár 3 év múlva is változatlan, amiből nem építhető meg az adott épület. Új, kedvezőbb előírás, hogy ez az időszak nem lehet egy évnél hosszabb - mondta Tolnay Tibor.

Közölte: a támogatás euróban meghatározott, a kivitelezőkkel viszont forintban születnek a szerződések. Ha időközben változik a forint/euró árfolyam, akkor veszíthet a kivitelező, ezért lenne jobb a kivitelezői szerződést is euróban kötni.
Arra is felhívta a figyelmet Tolnay Tibor, hogy a támogatások kifizetése lassú, így tovább növekszik a lánctartozás.

Az ágazat visszaesését a lakásépítő cégek érezték meg leginkább. Amíg 2009-ben 32 ezer, 2010-ben pedig közel 21 ezer lakás épült, addig tavaly alig több mint 12 ezer volt a számuk. Ha mellétesszük azt, hogy 2011-ben a lakások 37 százalékát építették csak vállalkozások – az előző évi 50 százalék után –, még rosszabb a kép - mondta az ÉVOSZ elnöke.

Kevés a fizetés is

A bérek is elmaradtak más ágazatokétól és az átlagtól is. Az építőiparban egy alkalmazott bruttó bére havi 153 ezer forint volt 2011-ben. A nemzetgazdasági átlag 213 ezer, a versenyszféra átlaga pedig 218 ezer forint volt tavaly.

Az ÉVOSZ az év elején felmérte a tagjai idei várakozásait. A megkérdezettek 90 százaléka további árbevétel-csökkenéssel számol. Az árbevétel-arányos jövedelmezőség 60 százalékuknál nem éri el a 2 százalékot, az elvárt béremelést pedig csak létszámcsökkentéssel tudják elérni.

Tolnay Tibor kitért arra is, hogy nem csökken az ágazatban a feketemunka. A legális foglalkoztatásnál a minimális rezsi óradíj 1.930 forint volt tavaly, de az irreális vállalkozási árak ezt "lenyomták", vagyis a feketemunka lett gyakoribb. Megoldásként a bérterhek csökkentését jelölte meg az ÉVOSZ elnöke.