Hirdetés
Hirdetés

Rajtaütött a GVH a cégemen - mit tegyek és kihez forduljak?

2017. február 28., 12:55

A Gazdasági Versenyhivatal 2017 januárjától immár a vállalatok összefonódásának ellenőrzésekor is végrehajthat előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatokat, vagyis meglepetésszerű rajtaütéseket. A friss esetek is azt mutatják, az idei évtől még fontosabb, hogy a vállalkozások és vezetőik tisztában legyenek a rajtaütések szabályaival, amikor a GVH hívatlanul kopogtat az ajtajukon.

A GVH 2015-ben összesen 10 kartell ügyben hozott döntést, és további 12 ilyen új eljárást indított. A 2015-ben kartellügyekben kiszabott bírságok összege meghaladta a 3,3 milliárd forintot. A 10 lezárt eljárás közül 7 esetben előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálattal, szakkifejezéssel élve hajnali rajtaütéssel indult a GVH vizsgálata.

A 2015-2016-os időszak alatt az uniós jogsértések esetében versenyhatóságként eljáró Bizottság 11 ügyben több mint 4 milliárd eurónyi bírságot rótt ki a kartellező vállalkozásokra, és kivétel nélkül minden ügyét rajtaütéssel indította.

Mi az a hajnali rajtaütés?

A versenyhatóságoknak a közérdekre kifejezetten káros kartellek üldözése érdekében rendkívül széles jogköreik vannak. A rajtaütés egy speciális versenyjogi eszköz: a GVH vizsgálói előzetes értesítés és az érintett akarata ellenére beléphetnek bármilyen céges helyiségbe, azt átkutathatják, iratokat, telefonokat, egész informatikai rendszereket másolhatnak le, és e körben a személyes használatú cégvezetői levelezéshez is hozzáférhetnek.

Hirdetés

Mindezeken túl a rajtaütés során beszerzett bizonyítékok nem pusztán a cég versenyjogi felelősségét támaszthatják alá, hanem bizonyos esetekben a cégvezetők elleni büntetőperben – a közbeszerzési eljárás keretében történt kartellezést Magyarországon a törvény 5 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti – is felhasználhatóak, sőt a vállalkozás közbeszerzési eljárásból történő kizárását is megalapozhatják.

Jól látszik tehát, hogy az a vállalkozás, amely akár a GVH, akár a Bizottság célkeresztjébe kerül, komoly anyagi kockázatnak van kitéve – figyelmeztet a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának szenior ügyvédje, dr. Kocsis Márton.

Nem tehetnek meg mindent, célkeresztben a KKV-k

Azt, hogy a rajtaütést elszenvedő cégeknek megfelelő segítségre van szükségük – adott esetben már az előtt is, hogy a hatóság váratlanul betoppan – a legfrissebb uniós esetjog is alátámasztja. Egy, a Deutsche Bahn elleni bizottsági vizsgálat folyományaként az Európai Bíróság úgy foglalt állást, hogy a versenyhatóságok jogköre sem korlátlan a rajtaütéseken. A német vasúttársaság ügyvédei ugyanis sikerrel érveltek amellett, hogy a Bizottság tisztviselői túlterjeszkedtek a hatáskörükön, amikor az eredeti gyanújukkal össze nem függő tárgykörben is lemásoltak dokumentumokat. A szaknyelv ezt nevezi bizonyíték-halászásnak.

A hajnali rajtaütésektől azonban már nem csak a nagy multi cégeknek kell tartani. A GVH egyre több kis- és középvállalkozás székhelyét is felkeresi, a gazdaság egyetlen szektorában sincsenek már biztonságban többé a gyanúba keveredett vállalkozások.

Versenyhivatali vizsgálat indult az elmúlt években többek között a közúti sószórás, a kontaktlencse, a repülőgépes szúnyogirtás, az on-line pénztárgépek, az autóvezető oktatás piacain, amelyekben közös, hogy magyar KKV-k voltak a vizsgált vállalkozások. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vizsgálat alá került vagy potenciálisan érintett KKV-k nincsenek felkészülve egy esteleges rajtaütés szakszerű, azonnali kezelésére – mondta el dr. Kocsis Márton ügyvéd.

Változnak a rajtaütés szabályai

Különös aktualitást ad a kérdésnek, hogy a versenytörvény tavaly év végi módosítása lehetővé teszi a GVH számára, hogy immár fúziós eljárásokban – a nagyobb vállalati felvásárlások esetében a versenyhatóságnak engedélyező szerepe van – is végrehajtson rajtaütéseket. A fúziós ügyek – szemben a kartell eljárásokkal – a hatóság és a vállalatok együttműködésére épülő, „békésebb” természetű vizsgálatok, ahol mindkét fél érdekelt az engedély mielőbbi megadásában.

Ugyanakkor – mint egy, a közelmúltbeli szakmai konferencián a GVH vezetői kifejtették – a hatóság oldaláról felmerült a gyanú, hogy a fuzionáló felek sokszor visszatartanak információkat annak érdekében, hogy könnyebben megkapják a versenyhatósági áldást ügyleteik végrehajtásához. Azoknál a cégeknél, akikre a gyanú ilyetén árnyéka vetül, ezentúl szintén felbukkanhatnak a hatóság alkalmazottai. Ilyen esetekben, annak érdekében, hogy a vállalkozások is védelmet élvezhessenek a hatóság széles, és – büntető ügyeket leszámítva – példátlanul erős jogosítványaival szemben, érdemes lehet szakemberhez fordulni, tanácsolja a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

A megfelelő jogi képviselet elsősorban magán a rajtaütésen lehet fontos, hiszen az üzleti életben jártas vezetők sincsenek általában tisztában azzal, mit tehetnek meg jogszerűen egy-egy ilyen helyzetben, és hogy a GVH vizsgálói esetlegesen mikor lépik túl a hatáskörüket. Ugyanakkor – mint az európai esetek is mutatják – a versenyjogi szakértők a rajtaütést követő védekezési stratégia megtervezésével akár az egész eljárást is döntően tudják a vállalkozások javára befolyásolni.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Keresel te egyáltalán annyit, mint egy átlagnyugdíjas?

Keresel te egyáltalán annyit, mint egy átlagnyugdíjas?

magunk is meglepődtünk. Nemcsak sokkal alacsonyabb volt Magyarországon 2016 végén a lakosság többségének jövedelme, mint a szépen növekvő hivatalos átlagbér, de ha mélyre ásunk az adatokban, akkor azt mondhatjuk, hogy az emberek fele kevesebb pénzzel rendelkezett, mint az átlagnyugdíj. A munka sok ember számára nem hozott többet, mintha nyugdíjból élne.

Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX39132.62+0.09%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • október 16
    Fogyasztói árindex (év/év) - szeptember
    Netflix - 2017 Q3
    október 17
    KSH: Építőipar - augusztus
    MNB: Havi fizetési mérleg -- augusztus
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    ZEW index - október
    ZEW index - október
    Fogyasztói árindex (végleges) - szeptember
    Morgan Stanley - 2017 Q3
    Goldman Sachs - 2017 Q3
    IBM - 2017 Q3
    október 18
    Munkanélküli segélykérelmek számának változása - szeptember
    ILO munkanélküliségi ráta - augusztus
    Fed Bézs Könyv
    eBay - 2017 Q3
    American Express - 2017 Q3
    október 19
    KSH: Keresetek - január–augusztus
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2017. szeptember végi helyzetéről
    GDP (év/év) - 2017 Q3
    GDP (negyedév/negyedév) - 2017 Q3
    SAP - 2017 Q3
    Philadelphiai Fed index - október
    Friss és tartós munkanélküli-segélykérelmek alakulása
    PayPal - 2017 Q3
    Philip Morris International - 2017 Q3
    Verizon Communications - 2017 Q3
    október 20
    Daimler - 2017 Q3
    General Electric - 2017 Q3

Szavazás

Ön szerint létezik globális felmelegedés?