Hirdetés
Hirdetés

Rajtaütött a GVH a cégemen - mit tegyek és kihez forduljak?

2017. február 28., 12:55

A Gazdasági Versenyhivatal 2017 januárjától immár a vállalatok összefonódásának ellenőrzésekor is végrehajthat előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatokat, vagyis meglepetésszerű rajtaütéseket. A friss esetek is azt mutatják, az idei évtől még fontosabb, hogy a vállalkozások és vezetőik tisztában legyenek a rajtaütések szabályaival, amikor a GVH hívatlanul kopogtat az ajtajukon.

A GVH 2015-ben összesen 10 kartell ügyben hozott döntést, és további 12 ilyen új eljárást indított. A 2015-ben kartellügyekben kiszabott bírságok összege meghaladta a 3,3 milliárd forintot. A 10 lezárt eljárás közül 7 esetben előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálattal, szakkifejezéssel élve hajnali rajtaütéssel indult a GVH vizsgálata.

A 2015-2016-os időszak alatt az uniós jogsértések esetében versenyhatóságként eljáró Bizottság 11 ügyben több mint 4 milliárd eurónyi bírságot rótt ki a kartellező vállalkozásokra, és kivétel nélkül minden ügyét rajtaütéssel indította.

Mi az a hajnali rajtaütés?

A versenyhatóságoknak a közérdekre kifejezetten káros kartellek üldözése érdekében rendkívül széles jogköreik vannak. A rajtaütés egy speciális versenyjogi eszköz: a GVH vizsgálói előzetes értesítés és az érintett akarata ellenére beléphetnek bármilyen céges helyiségbe, azt átkutathatják, iratokat, telefonokat, egész informatikai rendszereket másolhatnak le, és e körben a személyes használatú cégvezetői levelezéshez is hozzáférhetnek.

Hirdetés

Mindezeken túl a rajtaütés során beszerzett bizonyítékok nem pusztán a cég versenyjogi felelősségét támaszthatják alá, hanem bizonyos esetekben a cégvezetők elleni büntetőperben – a közbeszerzési eljárás keretében történt kartellezést Magyarországon a törvény 5 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti – is felhasználhatóak, sőt a vállalkozás közbeszerzési eljárásból történő kizárását is megalapozhatják.

Jól látszik tehát, hogy az a vállalkozás, amely akár a GVH, akár a Bizottság célkeresztjébe kerül, komoly anyagi kockázatnak van kitéve – figyelmeztet a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának szenior ügyvédje, dr. Kocsis Márton.

Nem tehetnek meg mindent, célkeresztben a KKV-k

Azt, hogy a rajtaütést elszenvedő cégeknek megfelelő segítségre van szükségük – adott esetben már az előtt is, hogy a hatóság váratlanul betoppan – a legfrissebb uniós esetjog is alátámasztja. Egy, a Deutsche Bahn elleni bizottsági vizsgálat folyományaként az Európai Bíróság úgy foglalt állást, hogy a versenyhatóságok jogköre sem korlátlan a rajtaütéseken. A német vasúttársaság ügyvédei ugyanis sikerrel érveltek amellett, hogy a Bizottság tisztviselői túlterjeszkedtek a hatáskörükön, amikor az eredeti gyanújukkal össze nem függő tárgykörben is lemásoltak dokumentumokat. A szaknyelv ezt nevezi bizonyíték-halászásnak.

A hajnali rajtaütésektől azonban már nem csak a nagy multi cégeknek kell tartani. A GVH egyre több kis- és középvállalkozás székhelyét is felkeresi, a gazdaság egyetlen szektorában sincsenek már biztonságban többé a gyanúba keveredett vállalkozások.

Versenyhivatali vizsgálat indult az elmúlt években többek között a közúti sószórás, a kontaktlencse, a repülőgépes szúnyogirtás, az on-line pénztárgépek, az autóvezető oktatás piacain, amelyekben közös, hogy magyar KKV-k voltak a vizsgált vállalkozások. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vizsgálat alá került vagy potenciálisan érintett KKV-k nincsenek felkészülve egy esteleges rajtaütés szakszerű, azonnali kezelésére – mondta el dr. Kocsis Márton ügyvéd.

Változnak a rajtaütés szabályai

Különös aktualitást ad a kérdésnek, hogy a versenytörvény tavaly év végi módosítása lehetővé teszi a GVH számára, hogy immár fúziós eljárásokban – a nagyobb vállalati felvásárlások esetében a versenyhatóságnak engedélyező szerepe van – is végrehajtson rajtaütéseket. A fúziós ügyek – szemben a kartell eljárásokkal – a hatóság és a vállalatok együttműködésére épülő, „békésebb” természetű vizsgálatok, ahol mindkét fél érdekelt az engedély mielőbbi megadásában.

Ugyanakkor – mint egy, a közelmúltbeli szakmai konferencián a GVH vezetői kifejtették – a hatóság oldaláról felmerült a gyanú, hogy a fuzionáló felek sokszor visszatartanak információkat annak érdekében, hogy könnyebben megkapják a versenyhatósági áldást ügyleteik végrehajtásához. Azoknál a cégeknél, akikre a gyanú ilyetén árnyéka vetül, ezentúl szintén felbukkanhatnak a hatóság alkalmazottai. Ilyen esetekben, annak érdekében, hogy a vállalkozások is védelmet élvezhessenek a hatóság széles, és – büntető ügyeket leszámítva – példátlanul erős jogosítványaival szemben, érdemes lehet szakemberhez fordulni, tanácsolja a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

A megfelelő jogi képviselet elsősorban magán a rajtaütésen lehet fontos, hiszen az üzleti életben jártas vezetők sincsenek általában tisztában azzal, mit tehetnek meg jogszerűen egy-egy ilyen helyzetben, és hogy a GVH vizsgálói esetlegesen mikor lépik túl a hatáskörüket. Ugyanakkor – mint az európai esetek is mutatják – a versenyjogi szakértők a rajtaütést követő védekezési stratégia megtervezésével akár az egész eljárást is döntően tudják a vállalkozások javára befolyásolni.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Trump nem teljesített, nem boldog a Wall Street, zuhant az OTP

Trump nem teljesített, nem boldog a Wall Street, zuhant az OTP

Az amerikai adócsökkentési tervek csalódást okoztak a befektetőknek, miközben záporoznak a gyorsjelentések és számos jegybank is ma döntött. Újra zuhan az olaj, de a Mol emelkedni tudott, a BUX-ot az OTP húzta le. Erősebb lett a forint.

Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX32959.62-0.72%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • április 24
    Fogyasztói bizalmi index
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, február)
    IFO üzleti hangulatindex
    Alcoa (2017 Q1)
    T-Mobile USA (2017 Q1)
    április 25
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    McDonald's (2017 Q1)
    Újlakás értékesítések és építések
    április 26
    Daimler (2017 Q1)
    PepsiCo (2017 Q1)
    Twitter (2017 Q1)
    Boeing (2017 Q1)
    április 27
    Lufthansa (2017 Q1)
    Fogyasztói bizalom (végleges)
    EKB kamatdöntés
    Fogyasztói árindex
    Microsoft (2017 Q1)
    Alphabet (2017 Q1)
    április 28
    KSH: Foglalkoztatottság és munkanélküliség (január–március)
    KSH: Ipari termelői árak (március)
    Fogyasztói árindex
    Munkanélküliségi ráta
    Ipari termelés
    Fogyasztói árindex
    GDP (Q1)

Szavazás

Ön szerint hogyan kellene hívni a 2018-as költségvetést?