Hirdetés
Hirdetés

Rajtaütött a GVH a cégemen - mit tegyek és kihez forduljak?

2017. február 28., 12:55

A Gazdasági Versenyhivatal 2017 januárjától immár a vállalatok összefonódásának ellenőrzésekor is végrehajthat előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatokat, vagyis meglepetésszerű rajtaütéseket. A friss esetek is azt mutatják, az idei évtől még fontosabb, hogy a vállalkozások és vezetőik tisztában legyenek a rajtaütések szabályaival, amikor a GVH hívatlanul kopogtat az ajtajukon.

A GVH 2015-ben összesen 10 kartell ügyben hozott döntést, és további 12 ilyen új eljárást indított. A 2015-ben kartellügyekben kiszabott bírságok összege meghaladta a 3,3 milliárd forintot. A 10 lezárt eljárás közül 7 esetben előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálattal, szakkifejezéssel élve hajnali rajtaütéssel indult a GVH vizsgálata.

A 2015-2016-os időszak alatt az uniós jogsértések esetében versenyhatóságként eljáró Bizottság 11 ügyben több mint 4 milliárd eurónyi bírságot rótt ki a kartellező vállalkozásokra, és kivétel nélkül minden ügyét rajtaütéssel indította.

Mi az a hajnali rajtaütés?

A versenyhatóságoknak a közérdekre kifejezetten káros kartellek üldözése érdekében rendkívül széles jogköreik vannak. A rajtaütés egy speciális versenyjogi eszköz: a GVH vizsgálói előzetes értesítés és az érintett akarata ellenére beléphetnek bármilyen céges helyiségbe, azt átkutathatják, iratokat, telefonokat, egész informatikai rendszereket másolhatnak le, és e körben a személyes használatú cégvezetői levelezéshez is hozzáférhetnek.

Hirdetés

Mindezeken túl a rajtaütés során beszerzett bizonyítékok nem pusztán a cég versenyjogi felelősségét támaszthatják alá, hanem bizonyos esetekben a cégvezetők elleni büntetőperben – a közbeszerzési eljárás keretében történt kartellezést Magyarországon a törvény 5 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti – is felhasználhatóak, sőt a vállalkozás közbeszerzési eljárásból történő kizárását is megalapozhatják.

Jól látszik tehát, hogy az a vállalkozás, amely akár a GVH, akár a Bizottság célkeresztjébe kerül, komoly anyagi kockázatnak van kitéve – figyelmeztet a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának szenior ügyvédje, dr. Kocsis Márton.

Nem tehetnek meg mindent, célkeresztben a KKV-k

Azt, hogy a rajtaütést elszenvedő cégeknek megfelelő segítségre van szükségük – adott esetben már az előtt is, hogy a hatóság váratlanul betoppan – a legfrissebb uniós esetjog is alátámasztja. Egy, a Deutsche Bahn elleni bizottsági vizsgálat folyományaként az Európai Bíróság úgy foglalt állást, hogy a versenyhatóságok jogköre sem korlátlan a rajtaütéseken. A német vasúttársaság ügyvédei ugyanis sikerrel érveltek amellett, hogy a Bizottság tisztviselői túlterjeszkedtek a hatáskörükön, amikor az eredeti gyanújukkal össze nem függő tárgykörben is lemásoltak dokumentumokat. A szaknyelv ezt nevezi bizonyíték-halászásnak.

A hajnali rajtaütésektől azonban már nem csak a nagy multi cégeknek kell tartani. A GVH egyre több kis- és középvállalkozás székhelyét is felkeresi, a gazdaság egyetlen szektorában sincsenek már biztonságban többé a gyanúba keveredett vállalkozások.

Versenyhivatali vizsgálat indult az elmúlt években többek között a közúti sószórás, a kontaktlencse, a repülőgépes szúnyogirtás, az on-line pénztárgépek, az autóvezető oktatás piacain, amelyekben közös, hogy magyar KKV-k voltak a vizsgált vállalkozások. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vizsgálat alá került vagy potenciálisan érintett KKV-k nincsenek felkészülve egy esteleges rajtaütés szakszerű, azonnali kezelésére – mondta el dr. Kocsis Márton ügyvéd.

Változnak a rajtaütés szabályai

Különös aktualitást ad a kérdésnek, hogy a versenytörvény tavaly év végi módosítása lehetővé teszi a GVH számára, hogy immár fúziós eljárásokban – a nagyobb vállalati felvásárlások esetében a versenyhatóságnak engedélyező szerepe van – is végrehajtson rajtaütéseket. A fúziós ügyek – szemben a kartell eljárásokkal – a hatóság és a vállalatok együttműködésére épülő, „békésebb” természetű vizsgálatok, ahol mindkét fél érdekelt az engedély mielőbbi megadásában.

Ugyanakkor – mint egy, a közelmúltbeli szakmai konferencián a GVH vezetői kifejtették – a hatóság oldaláról felmerült a gyanú, hogy a fuzionáló felek sokszor visszatartanak információkat annak érdekében, hogy könnyebben megkapják a versenyhatósági áldást ügyleteik végrehajtásához. Azoknál a cégeknél, akikre a gyanú ilyetén árnyéka vetül, ezentúl szintén felbukkanhatnak a hatóság alkalmazottai. Ilyen esetekben, annak érdekében, hogy a vállalkozások is védelmet élvezhessenek a hatóság széles, és – büntető ügyeket leszámítva – példátlanul erős jogosítványaival szemben, érdemes lehet szakemberhez fordulni, tanácsolja a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

A megfelelő jogi képviselet elsősorban magán a rajtaütésen lehet fontos, hiszen az üzleti életben jártas vezetők sincsenek általában tisztában azzal, mit tehetnek meg jogszerűen egy-egy ilyen helyzetben, és hogy a GVH vizsgálói esetlegesen mikor lépik túl a hatáskörüket. Ugyanakkor – mint az európai esetek is mutatják – a versenyjogi szakértők a rajtaütést követő védekezési stratégia megtervezésével akár az egész eljárást is döntően tudják a vállalkozások javára befolyásolni.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Ölik egymást a vevők a piacon - mindenki mostanában akar családi házat venni?

Ölik egymást a vevők a piacon - mindenki mostanában akar családi házat venni?

Egyre népszerűbbé válik agglomerációban lakni, a Duna House felmérése szerint is. Az elmúlt három évben jócskán megugrott az agglomerációs családi házak ára négyzetméterenként is, ugyanakkor például a panellakások még mindig durvábban drágulnak. De kik keresik az agglomerációs házakat?

Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX35599.51-0.5%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • június 19
    Export és import

    június 20
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    Euróövezet folyó fizetési mérleg
    Folyó fizetési mérleg
    június 21
    KSH: Keresetek (január-április)
    MNB: Negyedéves fizetési mérleg és külfölddel szembeni állományok
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének május végi helyzetéről
    Jelzáloghitel igénylések
    Használtlakás értékesítések
    június 22
    Tartós és friss munkanélküli-segély kérelmek
    Bloomberg gazdasági várakozások és fogyasztói elégedettség
    Fogyasztói bizalom
    június 23
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, április)
    Feldolgozóipari BMI
    Szolgáltatóipari és feldolgozóipari BMI
    Szolgáltatóipari és feldolgozóipari BMI
    Feldolgozóipari BMI

Szavazás

Ön szerint hogyan kellene hívni a 2018-as költségvetést?