|
| (Fotó: Wikimedia Commons) |
Annak ellenére, hogy a német átlagnyugdíj jóval magasabb, mint a magyar, a bérekhez képest alacsony, ráadásul sokan kapnak átlagon aluli összeget, főleg a nők. Területi különbségek is vannak, így sokan rettegnek az „Altersarmut”-tól, az időskori szegénységtől, amely állítólag 2025-re legalább minden tizedik ottani nyugdíjast utolér majd. De nagyon különböző becslések vannak, a pesszimisták szerint az idősek fele is ebbe a kategóriába eshet.
Különösen érintettek, akik eddig is alacsony bérből éltek, és nem tudtak spórolni. A nők pedig 59,6 százalékkal kevesebb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak – azaz kevesebb, mint a felét. Ráadásul 2008-tól megváltoztak a válás után járó tartásdíj-szabályok, ami nők egész generációját döntheti öregkori szegénységbe.
Sokan vannak közöttük, akik annak idején a gyermeknevelést választották a karrier helyett, és most nem lesz miből megélniük. Ráadásul ugyanazért a munkáért mintegy 23 százalékkal kevesebbet kaptak Németországban a nők, mint a férfiak, ami a nyugdíjra is kihat majd. Félő, hogy sokuk szociális segélyre szorul majd. Németországban is léteznek kényszervállalkozók, akik leépítések révén kerültek önálló munkavégzési formába, és szintén csak csekély nyugdíjra lesznek jogosultak.
A kérdéssel a magas politika is foglalkozik, várható, hogy egy újfajta üzemi nyugdíjat vezetnek majd be. Ez ez nem mindenkin fog segíteni. Egy német tájékoztató füzet szerint még sok átlag körül kereső dolgozót is fenyeget az időskori szegénység réme. Sokan a nyugdíjkorhatár elérése után is tovább kell dolgozzanak, ha másként nem, részmunkaidőben.
Németországban decemberben 1170 euró volt az átlagos nyugdíj, ám ez hiába jóval magasabb a magyarnál, ha ott az árak is magasabbak. Főleg a rezsi, az élelmiszer, az alapvető szükségleti eszközök, lakbér, akinek van. A helyzetre némileg megoldást jelenthet, ha Németországon belül költözik valaki vidékre, mert ott sok minden olcsóbb. A legdrágább nagyvárosokban 20-30 százalékkal is drágább lehet az élet, mint a legolcsóbb kistelepüléseken.
A kiadvány főleg Bulgáriát, a magasabb árak miatt kisebb részben Magyarországot, Szerbiát és Horvátországot ajánlja a bajban levő kisnyugdíjasoknak, mint mentsvárat. A Fekete-tengernél egész kis német falvak kezdenek kialakulni a német nyugdíjasok számára, a Balatonnál is akadnak áttelepült németek. A szabadidős lehetőségek és az egészségügyi ellátást is alkalmazkodik lassan az igényekhez – állítják, de ez inkább Bulgáriára vonatkozhat.
Thaiföld csodálatos tengerpartjaival inkább az angolul tudó nyugdíjasokat várja, akik nem keresnek pilzeni típusú sört és sertéssültet sem. Ezen felül a tartózkodási engedélyért igazolni kell, hogy legalább 1400 euró érkezik havonta a számlánkra. Különben 90 naponként el kell hagyni az országot rövid időre.
Nincs élet a német cégeknek a kínai piac nélkül. 
