Hirdetés

Újabb tiltott állami támogatást kaszált el Brüsszel

2012. február 13., 11:13
MTI

Az Európai Unió Bírósága szerint jogellenes állami támogatást tartalmaznak a magyar villamosenergia-vásárlási megállapodások. Az ítélet szerint habár a Budapesti Erőmű és a Magyar Villamos Művek közötti megállapodás az uniós csatlakozás előtt történt, a megállapodást a csatlakozás utáni uniós jogszabályok szerint kell vizsgálni.

Hirdetés

Megerősítette az Európai Unió Törvényszéke hétfőn kimondott ítéletében, hogy a Budapesti Erőmű Zrt. és az állami Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) között létrejött, hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodás jogellenes állami támogatást tartalmaz.

Az ítélet emlékeztet arra, hogy a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások rendszerét Magyarországon a kilencvenes évek közepén hozták létre, amikor a kormányzat az ellátás biztonsága érdekében korszerűsíteni kívánta a villamosenergia-termelési infrastruktúrát. Az állam a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások rendszerével próbálta ösztönözni a külföldi villamosenergia-termelőket a korszerűsítéshez szükséges jelentős tőkeberuházásokra.

A rendszerben az MVM "egyetlen vásárlóként" kötelezettséget vállalt arra, hogy a magyar kiskereskedelmi piac ellátása érdekében több évtizeden keresztül meghatározott mennyiségű villamos energiát rögzített áron megvásárol. Ily módon a termelők számára biztosítottá vált a beruházások megtérülése.

Az Európai Bizottság azonban a magyar EU-csatlakozás után, 2005 novemberében eljárást indított annak érdekében, hogy megvizsgálja a megállapodásoknak az állami támogatásokra vonatkozó uniós joggal való összeegyeztethetőségét, majd két és fél évvel később úgy határozott, hogy a megállapodások a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásokat tartalmaznak, amelyeket a kedvezményezett társaságoknak vissza kellett téríteniük a magyar állam részére.

A brüsszeli bizottság érvelése szerint a megállapodások az érintett termelők vonatkozásában kizárnak minden kereskedelmi kockázatot, és e termelőknek a piacon szereplő többi termelőhöz képest előnyösebb helyzetet biztosítanak. A Budapesti Erőmű mind az eljárás indítására vonatkozó bizottsági döntést, mind a későbbi határozatot megtámadta az uniós bíróság előtt, és csatlakozott hozzá a Pannon Hőerőmű, az AES-Tisza Erőmű és a Dunamenti Erőmű is.

A most kimondott ítéletben a bírák megállapították, hogy bár a megállapodásokat a csatlakozás előtt kötötték, nem szerepelnek a csatlakozási szerződésben az EU-ba lépés után is alkalmazandó állami támogatások között. Ezért azokat új támogatásoknak kell tekinteni, és az uniós joggal való összeegyeztethetőségét az Európai Bizottság Magyarország unióhoz való csatlakozásától kezdve vizsgálhatja.

A törvényszék helybenhagyta az Európai Bizottság azon következtetését, miszerint a megállapodások lehetővé tették a villamosenergia-termelők számára, hogy olyan gazdasági előnyökben részesüljenek, amelyekhez nem juthattak volna hozzá, ha az MVM a versenynek kitett piac szabályai szerint járt volna el.

Magyarországon egyébként a kormány már az említett európai bizottsági határozat után programot indított, amelynek célja, hogy kompenzálja a termelőket a hosszú távú megállapodások megszüntetéséből eredő bizonyos költségekért. Ezt a támogatást az uniós bizottság is engedélyezte.

A mostani ítéletben a törvényszék a visszatérítendő támogatás pontos összegének számítására is kitért. Leszögezte, hogy a számításnak "azon feltételek szimulációján kell alapulnia, amelyek mellett az MVM 2004. május 1. és a megállapodások lejáratának időpontja között akkor vásárolt volna villamos energiát, ha nem vonatkoztak volna rá a megállapodásokban foglalt megkötések".

Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?

2012. május 24., 07:50
Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?

Kiterítette lapjait az EU-csúcson először felszólaló francia elnök, Francois Hollande több ponton is homlokegyenest mást gondol, mint Angela Merkel. Az éjszakába nyúló megbeszélésen a felek kiengedték a gőzt, és egyértelművé tették: stabilitás nélkül nem lehet növekedésösztönzésről beszélni. Még nem dőlt el semmi. A német-francia törésvonal azonban éles kontúrral kirajzolódott: hova áll ebben a vitában Magyarország?

Hirdetés
Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Facebook