Ötször annyival nőtt a diploma nélküli magyarok munkanélküliségi rátája a gazdasági válság alatt, mint a diplomásoké

A magyar állam kevesebbet költ oktatásra, mint az OECD és az EU legtöbb tagállama, a tanulók számát tekintve viszont jó a helyzet: a húsz év alatti népesség nagyobb hányada jár iskolába Magyarországon, mint amennyi az OECD-átlag, és az idősebbek közt sem nagy az elmaradás - írja a lap.
   
Az elemzés legfőbb központi megállapítása: a képzettebbeket kevésbé érintette rosszul a gazdasági válság. A munkanélküliség növekedését így sem sikerült elkerülni, de a különbségek a végzettségi szintek adatai közt nagyok, Magyarország pedig azon államok egyike, ahol kiugró a differencia. A cikk szerint amíg a diplomások munkanélküliségi mutatója alig több mint két százalékkal emelkedett 2008–2009-ben, addig az alacsonyabb végzettségűeké közelítette a 11 százalékos növekedést.
   
A jelentés szerint nem áll jól Magyarország ugyanakkor a felsőoktatás hallgatóinak mobilitását tekintve. A magyarországi egyetemisták és főiskolások 3,3 százaléka külföldi, ez a szám kevesebb, mint az OECD-átlag fele. A legtöbben északi szomszédunktól érkeznek, a külföldi hallgatók nyolc százaléka szlovák állampolgár. A magyarok legkedveltebb továbbtanulási helye Németország, a külföldön tanuló magyarok 27,3 százaléka jár ott egyetemre vagy főiskolára, de népszerű Ausztria és Nagy-Britannia is - olvasható az újság mai számában.

MTI, Világgazdaság