Hirdetés

Brüsszeltől vagy a görög csődtől kell-e jobban félnünk?

Zsiborás Gergő, 2012. március 07., 11:06

A tegnapi csúnya bukta után ma 0,2%-os eséssel nyitott a BUX, miközben a forint is a 295-ös szint felett kezdte a napot az euróval szemben a devizapiacon. A kedélyek nem csillapodnak, a görög kötvénycsere-akció gerjeszti a piacokon a feszültséget, míg a magyar eszközökre az Európai Bizottság mai, a kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos döntései miatt nehezedhet nyomás.

Már pénteken sem volt túl jó a hangulat, a komolyabb korrekció ráfért a piacokra - véli Tóth Gergely, a Buda-Cash elemzője. A Privátbankárnak nyilatkozó szakértő szerint ez egy komolyabb lejtmenet kezdete is lehet, de a bizonytalanság nagy. Elsősorban a görög kötvénycsere-akció miatt, amellyel kapcsolatban már az is felmerült, hogy inkább elcsúsztatják, hogy "sikeres" legyen, és összejöjjön az "önkéntes kétharmad", akik hajlandóak részt venni a cserében (ha ugyanis a befektetők kétharmada beleegyezik a cserébe, akkor az az összes kötvényesre rákényszeríthető) - a csütörtöki lejárattal tervezett akcióval 100 milliárd euróval lehetne csökkenteni a kvázi államcsődbe jutott Görögország adósságát.

Sorsdöntő lehet a holnapi nap, addig marad a negatív hangulat, ami Tóth szerint kivárásba fordulhat át.

Tovább gyengélkedik a forint, de
Tovább gyengélkedik a forint, de "messze" a 300-as szint



Hirdetés
Tóth Gergely, a Buda-Cash elemzője.

Tóth Gergely,
a Buda-Cash elemzője.

Ha a kötvénycsere nem lesz sikeres, az egyet jelent azzal, hogy Görögország csődbe megy - ez persze eddig sem volt titok, de a fizetésképtelenség így már biztosra vehető lenne. Tóth Gergely szerint ennek biztosan lenne egy negatív lökete a piacra, bár meglepődni senki sem fog. A forint árfolyamában is érzékelhető lenne a kudarc, de a Buda-Cashnél így sem számolnak azzal, hogy a hazai fizetőeszköz újra 300 fölé kerülne az euróval szemben.

Mi lesz velünk, ha a görögök csődbe mennek?

Az biztos, hogy az európai döntéshozók mindent megtesznek azért, hogy elkerüljék a rendezetlen államcsődöt, sőt, az államcsőd kifejezést sem igen használják. Legtöbbször arra hivatkoznak, hogy nem lehet tudni, hogy a görög csőd, vagyis - ne feledjük - egy eurózónatag csődje milyen átfertőződéseket indítana el a piacokon. A veszélyzónában egyelőre Olaszország, Spanyolország és Portugália vesztegel.

Az is jó kérdés, hogyan hatna egy görög államcsőd a nagyjából 3 milliárd eurósra taksált CDS-piacra? A szuverén adósságtörlesztésre köthető biztosítási ügyleteken keresztül francia és német nagy bankok is idegesen várják a holnapi napot, mikor is lezárul a kötvénycsere-program. Tóth Gergely szerint, ami ma a görög CDS-esekkel történik, az hasonlít a korábban a Lehman által szétszórt, többszörösen újracsomagolt "tripla A-s" pénzügyi termékekre, csak kisebb volumenben. Ez egyben felhívja rá a figyelmet, hogy a CDS-piac még mindig nem egy átlátható, jól szabályozott piac. Nagy kérdés, hogy pontosan kiknél és mekkora volumenben találhatóak görög CDS-ek, melyek visszafogják a befektetőket attól, hogy részt vegyenek a köténycserében (hiszen épp a CDS-ek miatt biztosítva érzik magukat csőd esetén is, nem biztos, hogy igazuk van).


Ebből is látszik, hogy túl sok kérdőjel, túl sok az idézőjel - a bizonytalanság hatalmas. Az elemző szerint a görögöknek is jobb lenne, ha kikerülnének az eurózónából. "Fájdalmas lenne egy pár napig, de éhen nem halnánk" - mondja Tóth Gergő.

Brüsszel is indíthat egy negatív löketet

Brüsszeli kétharmad
Háromból kettő, döntött a Bizottság a magyar ügyekben. Részletek >>>

A magyar eszközök számára további bizonytalanságot jelent az Európai Bizottság mai döntése. A Bruxinfo értesülései szerint Brüsszelben a januárban indított 3 kötelezettségszegési eljárásból egyet - a jegybanktörvény ügyében indított folyamatot - jegelhet a Bizottság, míg kettőben újabb szakaszba lép az eljárás. Tegnapi nyilatkozatában ezt Szijjártó Péter, miniszterelnöki szóvivő sem tagadta.

Tóth Gergely szerint az OTP árfolyama az egyik "leghírérzékenyebb", a Magyarországgal kapcsolatos bizonytalanságok is ebben látszódnak meg a leginkább. A bankpapírok jegyzése most pedig bőven a korában kemény ellenállási pontnak számító 4000 forintos határ alatt vannak. Az elmarasztaló döntések miatt ma is nyomás alá kerülhetnek a magyar papírok, elsősorban az OTP.

Az OTP árfolyamának mozgása az elmúlt egy évben. Forrás: BÉT
Az OTP árfolyamának mozgása az elmúlt egy évben. Forrás: BÉT



Már megint elővesznek minket?

A kötelezettségszegési eljárások folytatása egyben azt is jelenti, hogy tovább húzódik az IMF-hitelkeretről való megegyezés. Brüsszel az eljárások lezárásához kötötte a tárgyalások megkezdését, akárcsak Washington. A bírák korai nyugdíjazása és a adatvédelmi ombudsman intézménye körüli viták akár az Európai Bíróság elé is kerülhetnek...

Ebből a szempontból a májusra prognosztizált megegyezés is igen optimistának tűnik - a piac többsége erre számít. Nem tesz jót Magyarország nemzetközi megítélésének, hogy közben a Citi londoni elemzői már 2013-as megegyezésről beszélnek, míg a Nomura egyenesen odáig ment mai helyzetértékelésében, hogy Magyarország ha teheti, elkerüli a megállapodást.

Bár ezek a feltételezések egyelőre igen spekulatívnak tűnnek, a görög sztori hamarosan kifúj. Ezek után pedig újra mi kerülhetünk a terítékre a világsajtóban, ami újra megingathatja a befektetők bizalmát. Egy dolgunk lenne most: unalmasnak maradni.

A devizakötvényekkel lehetnek nagy gondok

Forrás: ÁKK


Tóth Gergely szerint Magyarország finanszírozhatósága egyelőre biztosított - legalábbis forintban. Az elemző ugyanis felhívta rá a figyelmet, hogy májusban egy nagyobb IMF-hitelrészletet kell visszafizetnünk, miközben devizakötvényeink járnak le (egy nagyobb japán jenben nyilvántartott kötvénycsomag is lejár), amelyeket meg kell újítani. Májustól fel kell készülni a devizakötvény kibocsátásra, ahhoz hogy ezt jó hozamszint mellett jegyezzék le a befektetők, szükség van a piac bizalmára. "Ezt nem egy-két hét alatt fogjuk megteremteni. A bizalomhoz szükség lenne egy IMF-megegyezésre, vagy legalábbis arra, hogy májusra tudjuk, mikorra lesz meg nagyjából a megállapodás. Ha ez nem így lesz, komoly problémáink lesznek a devizakötvények kibocsátásával, ami hatással lesz a forintkötvényekre is" - véli Tóth.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Magyarországon beköszöntött a teljes foglalkoztatottság?

Magyarországon beköszöntött a teljes foglalkoztatottság?

A KSH adatai szerint a rendszerváltás óta nem látott alacsony szintre csökkent a hivatalos munkanélküliség. Kérdés, hogy ez már a gyakorlatban is a teljes foglalkoztatottságot jelenti-e, és mi várható, ha tovább nő az álláshelyek száma, vannak-e még tartalékok?

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Powered by Saxo Bank

Utánajártunk

Mi mozgatja a befektetők fantáziáját

További cikkek

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • február 27
    Fogyasztói bizalmi index
    Munkanélküliségi ráta
    Fogyasztói bizalom
    Függőben lévő lakásértékesítések
    február 28
    Mol (2016 Q4)
    Termelői árindex
    MNB kamatdöntés
    Kiskereskedelmi forgalom
    Ipari termelés
    Fogyasztói árindex
    GDP
    Chicagói BMI
    március 1
    Beszerzési menedzser index
    Bézs könyv
    Munkanélküliségi ráta
    Feldolgozóipari BMI
    Fogyasztói árindex
    Jelzáloghitel igénylések
    március 2
    Munkanélküliségi ráta
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    március 3
    OTP (2016 Q4)
    Kiskereskedelmi forgalom
    Külkereskedelmi mérleg
    Szolgáltatóipari BMI
    Szolgáltatóipari BMI
    Kiskereskedelmi forgalom

Szavazás

5 százalékra csökkentenék a hal- és vadhús áfáját. Ha ezek a termékek olcsóbbak lennének, többet venne belőlük?