Hirdetés
Hirdetés

Brüsszeltől vagy a görög csődtől kell-e jobban félnünk?

Zsiborás Gergő, 2012. március 07., 11:06

A tegnapi csúnya bukta után ma 0,2%-os eséssel nyitott a BUX, miközben a forint is a 295-ös szint felett kezdte a napot az euróval szemben a devizapiacon. A kedélyek nem csillapodnak, a görög kötvénycsere-akció gerjeszti a piacokon a feszültséget, míg a magyar eszközökre az Európai Bizottság mai, a kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos döntései miatt nehezedhet nyomás.

Már pénteken sem volt túl jó a hangulat, a komolyabb korrekció ráfért a piacokra - véli Tóth Gergely, a Buda-Cash elemzője. A Privátbankárnak nyilatkozó szakértő szerint ez egy komolyabb lejtmenet kezdete is lehet, de a bizonytalanság nagy. Elsősorban a görög kötvénycsere-akció miatt, amellyel kapcsolatban már az is felmerült, hogy inkább elcsúsztatják, hogy "sikeres" legyen, és összejöjjön az "önkéntes kétharmad", akik hajlandóak részt venni a cserében (ha ugyanis a befektetők kétharmada beleegyezik a cserébe, akkor az az összes kötvényesre rákényszeríthető) - a csütörtöki lejárattal tervezett akcióval 100 milliárd euróval lehetne csökkenteni a kvázi államcsődbe jutott Görögország adósságát.

Sorsdöntő lehet a holnapi nap, addig marad a negatív hangulat, ami Tóth szerint kivárásba fordulhat át.

Tovább gyengélkedik a forint, de
Tovább gyengélkedik a forint, de "messze" a 300-as szint



Hirdetés
Tóth Gergely, a Buda-Cash elemzője.

Tóth Gergely,
a Buda-Cash elemzője.

Ha a kötvénycsere nem lesz sikeres, az egyet jelent azzal, hogy Görögország csődbe megy - ez persze eddig sem volt titok, de a fizetésképtelenség így már biztosra vehető lenne. Tóth Gergely szerint ennek biztosan lenne egy negatív lökete a piacra, bár meglepődni senki sem fog. A forint árfolyamában is érzékelhető lenne a kudarc, de a Buda-Cashnél így sem számolnak azzal, hogy a hazai fizetőeszköz újra 300 fölé kerülne az euróval szemben.

Mi lesz velünk, ha a görögök csődbe mennek?

Az biztos, hogy az európai döntéshozók mindent megtesznek azért, hogy elkerüljék a rendezetlen államcsődöt, sőt, az államcsőd kifejezést sem igen használják. Legtöbbször arra hivatkoznak, hogy nem lehet tudni, hogy a görög csőd, vagyis - ne feledjük - egy eurózónatag csődje milyen átfertőződéseket indítana el a piacokon. A veszélyzónában egyelőre Olaszország, Spanyolország és Portugália vesztegel.

Az is jó kérdés, hogyan hatna egy görög államcsőd a nagyjából 3 milliárd eurósra taksált CDS-piacra? A szuverén adósságtörlesztésre köthető biztosítási ügyleteken keresztül francia és német nagy bankok is idegesen várják a holnapi napot, mikor is lezárul a kötvénycsere-program. Tóth Gergely szerint, ami ma a görög CDS-esekkel történik, az hasonlít a korábban a Lehman által szétszórt, többszörösen újracsomagolt "tripla A-s" pénzügyi termékekre, csak kisebb volumenben. Ez egyben felhívja rá a figyelmet, hogy a CDS-piac még mindig nem egy átlátható, jól szabályozott piac. Nagy kérdés, hogy pontosan kiknél és mekkora volumenben találhatóak görög CDS-ek, melyek visszafogják a befektetőket attól, hogy részt vegyenek a köténycserében (hiszen épp a CDS-ek miatt biztosítva érzik magukat csőd esetén is, nem biztos, hogy igazuk van).


Ebből is látszik, hogy túl sok kérdőjel, túl sok az idézőjel - a bizonytalanság hatalmas. Az elemző szerint a görögöknek is jobb lenne, ha kikerülnének az eurózónából. "Fájdalmas lenne egy pár napig, de éhen nem halnánk" - mondja Tóth Gergő.

Brüsszel is indíthat egy negatív löketet

Brüsszeli kétharmad
Háromból kettő, döntött a Bizottság a magyar ügyekben. Részletek >>>

A magyar eszközök számára további bizonytalanságot jelent az Európai Bizottság mai döntése. A Bruxinfo értesülései szerint Brüsszelben a januárban indított 3 kötelezettségszegési eljárásból egyet - a jegybanktörvény ügyében indított folyamatot - jegelhet a Bizottság, míg kettőben újabb szakaszba lép az eljárás. Tegnapi nyilatkozatában ezt Szijjártó Péter, miniszterelnöki szóvivő sem tagadta.

Tóth Gergely szerint az OTP árfolyama az egyik "leghírérzékenyebb", a Magyarországgal kapcsolatos bizonytalanságok is ebben látszódnak meg a leginkább. A bankpapírok jegyzése most pedig bőven a korában kemény ellenállási pontnak számító 4000 forintos határ alatt vannak. Az elmarasztaló döntések miatt ma is nyomás alá kerülhetnek a magyar papírok, elsősorban az OTP.

Az OTP árfolyamának mozgása az elmúlt egy évben. Forrás: BÉT
Az OTP árfolyamának mozgása az elmúlt egy évben. Forrás: BÉT



Már megint elővesznek minket?

A kötelezettségszegési eljárások folytatása egyben azt is jelenti, hogy tovább húzódik az IMF-hitelkeretről való megegyezés. Brüsszel az eljárások lezárásához kötötte a tárgyalások megkezdését, akárcsak Washington. A bírák korai nyugdíjazása és a adatvédelmi ombudsman intézménye körüli viták akár az Európai Bíróság elé is kerülhetnek...

Ebből a szempontból a májusra prognosztizált megegyezés is igen optimistának tűnik - a piac többsége erre számít. Nem tesz jót Magyarország nemzetközi megítélésének, hogy közben a Citi londoni elemzői már 2013-as megegyezésről beszélnek, míg a Nomura egyenesen odáig ment mai helyzetértékelésében, hogy Magyarország ha teheti, elkerüli a megállapodást.

Bár ezek a feltételezések egyelőre igen spekulatívnak tűnnek, a görög sztori hamarosan kifúj. Ezek után pedig újra mi kerülhetünk a terítékre a világsajtóban, ami újra megingathatja a befektetők bizalmát. Egy dolgunk lenne most: unalmasnak maradni.

A devizakötvényekkel lehetnek nagy gondok

Forrás: ÁKK


Tóth Gergely szerint Magyarország finanszírozhatósága egyelőre biztosított - legalábbis forintban. Az elemző ugyanis felhívta rá a figyelmet, hogy májusban egy nagyobb IMF-hitelrészletet kell visszafizetnünk, miközben devizakötvényeink járnak le (egy nagyobb japán jenben nyilvántartott kötvénycsomag is lejár), amelyeket meg kell újítani. Májustól fel kell készülni a devizakötvény kibocsátásra, ahhoz hogy ezt jó hozamszint mellett jegyezzék le a befektetők, szükség van a piac bizalmára. "Ezt nem egy-két hét alatt fogjuk megteremteni. A bizalomhoz szükség lenne egy IMF-megegyezésre, vagy legalábbis arra, hogy májusra tudjuk, mikorra lesz meg nagyjából a megállapodás. Ha ez nem így lesz, komoly problémáink lesznek a devizakötvények kibocsátásával, ami hatással lesz a forintkötvényekre is" - véli Tóth.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 1 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Ki fog Magyarországon kamatadót fizetni?

Ki fog Magyarországon kamatadót fizetni?

Az extra alacsony alapkamat a kamatadó (és az EHO) miatt fáj a költségvetésnek, ám a jelenlegi kamatszintek mellett nem várható olyan drasztikus bevétel-kiesés, mint 2014-ben volt. A jövő évi bevételi terv 1-2 milliárdos kieséssel számol.

Hirdetés
Hirdetés
  • BUX21753.36-0.55%
    DAX10907.8+0.16%
    EUR/HUF316.54+0.05%
    EUR/USD1.1033-0.22%
    Arany1167.55-0.26%
Hirdetés

Utánajártunk

A nap kommentárja

Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • július 6
    július 7
    09:00 KSH: Ipar (első becslés) - május
    14.00 MNB: Monetáris Tanács ülése
    NGM: Gyorstájékoztató az államháztartás központi alrendszerének június végi helyzetéről
    11.30 ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 30 mrdFt
    július 8
    09:00 KSH: Fogyasztói árak -- június
    MNB: Inlációs alapmutatók; Nemzetközi tartalékok (előzetes/végleges) -- június/május; Monetáris Tanács ülésének rövidített jegyzőkönyve
    július 9
    09:00 KSH: Külkereskedelmi termékforgalom (első becslés) - május
    09:00 KSH:Kereskedelmi szálláshelyek forgalma - május
    július 10
    MNB: A rezidens kibocsátású értékpapírok adatai kibocsátói és tulajdonosi bontásban - május

Szavazás

Ön szerint engedélyezni kellene Magyarországon az azonos neműek házasságát?