Hirdetés

De mikor kerülünk ki a bóvliból?

Borbély Péter, 2012. augusztus 22., 06:20

Január elejére mind a három nagy hitelminősítőnél a bóvli kategóriába került Magyarország. Azóta az európai válság csak aggasztóbb lett, és a hazai ügyeink sem állnak sokkal jobban, mint akkor. Egyre többen kérdezik, hogy mikor kerülünk ki a bóvliból. De számít ez?

Cégvezetők, pénzügyi döntéshozók, marketing & sales szakemberek, technológiai döntéshozók, figyelem!
2016. február 16-án először rendezik meg Magyarországon a Microsoft Future Decoded rendezvényét, amely felkészíti a résztvevőket egy olyan jövőre, amiről csak egy dolgot tudunk: nyomokban sem fog hasonlítani a mára! Vegyen részt Ön is az ingyenes rendezvényen!
Regisztráció >>

De ki az a Fitch, és egyáltalán miért van ilyen furcsa nevük ezeknek az intézeteknek? A hitelminősítők történelméről itt olvashatnak>>

2012 január hatodikán jelentette be a Fitch, hogy a befektetésre nem ajánlott, népszerűbb nevén bóvli kategóriába sorolja a magyar állampapírokat. Korábban a Standard and Poor's és a Moody's már megtették ezt a lépést, így az év elejére Magyarország tripla bóvliba került. A forinteszközök emiatt nem szenvedtek el hatalmas visszaesést, már csak azért sem, mert közben a régió és az eurózóna is kőkemény válságba került. Az elmúlt hónapokban a piaci szereplők elsősorban az aktuális piaci híreket és a reményeiket tartják szem előtt, nincs nyoma annak, hogy a hitelminősítők által nyilvántartott besorolások szerint intéznék a portfólióik rendszerezését. Az alábbi ábrán például pontosan látszik, hogy a leminősítések után, januárban még határozott erősödésnek is indult a forint.


Hirdetés

 

A piac követi a hitelminősítőket, vagy fordítva?

Somi András, a KBC Equitas vezető elemzője szerint önmagában a hitelminősítői rendszerben is megingott a bizalom, ez is oka annak, hogy ma talán kevésbé számít a véleményük. A szakértő szerint egyébként a hitelminősítő intézetek eddig is késve követték az ítéleteikkel, illetve a besorolások bejelentésével a piaci folyamatokat, úgyhogy úgy véli, Magyarország esetleges felminősítése nem azon múlik, hogy az intézetek mit szólnak a hazai fejleményekhez, hanem először a piacnak kell normálisan reagálnia a magyar folyamatokra és aztán lépnek majd a minősítők. A piac pozitív szavazata szerinte magával hozza majd a felminősítést.

Máshonnan közelíti meg a kérdést Sarkadi-Szabó Kornél. A Hungária Értékpapír Zrt. stratégiai igazgatója emlékeztetett, hogy a három nagy hitelminősítő (S&P, Fitch, Moody's) ítéletében három közös pont volt:

- a külső környezet állapota

- a hazai gazdaságpolitika kiszámíthatósága és javulása

- az állam finanszírozhatóságának beláthatósága

Sarkadi-Szabó szerint ezen feltételek közül legalább kettőnek kell javulnia ahhoz, hogy valamelyik hitelminősítő meggondolja a felminősítést. A Hungária stratégiai igazgatója szerint ráadásul "a konfrontatív politika is kihívta maga ellen a sorsot." Ez nem azt jelenti szerinte, hogy a hitelminősítők megsértődtek volna a magyar kormány kommunikációjára, csupán nem látták abban a simulékonyságot és az elköteleződést. Az elemző szerint mindenképpen gazdaságpolitikai irányváltás kell ahhoz, hogy megváltozzon Magyarország piaci pozíciója, és ebben legalább annyira számít a nemzetközi megítélés és az IMF-megállapodás létrejötte is.

Mit rontott el a kormány?

A főleg tavaly karácsonyra és újévre időzített hitelminősítői lépésekbe az akkor még korlátokba nem ütköző dölyfös kormányzati kommunikáció is vastagon belejátszott. Köztudott, hogy azóta - főleg az EU és az IMF kitartó ellenkezésének és az elharapózó válság miatti kiszámíthatatlanságnak köszönhetően - a magyar kormány lassan visszakozott mind a jegybanki szabályok drasztikus megváltoztatásától, mind a különadók rendszerének korábban tervezett változatának bevezetéséről. Ugyanakkor érdemes visszaidézni a Standard and Poor's karácsony előtt két nappal közzétett leminősítésének indoklásának egy részletét:

"...továbbra is gyengül a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatósága, részben olyan hivatalos intézkedések miatt, amelyekről a hitelminősítő úgy gondolja, hogy kérdéseket vetnek fel a felügyeleti szervek függetlenségével kapcsolatban, és bonyolultabbá teszik a működési környezetet a befektetők számára....az Alkotmányban és egyes független intézmények - köztük a jegybank és az Alkotmánybíróság - működésében végrehajtott változtatások gyengítették Magyarország intézményrendszerének hatékonyságát....az elmúlt egy évben hozott intézkedések - amelyek több szolgáltatási szektort érintenek - hátráltathatják a gazdasági növekedést azáltal, hogy csökkentik a bankok hitelezési, illetve a vállalatok beruházási készségét....különösen a távközlési, energiaipari, pénzügyi és kiskereskedelmi szektorokra kirótt átmeneti adók gyakorolhatnak nyomást rövid távon a beruházásokra és a munkahelyteremtésre...."

Mennyire számít az IMF-megállapodás?

Somi András, a KBC Equitas vezető elemzője szerint agyon fontos az IMF-megállapodás abból a szempontból is, hogy a hozamok csökkenjenek. Ha ugyanis a magyar állampapírpiacon csökkennek a hozamok az azt jelzi a befektetőknek, hogy visszatért a bizalom. Igaz ugyan, hogy az aktuális állampapír-piaci trendekben lehetnek aktuális adminisztratív és portfólió átrendezési okok is, de a csökkenő hozamszintek mindenképpen a bizalmat jelentenék.

Somi András szerint egyébként szeptember-októberre várható egy újabb stresszhullám a piacokon az euróövezeti problémák miatt, viszont az IMF-megállapodás "ismét mederbe terelné" a hazai piaci folyamatokat, abban az esetben is, ha a magyar kormány nem hívná le a pénzt a lejáró adósságok finanszírozására. A KBC Equitas vezető elemzője szerint azt kéne elkerülni, hogy az újabb európai stressz bekövetkezésekor még mindig csak a tárgyalási szakaszban legyünk az IMF-fel. Somi szerint nincs értelme találgatásokba bocsátkozni arról, hogy az IMF-megállapodás után hány hónappal minősít vissza minket bármelyik hitelminősítő is a befektetésre ajánlott kategóriába.

Ennél bátrabb előrejelzést közölt a Privátbankárral Sarkadi-Szabó Kornél, a Hungária Értékpapír Zrt. stratégiai igazgatója, aki szerint a Nemzetközi Valutaalappal kötendő megállapodás létrejötte utáni egy éven belül lehet arra számítani, hogy javul az ország adósi besorolása. Az elemző szerint a legfontosabb, hogy a magyar döntéshozói akarat, a kormányzati kommunikáció javuljon érdemben, hogy ne menjünk szembe a nemzetközi szervezetek akaratával. A leminősítések óta ugyanis érdemben romlott a helyzet és nőtt az aggodalom az eurózónában.

 

Véleménykülönbségek

Abban az elemzők nagy része egyetért, hogy a hitelminősítőket is hatalmas kár és presztizsveszteség érte a válsággal, ugyanis ezen intézmények rossz ítéletei is nagyban belejátszottak a pénzügyi rendszer összeomlásába. Ráadásul azóta is joggal érheti kritika az ítéleteket. Ahogy Somi András emlékeztetett rá: rendre a piaci árazás és értékelés után mennek, elcsúszva időben. A KBC Equitas vezető elemzője ezen az alapon véli azt, hogy előbb kell a piaci feltételeknek javulni, aztán hozza ez magával a hitelminősítők véleményének változását.

Sarkadi-Szabó Kornél pedig abból indul ki, hogy a hitelminősítők véleménye három pont mentén karakteresen egybecsengett. Szerinte emiatt inkább a hazai kormányzati magatartást és gazdaságpolitikát kell megváltoztatni, aztán ennek eredménye lehet a felminősítés. A Hungária elemzője nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az elrontott hazai kormányzati kommunikáció a válságban sokat számított abban, hogy a hitelminősítőknek elfogyjon a türelme. Ezért elsősorban az itt elveszett bizalmat kell visszaszerezni.

Online hirdetésszervező, értékesítés-támogató munkatársat keresünk - gyere és csatlakozz a Privátbankár.hu ambiciózus csapatához!

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Nagyon fontos adatot kapunk a héten - ezek lesznek a jövőheti pakkban

Nagyon fontos adatot kapunk a héten - ezek lesznek a jövőheti pakkban

Leginkább az agráriumra vonatkozó információkat szállít a következő héten a Központi Statisztikai hivatal, de a hét végéhez közeledve kiderül majd az is, hogyan alakultak a keresetek a tavalyi évben.

Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Hirdetés

Ajánlatunk

  • BUX22705.29+0.75%
    DAX9823.5+12.23%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Utánajártunk

Mi mozgatja a befektetők fantáziáját

További cikkek
Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • február 8
    KSH: Külkereskedelmi termékforgalom (első becslés) - 2015. december
    NGM: Gyorstájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2016. január havi helyzetéről
    február 9
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 40 mrdFt
    Richter - 2015 Q3
    Ipari termelés - december
    Folyó fizetési mérleg - december
    Külkereskedelmi mérleg - december
    Külkereskedelmi egyenleg - december
    Coca-Cola Co. - 2015 Q4
    Fidelity - 2015 Q4
    február 10
    KSH: Kereskedelmi szálláshelyek forgalma - 2015. december
    MNB: Monetáris Tanács ülésének rövidített jegyzőkönyve
    ÁKK: 2024/B államkötvény csereaukció, 2017/A - 20 mrdFt; 2025/B államkötvény csereaukció, 2018/B - 20 mrdFt
    Heineken - 2015 Q4
    Time Warner - 2015 Q4
    Tesla - 2015 Q4
    Twitter - 2015 Q4
    február 11
    KSH: Fogyasztói árak - január
    MNB: Inflációs alapmutatók
    Nokia - 2015 Q4
    L'oreal - 2015 Q4
    Coca-Cola Enterprises - 2015 Q4
    PepsiCo - 2015 Q4
    február 12
    KSH: GDP (első becslés) - 2015. IV. negyedév
    KSH: Ipar (második becslés) - 2015. december
    KSH: Építőipar - 2015. december+2015. évi
    MNB: Az MNB statisztikai mérlege (előzetes) - január
    GDP év/év - 2015. IV. negyedév
    Ipari termelés - december
    Kiskereskedelmi forgalom - január

Szavazás

Ön szerint Magyarországnak nagyobb szerepet kell vállalnia a terrorizmus elleni harcban?