Hirdetés
Hirdetés

De mikor kerülünk ki a bóvliból?

Borbély Péter, 2012. augusztus 22., 06:20

Január elejére mind a három nagy hitelminősítőnél a bóvli kategóriába került Magyarország. Azóta az európai válság csak aggasztóbb lett, és a hazai ügyeink sem állnak sokkal jobban, mint akkor. Egyre többen kérdezik, hogy mikor kerülünk ki a bóvliból. De számít ez?

De ki az a Fitch, és egyáltalán miért van ilyen furcsa nevük ezeknek az intézeteknek? A hitelminősítők történelméről itt olvashatnak>>

2012 január hatodikán jelentette be a Fitch, hogy a befektetésre nem ajánlott, népszerűbb nevén bóvli kategóriába sorolja a magyar állampapírokat. Korábban a Standard and Poor's és a Moody's már megtették ezt a lépést, így az év elejére Magyarország tripla bóvliba került. A forinteszközök emiatt nem szenvedtek el hatalmas visszaesést, már csak azért sem, mert közben a régió és az eurózóna is kőkemény válságba került. Az elmúlt hónapokban a piaci szereplők elsősorban az aktuális piaci híreket és a reményeiket tartják szem előtt, nincs nyoma annak, hogy a hitelminősítők által nyilvántartott besorolások szerint intéznék a portfólióik rendszerezését. Az alábbi ábrán például pontosan látszik, hogy a leminősítések után, januárban még határozott erősödésnek is indult a forint.


Hirdetés

 

A piac követi a hitelminősítőket, vagy fordítva?

Somi András, a KBC Equitas vezető elemzője szerint önmagában a hitelminősítői rendszerben is megingott a bizalom, ez is oka annak, hogy ma talán kevésbé számít a véleményük. A szakértő szerint egyébként a hitelminősítő intézetek eddig is késve követték az ítéleteikkel, illetve a besorolások bejelentésével a piaci folyamatokat, úgyhogy úgy véli, Magyarország esetleges felminősítése nem azon múlik, hogy az intézetek mit szólnak a hazai fejleményekhez, hanem először a piacnak kell normálisan reagálnia a magyar folyamatokra és aztán lépnek majd a minősítők. A piac pozitív szavazata szerinte magával hozza majd a felminősítést.

Máshonnan közelíti meg a kérdést Sarkadi-Szabó Kornél. A Hungária Értékpapír Zrt. stratégiai igazgatója emlékeztetett, hogy a három nagy hitelminősítő (S&P, Fitch, Moody's) ítéletében három közös pont volt:

- a külső környezet állapota

- a hazai gazdaságpolitika kiszámíthatósága és javulása

- az állam finanszírozhatóságának beláthatósága

Sarkadi-Szabó szerint ezen feltételek közül legalább kettőnek kell javulnia ahhoz, hogy valamelyik hitelminősítő meggondolja a felminősítést. A Hungária stratégiai igazgatója szerint ráadásul "a konfrontatív politika is kihívta maga ellen a sorsot." Ez nem azt jelenti szerinte, hogy a hitelminősítők megsértődtek volna a magyar kormány kommunikációjára, csupán nem látták abban a simulékonyságot és az elköteleződést. Az elemző szerint mindenképpen gazdaságpolitikai irányváltás kell ahhoz, hogy megváltozzon Magyarország piaci pozíciója, és ebben legalább annyira számít a nemzetközi megítélés és az IMF-megállapodás létrejötte is.

Mit rontott el a kormány?

A főleg tavaly karácsonyra és újévre időzített hitelminősítői lépésekbe az akkor még korlátokba nem ütköző dölyfös kormányzati kommunikáció is vastagon belejátszott. Köztudott, hogy azóta - főleg az EU és az IMF kitartó ellenkezésének és az elharapózó válság miatti kiszámíthatatlanságnak köszönhetően - a magyar kormány lassan visszakozott mind a jegybanki szabályok drasztikus megváltoztatásától, mind a különadók rendszerének korábban tervezett változatának bevezetéséről. Ugyanakkor érdemes visszaidézni a Standard and Poor's karácsony előtt két nappal közzétett leminősítésének indoklásának egy részletét:

"...továbbra is gyengül a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatósága, részben olyan hivatalos intézkedések miatt, amelyekről a hitelminősítő úgy gondolja, hogy kérdéseket vetnek fel a felügyeleti szervek függetlenségével kapcsolatban, és bonyolultabbá teszik a működési környezetet a befektetők számára....az Alkotmányban és egyes független intézmények - köztük a jegybank és az Alkotmánybíróság - működésében végrehajtott változtatások gyengítették Magyarország intézményrendszerének hatékonyságát....az elmúlt egy évben hozott intézkedések - amelyek több szolgáltatási szektort érintenek - hátráltathatják a gazdasági növekedést azáltal, hogy csökkentik a bankok hitelezési, illetve a vállalatok beruházási készségét....különösen a távközlési, energiaipari, pénzügyi és kiskereskedelmi szektorokra kirótt átmeneti adók gyakorolhatnak nyomást rövid távon a beruházásokra és a munkahelyteremtésre...."

Mennyire számít az IMF-megállapodás?

Somi András, a KBC Equitas vezető elemzője szerint agyon fontos az IMF-megállapodás abból a szempontból is, hogy a hozamok csökkenjenek. Ha ugyanis a magyar állampapírpiacon csökkennek a hozamok az azt jelzi a befektetőknek, hogy visszatért a bizalom. Igaz ugyan, hogy az aktuális állampapír-piaci trendekben lehetnek aktuális adminisztratív és portfólió átrendezési okok is, de a csökkenő hozamszintek mindenképpen a bizalmat jelentenék.

Somi András szerint egyébként szeptember-októberre várható egy újabb stresszhullám a piacokon az euróövezeti problémák miatt, viszont az IMF-megállapodás "ismét mederbe terelné" a hazai piaci folyamatokat, abban az esetben is, ha a magyar kormány nem hívná le a pénzt a lejáró adósságok finanszírozására. A KBC Equitas vezető elemzője szerint azt kéne elkerülni, hogy az újabb európai stressz bekövetkezésekor még mindig csak a tárgyalási szakaszban legyünk az IMF-fel. Somi szerint nincs értelme találgatásokba bocsátkozni arról, hogy az IMF-megállapodás után hány hónappal minősít vissza minket bármelyik hitelminősítő is a befektetésre ajánlott kategóriába.

Ennél bátrabb előrejelzést közölt a Privátbankárral Sarkadi-Szabó Kornél, a Hungária Értékpapír Zrt. stratégiai igazgatója, aki szerint a Nemzetközi Valutaalappal kötendő megállapodás létrejötte utáni egy éven belül lehet arra számítani, hogy javul az ország adósi besorolása. Az elemző szerint a legfontosabb, hogy a magyar döntéshozói akarat, a kormányzati kommunikáció javuljon érdemben, hogy ne menjünk szembe a nemzetközi szervezetek akaratával. A leminősítések óta ugyanis érdemben romlott a helyzet és nőtt az aggodalom az eurózónában.

 

Véleménykülönbségek

Abban az elemzők nagy része egyetért, hogy a hitelminősítőket is hatalmas kár és presztizsveszteség érte a válsággal, ugyanis ezen intézmények rossz ítéletei is nagyban belejátszottak a pénzügyi rendszer összeomlásába. Ráadásul azóta is joggal érheti kritika az ítéleteket. Ahogy Somi András emlékeztetett rá: rendre a piaci árazás és értékelés után mennek, elcsúszva időben. A KBC Equitas vezető elemzője ezen az alapon véli azt, hogy előbb kell a piaci feltételeknek javulni, aztán hozza ez magával a hitelminősítők véleményének változását.

Sarkadi-Szabó Kornél pedig abból indul ki, hogy a hitelminősítők véleménye három pont mentén karakteresen egybecsengett. Szerinte emiatt inkább a hazai kormányzati magatartást és gazdaságpolitikát kell megváltoztatni, aztán ennek eredménye lehet a felminősítés. A Hungária elemzője nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az elrontott hazai kormányzati kommunikáció a válságban sokat számított abban, hogy a hitelminősítőknek elfogyjon a türelme. Ezért elsősorban az itt elveszett bizalmat kell visszaszerezni.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Gyors, alapos, de nagyon drága - megéri fizetni az ellátásért?

Gyors, alapos, de nagyon drága - megéri fizetni az ellátásért?

Már nemcsak vásárlást, utazási és egyéb szolgáltatásokat keresünk, intézünk, értékelünk online, hanem orvost is egyre inkább a neten választunk. Míg számos nemzetközi egészségügyi oldal több milliós látogatóval rendelkezik, Magyarországon mostanában válik egyre népszerűbbé az interneten történő orvos keresés és az orvosok értékelése.

Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

  • BUX21122.94-1.28%
    DAX9917.2-3.34%
    EUR/HUF315.160%
    EUR/USD1.1304-0.06%
    Arany1139.95+0.01%

Utánajártunk

Hirdetés
Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • augusztus 17
    MNB: A háztartások és az államháztartás előzetes pénzügyi számlái -- II. negyedév
    New York-i feldolgozóipari beszerzési menedzser - augusztus
    augusztus 18
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 35 mrdFt
    Wal-Mart Stores - 2015 Q2
    Fogyasztói árindex - július
    augusztus 19
    KSH: Keresetek -- január–június
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének július végi helyzetéről
    ÁKK: 2018/C államkötvény aukció, 20 mrdFt; 2020/B államkötvény aukció, 20 mrdFt; 2025/B államkötvény aukció, 10 mrdFt
    Raiffeisen - 2015 Q2
    Maginfláció - július
    Fogyasztói árindex - július
    augusztus 20
    Philadelphiai Fed index - augusztus
    Friss munkanélküli-segély kérelmek - augusztus
    Tartós munkanélküli-segély kérelmek -augusztus
    Hewlett-Packard - 2015 Q3
    augusztus 21
    Feldolgozóipari beszerzési menedzser index - augusztus
    Fogyasztói bizalom (előzetes) - augusztus

Szavazás

Ön szerint indulhat a 2008-ashoz hasonló gazdasági világválság 2015-ben Kínából?