1p
Január elejére mind a három nagy hitelminősítőnél a bóvli kategóriába került Magyarország. Azóta az európai válság csak aggasztóbb lett, és a hazai ügyeink sem állnak sokkal jobban, mint akkor. Egyre többen kérdezik, hogy mikor kerülünk ki a bóvliból. De számít ez?
De ki az a Fitch, és egyáltalán miért van ilyen furcsa nevük ezeknek az intézeteknek? A hitelminősítők történelméről itt olvashatnak>>

2012 január hatodikán jelentette be a Fitch, hogy a befektetésre nem ajánlott, népszerűbb nevén bóvli kategóriába sorolja a magyar állampapírokat. Korábban a Standard and Poor's és a Moody's már megtették ezt a lépést, így az év elejére Magyarország tripla bóvliba került. A forinteszközök emiatt nem szenvedtek el hatalmas visszaesést, már csak azért sem, mert közben a régió és az eurózóna is kőkemény válságba került. Az elmúlt hónapokban a piaci szereplők elsősorban az aktuális piaci híreket és a reményeiket tartják szem előtt, nincs nyoma annak, hogy a hitelminősítők által nyilvántartott besorolások szerint intéznék a portfólióik rendszerezését. Az alábbi ábrán például pontosan látszik, hogy a leminősítések után, januárban még határozott erősödésnek is indult a forint.


 

A piac követi a hitelminősítőket, vagy fordítva?

Somi András, a KBC Equitas vezető elemzője szerint önmagában a hitelminősítői rendszerben is megingott a bizalom, ez is oka annak, hogy ma talán kevésbé számít a véleményük. A szakértő szerint egyébként a hitelminősítő intézetek eddig is késve követték az ítéleteikkel, illetve a besorolások bejelentésével a piaci folyamatokat, úgyhogy úgy véli, Magyarország esetleges felminősítése nem azon múlik, hogy az intézetek mit szólnak a hazai fejleményekhez, hanem először a piacnak kell normálisan reagálnia a magyar folyamatokra és aztán lépnek majd a minősítők. A piac pozitív szavazata szerinte magával hozza majd a felminősítést.

Máshonnan közelíti meg a kérdést Sarkadi-Szabó Kornél. A Hungária Értékpapír Zrt. stratégiai igazgatója emlékeztetett, hogy a három nagy hitelminősítő (S&P, Fitch, Moody's) ítéletében három közös pont volt:

- a külső környezet állapota

- a hazai gazdaságpolitika kiszámíthatósága és javulása

- az állam finanszírozhatóságának beláthatósága

Sarkadi-Szabó szerint ezen feltételek közül legalább kettőnek kell javulnia ahhoz, hogy valamelyik hitelminősítő meggondolja a felminősítést. A Hungária stratégiai igazgatója szerint ráadásul "a konfrontatív politika is kihívta maga ellen a sorsot." Ez nem azt jelenti szerinte, hogy a hitelminősítők megsértődtek volna a magyar kormány kommunikációjára, csupán nem látták abban a simulékonyságot és az elköteleződést. Az elemző szerint mindenképpen gazdaságpolitikai irányváltás kell ahhoz, hogy megváltozzon Magyarország piaci pozíciója, és ebben legalább annyira számít a nemzetközi megítélés és az IMF-megállapodás létrejötte is.

Mit rontott el a kormány?

A főleg tavaly karácsonyra és újévre időzített hitelminősítői lépésekbe az akkor még korlátokba nem ütköző dölyfös kormányzati kommunikáció is vastagon belejátszott. Köztudott, hogy azóta - főleg az EU és az IMF kitartó ellenkezésének és az elharapózó válság miatti kiszámíthatatlanságnak köszönhetően - a magyar kormány lassan visszakozott mind a jegybanki szabályok drasztikus megváltoztatásától, mind a különadók rendszerének korábban tervezett változatának bevezetéséről. Ugyanakkor érdemes visszaidézni a Standard and Poor's karácsony előtt két nappal közzétett leminősítésének indoklásának egy részletét:

"...továbbra is gyengül a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatósága, részben olyan hivatalos intézkedések miatt, amelyekről a hitelminősítő úgy gondolja, hogy kérdéseket vetnek fel a felügyeleti szervek függetlenségével kapcsolatban, és bonyolultabbá teszik a működési környezetet a befektetők számára....az Alkotmányban és egyes független intézmények - köztük a jegybank és az Alkotmánybíróság - működésében végrehajtott változtatások gyengítették Magyarország intézményrendszerének hatékonyságát....az elmúlt egy évben hozott intézkedések - amelyek több szolgáltatási szektort érintenek - hátráltathatják a gazdasági növekedést azáltal, hogy csökkentik a bankok hitelezési, illetve a vállalatok beruházási készségét....különösen a távközlési, energiaipari, pénzügyi és kiskereskedelmi szektorokra kirótt átmeneti adók gyakorolhatnak nyomást rövid távon a beruházásokra és a munkahelyteremtésre...."

Mennyire számít az IMF-megállapodás?

Somi András, a KBC Equitas vezető elemzője szerint agyon fontos az IMF-megállapodás abból a szempontból is, hogy a hozamok csökkenjenek. Ha ugyanis a magyar állampapírpiacon csökkennek a hozamok az azt jelzi a befektetőknek, hogy visszatért a bizalom. Igaz ugyan, hogy az aktuális állampapír-piaci trendekben lehetnek aktuális adminisztratív és portfólió átrendezési okok is, de a csökkenő hozamszintek mindenképpen a bizalmat jelentenék.

Somi András szerint egyébként szeptember-októberre várható egy újabb stresszhullám a piacokon az euróövezeti problémák miatt, viszont az IMF-megállapodás "ismét mederbe terelné" a hazai piaci folyamatokat, abban az esetben is, ha a magyar kormány nem hívná le a pénzt a lejáró adósságok finanszírozására. A KBC Equitas vezető elemzője szerint azt kéne elkerülni, hogy az újabb európai stressz bekövetkezésekor még mindig csak a tárgyalási szakaszban legyünk az IMF-fel. Somi szerint nincs értelme találgatásokba bocsátkozni arról, hogy az IMF-megállapodás után hány hónappal minősít vissza minket bármelyik hitelminősítő is a befektetésre ajánlott kategóriába.

Ennél bátrabb előrejelzést közölt a Privátbankárral Sarkadi-Szabó Kornél, a Hungária Értékpapír Zrt. stratégiai igazgatója, aki szerint a Nemzetközi Valutaalappal kötendő megállapodás létrejötte utáni egy éven belül lehet arra számítani, hogy javul az ország adósi besorolása. Az elemző szerint a legfontosabb, hogy a magyar döntéshozói akarat, a kormányzati kommunikáció javuljon érdemben, hogy ne menjünk szembe a nemzetközi szervezetek akaratával. A leminősítések óta ugyanis érdemben romlott a helyzet és nőtt az aggodalom az eurózónában.

 

Véleménykülönbségek

Abban az elemzők nagy része egyetért, hogy a hitelminősítőket is hatalmas kár és presztizsveszteség érte a válsággal, ugyanis ezen intézmények rossz ítéletei is nagyban belejátszottak a pénzügyi rendszer összeomlásába. Ráadásul azóta is joggal érheti kritika az ítéleteket. Ahogy Somi András emlékeztetett rá: rendre a piaci árazás és értékelés után mennek, elcsúszva időben. A KBC Equitas vezető elemzője ezen az alapon véli azt, hogy előbb kell a piaci feltételeknek javulni, aztán hozza ez magával a hitelminősítők véleményének változását.

Sarkadi-Szabó Kornél pedig abból indul ki, hogy a hitelminősítők véleménye három pont mentén karakteresen egybecsengett. Szerinte emiatt inkább a hazai kormányzati magatartást és gazdaságpolitikát kell megváltoztatni, aztán ennek eredménye lehet a felminősítés. A Hungária elemzője nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az elrontott hazai kormányzati kommunikáció a válságban sokat számított abban, hogy a hitelminősítőknek elfogyjon a türelme. Ezért elsősorban az itt elveszett bizalmat kell visszaszerezni.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 16800 16630 16890 +1,20% 0 0 4 551 385 505 HUF 2024-03-28 17:05:47
MOL 2960 2938 2980 +1,37% 0 0 1 844 664 804 HUF 2024-03-28 17:13:02
MTELEKOM 897 890 900 +0,79% 0 0 354 788 481 HUF 2024-03-28 17:05:47
RICHTER 9260 9260 9375 -0,05% 0 0 2 543 442 235 HUF 2024-03-28 17:09:18
OPUS 403 397 403 +0,50% 0 0 59 002 521 HUF 2024-03-28 17:09:51
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Állampapír / Kötvény Német függő ügynököt buktatott le az MNB
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 10:36
Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírsággal sújtotta a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepét jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. 
Állampapír / Kötvény Kesztyűt dob az állam bankja a többi hazai pénzintézetnek
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 16:19
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) is beszállt a zöldkötvény-kibocsátási buliba.
Állampapír / Kötvény Egy hét múlva itt az új állampapír
Privátbankár.hu | 2024. március 11. 19:26
Euró alapú befektetési lehetőség nyílik meg.
Állampapír / Kötvény Fogós kérdések az állampapírokról, amelyeket sohasem mert feltenni
Eidenpenz József | 2024. március 11. 05:43
Alapkérdések, amelyeket a kisbefektetők feltesznek maguknak, de senki sem meri megválaszolni. Hogyan védekezhetünk az infláció ellen? Miért pont állampapírt vegyek? Ha igen, mégis melyiket és hol? Nem kéne inkább eurót vásárolni? Esetleg dollárt vagy aranyat? Mi lesz, ha…?
Állampapír / Kötvény Rogán Antal egy lakás árával sietett Varga Mihály segítségére
Csabai Károly | 2024. március 8. 05:42
Nem Orbán Viktor kabinetfőnöke rendelkezik azonban a legnagyobb állampapír-állománnyal a parlamenti képviselők közül. Például a harmadik Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztere egy nagyságrenddel értékesebb paketten csücsül.
Állampapír / Kötvény Hadat üzent a kormány a legmagasabb kamatozású állampapírnak
Privátbankár.hu | 2024. február 13. 06:57
Keddtől kevesebb összeget lehet befizetni a közel 21 százalékot hozó Babakötvénybe.
Állampapír / Kötvény Ezekben a devizákban lehet inflációkövető kötvényt kapni (2. rész)
Eidenpenz József | 2024. február 13. 05:41
Tetszik az inflációkövetés gondolata, de a forinté már nem? Meg akarja őrizni devizája vásárlóértékét? Egyes országokban bocsátanak ki a hazai PMÁP-hoz hasonló termékeket, csak éppen nem túl olcsón. De ha még sokáig csökken a magyar kamat…
Állampapír / Kötvény Inkább eurós inflációkövető kötvényeket kellene venni?
Eidenpenz József | 2024. február 8. 19:12
A forintkamatok drasztikus csökkenésével felmerül a kérdés, nem kellene-e legalább részben devizába fektetni a pénzt? Sőt, mi lenne, ha valahogy össze lehetne kombinálni az inflációkövetést a forintgyengülés elleni védelemmel, azaz a devizabefektetésekkel? Nem lehetetlen.
Állampapír / Kötvény Hatvanszázalékos bukó állampapíron? Önnek is sikerülhet!
Eidenpenz József | 2024. február 5. 05:42
Van két, nem is olyan ritka és távoli kötvény, amelyek árfolyama nemrég hatvan százalékos mínuszban is járt. Hát ezt meg hogyan sikerült összehozni? A szuperhosszú futamidejű kötvények kalandos élete hogyan érinti a magyar kisbefektetőket? Túlélhetők-e a világ leghosszabb kötvényei?
Állampapír / Kötvény Még rosszabb lesz a PMÁP kamata, de pár napig kaphat a régiből
Eidenpenz József | 2024. február 1. 11:28
Megint csökkent a kamat, tovább rontották a legkedveltebb lakossági állampapírok feltételeit, az első 14 hónapban már csak 7,9 százalék lesz. Ám akinek van pénze, még léphet pár napig, kaphat a magasabb kamatúból. Aki a nemsoká esedékes kamatokat fekteti majd be újra, már nem lesz ilyen szerencséje.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG