Egy német munkaügyi hivatal, a Bundesagentur für Arbeit új jelentése szerint január végén 74 074 magyar állampolgár dolgozott Németországban. Ez 12 783 fővel több, mint egy évvel korábban, és mintegy hétszáz fővel haladja meg a decemberi értéket. Egy év alatt 21 százalékkal, mintegy ötödével nőtt az ott dolgozó magyarok száma.
A nyolcak között vezetünk
Sok ez, vagy kevés? Abból a szempontból sok, hogy a velünk leginkább összehasonlítható országcsoportban, az EU-8-ak között a legmagasabb érték. (EU-8: Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia.) A csoport átlagosan 16 százalékos növekedést ért el, ez 67 500 munkavállalót jelent. Százalékban a mienknél alacsonyabb, de létszámban nagyobb volt a lengyel létszám növekedése (42 300 fő körül), de Lengyelország lakossága is hasonlóképpen magasabb, 38 millió fő körüli.
Nagyon jönnek a románok
A németek nemrég új fogalmat vezettek be, az „EU-2” országok csoportjába Románia és Bulgária tartoznak, amelyeknek 2014 januárjától vált szabaddá a munkavállalás Németországban (és Ausztriában is, lásd erről múltkori cikkünket). Azóta náluk nagyon erősen megnőtt a kivándorlás, csak most januártól januárig 67 százalékkal, 96 600 fővel nőtt a németeknél dolgozó polgáraik száma. (Hogy a kiemelt jelentőségű 2014. januárt is beleszámoljuk, 2013. december és 2014. december között pedig 77 százalék, 103 ezer fő volt a változás.)
A 74 ezer kint dolgozó magyar, bár négy és félszeres növekedést jelent 2010. januárja óta, bizonyos értelemben nem annyira sok. Hiába a gyors növekedés, amit a grafikonunkon a piros vonal is mutat, ha a bázis alacsony volt. Ugyanis 2010. januárjában még csak 16 351 dolgozót jelentettek be, ami megtöbbszöröződött ugyan, de így sem állunk még kiugró szinten más országokhoz képest. (Más kérdés, hogy valószínűleg sokan feketén dolgoztak korábban.)
Ami még leolvasható a dokumentumról, hogy kevésbé hullámzik a piros vonal évszakok szerint, a magyar munkavállalók valószínűleg kevésbé szezonális munkákat végeznek, mint a románok vagy a lengyelek.
A PIGS nehezebben mozdul meg
A lengyelek vannak a legtöbben, 305 ezren, utánuk a román állampolgárok következnek 171 ezer fővel. A problémás dél-európai államok (PIGS, azaz Portugália, Olaszország, Görögország, Spanyolország) polgárai úgy látszik, annyira nem sietnek emigrálni: januártól januárig csak hat százalékkal nőtt a létszámuk. Igaz, így is meghaladja a félmillió főt, aminek fele olasz, nagyjából negyede görög.
A 74 ezer foglalkoztatott mellett még 5913 magyar állampolgár munkanélküliként van nyilvántartva Németországban, ez mintegy 7,5 százalék körüli munkanélküliségi rátát jelent. Érdemes még megjegyezni, hogy ezek az adatok az úgynevezett csekély mértékű foglalkoztatást is tartalmazzák. (Ezek a 450 euró/hó alatti fizetésűek, illetve azok, akiket két hónapnál rövidebb időre foglalkoztatnak.) Ebben a cipőben 6490 magyar járt az említett 74 ezerből.
|
| Passau, Németország (fotó: Wikimedia Commons) |
Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, az euró és a svájci frank ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 0,6 százalékkal. 
