Közös német-francia munkacsoport dolgozza ki Európa "továbbfejlesztését"
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter és Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter vezetésével német-francia munkacsoport alakult, amely javaslatokat dolgoz ki az Európai Unió és az euróövezet továbbfejlesztéséről - jelentette be a két miniszter hétfőn Berlinben. A munkacsoport célja egy "ambiciózus roadmap" - menetrend - elkészítése a két kormány júliusi közös ülésére - áll a miniszterek közös közleményében, amely szerint Németországnak és Franciaországnak "döntő szerepet kell vállalnia az EU megerősítésében".
A munkacsoport felállításáról és a javaslatok kidolgozásáról egy héttel ezelőtt állapodott meg Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő. Mindketten jelezték, hogy akár az EU működését szabályozó Lisszaboni Szerződés módosítására is nyitottak.
Németországra és Franciaországra "különleges vezető felelősség" hárul az euróövezet erősítésében - mondta Wolfgang Schäuble a francia gazdasági miniszterrel folytatott megbeszélése után. Brunio Le Maire kiemelte, hogy lendületre, "új dinamikára" van szükség az euróövezeti integrációban, mert az együttműködés elmélyítése eddig nem volt "kellőképpen gyors és egyenes vonalú".
Hangsúlyozta, hogy az övezet tagországai által követett gazdaságpolitika "valódi összehangolására" van szükség.
Németország és Franciaország egyetért abban, hogy a "tényleges gazdasági konvergencia" eléréséhez mélyebb gazdaságpolitikai integráció szükséges, ezért elsőrendű fontosságú a bankunió kiteljesítése, a tagállami szerkezeti reformok folytatása, az adósságcsökkentés és a vállalati adózás összehangolása. Ez utóbbi elem német kormányzati források szerint nem azt jelenti, hogy Berlin és Párizs azonos adókulcsok bevezetését sürgetné a vállalati adózásban, hanem azt, hogy helyesnek tartaná egy sáv bevezetését, amelyen belül mindenki szabadon alakíthatná a vállalati adózás rendszerét.
Ez nagyon nem az az Európa, amit a magyar kormány elképzelt
Nem igazán kell tudni a sorok között olvasni ahhoz, hogy lássuk: jó eséllyel épp a kétsebességes Európa technikai megvalósításának lehetünk szemtanúi. Természetesen Magyarország és a többi kelet-közép-európai tagállam is ellenzi ezt a koncepciót, attól tartva, hogy a kétsebességes EU nem más, mint az unió keleti bővítésének de facto visszacsinálása.
Az elmúlt években több olyan politikai nyilatkozat is elhangzott, amely egy többsebességes Európa létrejöttét támogatta: ilyen volt például a francia és német gazdasági miniszterek tavaly nyári közös állásfoglalása. Emmanuel Macron, pedig még elnökjelöltként ismertette ezirányú terveit.
Ez skizofrén helyzetbe hozza többek közt a magyar kormányt is: miközben folyamatosan a nemzeti jogkörök megerősítése érdekében harcolunk (lásd még Állítsuk meg Brüsszelt-kampány), egyszer csak a nyakunkba kaphatjuk azt, amire annyira vágytunk - kis túlzással azt csinálunk majd, amit akarunk, csakhogy az euróövezet eközben összezár, és megvalósítja azt a szorosabb integrációt, ami jelentősen növelheti a szervezet versenyképességét. Az EU így az integráció erősítésének kerékkötői, a távozó britek és az eurót nem használó kelet-európaiak nélkül járhatja majd saját útját.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1978,87 pontos, 2,94 százalékos csökkenéssel, 65 428,99 ponton zárt kedden. 
