Az unió statisztikai hivatalának adatai szerint az eurózónában az előző negyedévhez képest 92,7 százalékról 93,9 százalékra nőtt, az unió 28 tagállamában pedig 87,2 százalékról 88 százalékra emelkedett a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított államadósság. A növekedés az előző év utolsó két negyedévének csökkenése után következett be.
Most is Görögországban volt a legmagasabb, 174,1 százalék az államadósság aránya, majd továbbra is Olaszország következik 135,6 százalékkal, amit Portugália követ 132,9 százalékkal. A legalacsonyabb rátát, mindössze tíz százalékot a márciusig tartó három hónapban idén is Észtországban mérték, majd Bulgária következik 20,3 százalékkal, őt követi Luxemburg 22,8 százalékos aránnyal.
|
| (Fotó: 123rf.com) |
A 2013-as év utolsó negyedévével összevetve az Európai Unió 19 tagállamában nőtt, 6-ban csökkent, Észtországban pedig nem változott az államadósság aránya az első negyedévben. A legnagyobb, hét százalékpontos növekedést Szlovéniában regisztrálták, amit Magyarország követ öt százalékponttal, majd Belgium és Portugália következik egyaránt 3,9-3,9 százalékpontos emelkedéssel. Ezzel szemben Lengyelországban 7,6 százalékpontos, Németországban 1,1 százalékpontos, Görögországban pedig 1 százalékpontos csökkenést mutattak ki.
A magyar államháztartás GDP-arányos adóssága március végén az Eurostat adatai szerint 24 904 milliárd forint, a GDP 84,3 százaléka volt. A tavalyi utolsó negyedév végén 23 067 milliárd forint, 2013 első negyedének a végén pedig 23 349 milliárd forint, a GDP 79,3 százaléka, illetve 82,8 százaléka volt az adósságállomány Magyarországon. (Hosszabb idősorokat erről itt ábrázoltunk grafikonunkon.)
Az adósság összetételét tekintve az euróövezet 18 tagállamában 79,3 százalékban értékpapírokból, 17,9 százalékban kölcsönökből, 2,8 százalékban pedig készpénzből és betétekből állt az első negyedévben. A pénzügyi válság során nyújtott államközi kölcsönök 2,4 százalékot tettek ki.
A unió 28 tagállamában is hasonló módon oszlott meg az államadósság: 80,9 százalék volt értékpapírokban, 15,4 százalékát kölcsönök tették ki és 3,7 százalékát tartották készpénzben és betétben a tagállamok. Az államközi kölcsönök aránya 1,8 százalék volt.
Vannak árnyoldalai is a szovjet időkből megmaradt hatalmas készleteknek. 
