Angela Merkel sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az Oroszország elleni büntetőintézkedések a német gazdaságot is sújtják, de "az ideiglenesen jelentkező hátrányoknál" sokkal nagyobb veszélyt okozna válasz nélkül hagyni az orosz politikát.
A reakció elmaradása azt jelentené, hogy "következmények nélkül meg lehet változtatni az európai határokat, és katonai erővel rá lehet rontani más országokra" - mondta a kancellár.
Miért kellenek a szankciók?
A Privátbankár kérdésére Hoffamnn Tamás, nemzetközi jogász elmondta, hogy a második világháború óta a nemzetközi jog központi normája, amit az ENSZ Alapokmánya is rögzít, az államok közötti erőszak tilalma, és ebből következően az erőszakos területszerzés, annexió, tilalma. Jóllehet az erőszak sajnos nem tűnt el, de az államok közötti nyílt fegyveres összecsapások száma a korábbi időszakhoz képest jelentősen csökkent, és Irak kivételével egyetlen állam sem állította, hogy joga lenne más állam területét elcsatolni.
Emiatt különösen súlyos jogsértés a Krím-félsziget annektálása és az ukrajnai szakadár lázadók támogatása. Oroszország ezzel a lépéssel azt üzeni, hogy a nemzetközi jog legalapvetőbb szabályait sem hajlandó tiszteletben tartani, és a jövőben bármilyen jogellenes lépésre készen áll, ha azzal vélt érdekeit elősegítheti. A nemzetközi közösségnek ebben a szituációban aligha van más választása, mint gazdasági szankciókkal rákényszeríteni Oroszországot a jogkövető magatartásra. Rövidtávon ugyan jelentős gazdasági hátrányokat okozhat a szankciók végrehajtása, de hosszabb távon jóval nagyobb veszteséget okozna egy szabályok nélküli, kiszámíthatatlan nemzetközi környezet, ahol bármelyik állam következmények nélkül rúghatja fel kötelezettségvállalásait.
A G7-ek külügyminiszteri találkozóján erről is szó volt.
