Hirdetés
Hirdetés

Mary néni nem érti, miért nem fizetik vissza soha az ő kötvényét

2012. március 20., 06:15

Száz éves, vagy soha le nem járó kötvények kibocsátásának ötlete merült fel Nagy-Britanniában, de a történelmi tapasztalatok alapján sokan óva intenek ettől. A háború utáni infláció ugyanis csúnyán megfosztotta értéküktől a korábban kibocsátott hasonló, nagyon hosszú futamidejű sorozatokat, és már most is magasabb a pénzromlás, mint az állampapírok hozama.

Nagy-Britannia pénzügyminisztere, George Osborne azt javasolta a múlt héten, hogy bocsássanak ki száz éves vagy lejárat nélküli államkötvényeket, hogy biztosíthassa országának a „biztonságos menedék-státuszból” fakadó előnyöket – írja a The Telegraph és a Business Insider. Ezzel szeretnék kihasználni a történelmi mélységben levő államkötvény-hozamokat, ahogy a miniszter reméli, „még ükunokáink is élvezni fogják az alacsony kamatszintet”.

A lap emlékeztet arra, hogy hasonlóan hosszú futamidejű kötvényeket utoljára az első világháború finanszírozására, valamint a Déltengeri Társaság összeomlása (18. század) kapcsán bocsátottak ki. Ezek soha le nem járó, úgynevezett örökjáradék-kötvények voltak, amelyek után az állam a mai napig fizetgeti a kamatokat, a tőke azonban soha nem jár vissza.

Hirdetés


London
London

A brit kormány ezermilliárd font körüli kötvényállományának átlagos futamideje jelenleg 14 év, a pár hónapos papíroktól az ötven évesekig terjed a skála. A Bloomberg oldala szerint hétfő délután az egy éves papírok hozama 0,43, az öt éveseké 1,20, a nyolc éveseké 1,99, a tíz éveseké 2,41, és a harminc éveseké is csak 3,46 százalék volt. A briteknél már egyértelműen a megtakarítások elinflálásával folyik az adóssághegyek leépítése, hiszen eközben a tavaly decemberi év/év infláció 4,2 százalék volt, a januári pedig 3,6.

Ilyen körülmények között életveszélyesnek látszik nagyon hosszú futamidejű papírokat vásárolni, hiszen a hozamok emelkedésével értékük töredékére eshet. Akárcsak a Telegraph-ot megkereső olvasó 86 éves mamájának esete, aki fiatal korában egy akkor komoly összegnek számító 115 font körüli névértéken jutott úgynevezett hadikötvényekhez a harmincas években. Meglepetésére ezekre a brit állam ma is csak évi négy fontot fizet, és a tőkét sohasem törleszti, mivel örökjáradék-kötvényekről van szó.

A második világháború alatti-utáni, majd később is sokszor magasabb infláció a 3,5 százalékos kamatozású papírokat igencsak elértéktelenítette. (Ráadásul a kötvényeket 1932-ben egy sokkal magasabb kamatozású 1917-es kötvény helyett bocsátották ki, hasonlóan „önkéntes” módszerrel, mint ahogy most a görög kötvénycsere zajlik – teszi hozzá a Financial Times Deutschland.)

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Indul a kriptodeviza-kereskedés szabályozása Dél-Koreában

Indul a kriptodeviza-kereskedés szabályozása Dél-Koreában

Dél-Korea eddig csak ígérte, de most itt a konkrét lépés a kriptodevizák szabályozása ügyében: betiltják a névtelen tőzsdei számlákon való kriptodeviza kereskedést. A cél az, hogy a pénzmosást és a bűnözés finanszírozását lehetetlenné tegyék, márpedig jelenleg ez a kriptodevizák egyetlen fundamentális felhasználási módja.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés

Videók

Powered by Saxo Bank

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • január 22
    Netflix (2017 Q4)
    január 23
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének tavalyi alakulásáról
    ZEW index
    Fogyasztói bizalom
    január 24
    KSH: Kiskereskedelem (2017. november)
    Import és export
    Feldolgozóipari és szolgáltatóipari BMI
    General Electric (2017 Q4)
    Ford Motors (2017 Q4)
    január 25
    IFO üzleti hangulatindex
    Európai Központi Bank kamatdöntés
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    január 26
    Fogyasztói árindex
    GDP (negyedév/negyedév)

Szavazás

Ön elégedett az idei nyugdíjemelés mértékével? (3%)