Hirdetés
Hirdetés

Mary néni nem érti, miért nem fizetik vissza soha az ő kötvényét

2012. március 20., 06:15

Száz éves, vagy soha le nem járó kötvények kibocsátásának ötlete merült fel Nagy-Britanniában, de a történelmi tapasztalatok alapján sokan óva intenek ettől. A háború utáni infláció ugyanis csúnyán megfosztotta értéküktől a korábban kibocsátott hasonló, nagyon hosszú futamidejű sorozatokat, és már most is magasabb a pénzromlás, mint az állampapírok hozama.

Nagy-Britannia pénzügyminisztere, George Osborne azt javasolta a múlt héten, hogy bocsássanak ki száz éves vagy lejárat nélküli államkötvényeket, hogy biztosíthassa országának a „biztonságos menedék-státuszból” fakadó előnyöket – írja a The Telegraph és a Business Insider. Ezzel szeretnék kihasználni a történelmi mélységben levő államkötvény-hozamokat, ahogy a miniszter reméli, „még ükunokáink is élvezni fogják az alacsony kamatszintet”.

A lap emlékeztet arra, hogy hasonlóan hosszú futamidejű kötvényeket utoljára az első világháború finanszírozására, valamint a Déltengeri Társaság összeomlása (18. század) kapcsán bocsátottak ki. Ezek soha le nem járó, úgynevezett örökjáradék-kötvények voltak, amelyek után az állam a mai napig fizetgeti a kamatokat, a tőke azonban soha nem jár vissza.

Hirdetés


London
London

A brit kormány ezermilliárd font körüli kötvényállományának átlagos futamideje jelenleg 14 év, a pár hónapos papíroktól az ötven évesekig terjed a skála. A Bloomberg oldala szerint hétfő délután az egy éves papírok hozama 0,43, az öt éveseké 1,20, a nyolc éveseké 1,99, a tíz éveseké 2,41, és a harminc éveseké is csak 3,46 százalék volt. A briteknél már egyértelműen a megtakarítások elinflálásával folyik az adóssághegyek leépítése, hiszen eközben a tavaly decemberi év/év infláció 4,2 százalék volt, a januári pedig 3,6.

Ilyen körülmények között életveszélyesnek látszik nagyon hosszú futamidejű papírokat vásárolni, hiszen a hozamok emelkedésével értékük töredékére eshet. Akárcsak a Telegraph-ot megkereső olvasó 86 éves mamájának esete, aki fiatal korában egy akkor komoly összegnek számító 115 font körüli névértéken jutott úgynevezett hadikötvényekhez a harmincas években. Meglepetésére ezekre a brit állam ma is csak évi négy fontot fizet, és a tőkét sohasem törleszti, mivel örökjáradék-kötvényekről van szó.

A második világháború alatti-utáni, majd később is sokszor magasabb infláció a 3,5 százalékos kamatozású papírokat igencsak elértéktelenítette. (Ráadásul a kötvényeket 1932-ben egy sokkal magasabb kamatozású 1917-es kötvény helyett bocsátották ki, hasonlóan „önkéntes” módszerrel, mint ahogy most a görög kötvénycsere zajlik – teszi hozzá a Financial Times Deutschland.)

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

A forradalom elkezdődött – hogyan alakítja át mindennapjainkat a dolgok internete?

A forradalom elkezdődött – hogyan alakítja át mindennapjainkat a dolgok internete?

A legmerészebb becslés szerint néhány éven belül akár 50 milliárd eszköz kapcsolódik majd az internetre - a dolgok internetének korát éljük. De mit jelent ez pontosan? Hogyan fognak alkalmazkodni a cégek az új technológiához és hol tart Magyarországon a folyamat? Dr. Pete Gáborral, a Vodafone Magyarország Nagyvállalati megoldások értékesítési igazgatójával beszélgettünk.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Powered by Saxo Bank

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • július 17
    Ipari termelés, GDP és kiskereskedelmi forgalom
    Netflix (2017 Q2)
    július 18
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    Fogyasztói árindex
    ZEW index
    július 19
    Wizz Air (2018 Q1)
    Morgan Stanley (2017 Q2)
    július 20
    KSH: Keresetek (január–május)
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének június végi helyzetéről
    Import és export
    EKB kamatdöntése
    Tartós és friss munkanélküli-segély kérelmek
    Fogyasztói bizalom
    július 21
    General Electric (2017 Q2)

Szavazás

Ön szerint jó dolog, hogy Magyarország rendezi a vizes vb-t?