Hirdetés
Hirdetés

Mary néni nem érti, miért nem fizetik vissza soha az ő kötvényét

2012. március 20., 06:15

Száz éves, vagy soha le nem járó kötvények kibocsátásának ötlete merült fel Nagy-Britanniában, de a történelmi tapasztalatok alapján sokan óva intenek ettől. A háború utáni infláció ugyanis csúnyán megfosztotta értéküktől a korábban kibocsátott hasonló, nagyon hosszú futamidejű sorozatokat, és már most is magasabb a pénzromlás, mint az állampapírok hozama.

Nagy-Britannia pénzügyminisztere, George Osborne azt javasolta a múlt héten, hogy bocsássanak ki száz éves vagy lejárat nélküli államkötvényeket, hogy biztosíthassa országának a „biztonságos menedék-státuszból” fakadó előnyöket – írja a The Telegraph és a Business Insider. Ezzel szeretnék kihasználni a történelmi mélységben levő államkötvény-hozamokat, ahogy a miniszter reméli, „még ükunokáink is élvezni fogják az alacsony kamatszintet”.

A lap emlékeztet arra, hogy hasonlóan hosszú futamidejű kötvényeket utoljára az első világháború finanszírozására, valamint a Déltengeri Társaság összeomlása (18. század) kapcsán bocsátottak ki. Ezek soha le nem járó, úgynevezett örökjáradék-kötvények voltak, amelyek után az állam a mai napig fizetgeti a kamatokat, a tőke azonban soha nem jár vissza.

Hirdetés


London
London

A brit kormány ezermilliárd font körüli kötvényállományának átlagos futamideje jelenleg 14 év, a pár hónapos papíroktól az ötven évesekig terjed a skála. A Bloomberg oldala szerint hétfő délután az egy éves papírok hozama 0,43, az öt éveseké 1,20, a nyolc éveseké 1,99, a tíz éveseké 2,41, és a harminc éveseké is csak 3,46 százalék volt. A briteknél már egyértelműen a megtakarítások elinflálásával folyik az adóssághegyek leépítése, hiszen eközben a tavaly decemberi év/év infláció 4,2 százalék volt, a januári pedig 3,6.

Ilyen körülmények között életveszélyesnek látszik nagyon hosszú futamidejű papírokat vásárolni, hiszen a hozamok emelkedésével értékük töredékére eshet. Akárcsak a Telegraph-ot megkereső olvasó 86 éves mamájának esete, aki fiatal korában egy akkor komoly összegnek számító 115 font körüli névértéken jutott úgynevezett hadikötvényekhez a harmincas években. Meglepetésére ezekre a brit állam ma is csak évi négy fontot fizet, és a tőkét sohasem törleszti, mivel örökjáradék-kötvényekről van szó.

A második világháború alatti-utáni, majd később is sokszor magasabb infláció a 3,5 százalékos kamatozású papírokat igencsak elértéktelenítette. (Ráadásul a kötvényeket 1932-ben egy sokkal magasabb kamatozású 1917-es kötvény helyett bocsátották ki, hasonlóan „önkéntes” módszerrel, mint ahogy most a görög kötvénycsere zajlik – teszi hozzá a Financial Times Deutschland.)

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

7+1 tipp arra az esetre, ha tele van a Gmail-ed

7+1 tipp arra az esetre, ha tele van a Gmail-ed

A legnagyobb láda is betelik egyszer, ha sohasem takarítanak benne, az e-mail meg már nélkülözhetetlen a modern élethez. Sokaknál ezer, sőt tízezer számra halmozódnak a levelek, teljes kitakarításuk szinte már reménytelen. De nincs minden veszve, egy hasznos Gmail gyorstisztítás akár percek alatt is végrehajtható.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Powered by Saxo Bank

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • június 19
    Export és import

    június 20
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    Euróövezet folyó fizetési mérleg
    Folyó fizetési mérleg
    június 21
    KSH: Keresetek (január-április)
    MNB: Negyedéves fizetési mérleg és külfölddel szembeni állományok
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének május végi helyzetéről
    Jelzáloghitel igénylések
    Használtlakás értékesítések
    június 22
    Tartós és friss munkanélküli-segély kérelmek
    Bloomberg gazdasági várakozások és fogyasztói elégedettség
    Fogyasztói bizalom
    június 23
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, április)
    Feldolgozóipari BMI
    Szolgáltatóipari és feldolgozóipari BMI
    Szolgáltatóipari és feldolgozóipari BMI
    Feldolgozóipari BMI

Szavazás

Ön szerint hogyan kellene hívni a 2018-as költségvetést?