Hirdetés
Hirdetés

Mégsem eszi olyan forrón Kína az európai piacokat

2012. február 13., 11:54

Hűteni kezdték kínai illetékesek a túlzott európai elvárásokat azzal kapcsolatban, hogy az ázsiai ország jelentős vásárlóként támaszt nyújt az európai kötvénypiacoknak és donorként részt vesz a mentőcsomagokban. Az EU és Kína közötti brüsszeli csúcs előtt egy nappal azt mondják, erre se pénzük, se kapacitásuk nincs. A legnagyobb gondjuk a hosszú távú kockázatokkal van.

Hirdetés

Nem tartja alkalmasnak az európai államkötvényeket hosszútávra szóló befektetésre a kínai állami vagyonalap. A China Investment Corporation elnöke ezzel szemben jó lehetőségnek látja európai infrastrukturális és ipari termelő beruházásokban való részvételt. Lou Csi-vej a holnap Brüsszelben kezdődő magas rangú kínai-uniós találkozó előestéjén azt mondta: "Európai, például spanyol és olasz államkötvényekbe csak központi bankoknak érdemes befektetni, nekünk ez hosszú távra nehéz lenne".

A vezető emlékeztetett arra, hogy Angela Merkel német kancellár a hónap elején Pekingben járva arra kérte a szervezetet, illetve más kínai befektetőket hogy vegyenek európai állampapírokat - beleértve németeket és franciákat is. A pekingi központú szuverén vagyonalapot a külföldi beruházások ösztönzésére hozták létre 2007-ben. Vagyona 410 milliárd dollárra tehető, az ország devizatartaléka meghaladja 3 ezer milliárd dollárt és ezzel a legnagyobb a világon.

Közben több sajtónyilatkozat is napvilágot látott ugyanebben a témában egy nappal azelőtt, hogy a kínai miniszterelnök Brüsszelben találkozik Angela Merkel német kancellárral. Szinte mindegyik hűteni igyekszik a túlzott európai elvárásokat. Az általános piaci elvárás szerint Kína részt vesz az európai krízis enyhítésében, részben állampapírok vásárlásával, részben az európai mentőalapok feltőkésítésével az IMF-en keresztül.

A mai nyilatkozatokból azonban az olvasható ki, hogy bár a kínaiak továbbra is bíznak az európai helyzet rendezésében és még mindig az egyik legfontosabb kereskedelmi partnernek tartják az európai országok közösségét, arra sem elég pénzük, sem elég „befektetési étvágyuk” nincs, hogy az elvárásoknak megfelelő aktivitással vegyenek részt a folyamatokban. Korábban többen is úgy vélték, hogy az európai krízis jó alapot ad Kínának Európa egyfajta „felvásárlására”, azonban a legutóbbi hivatalos pekingi kommunikációk erősen hűtik ezeket a várakozásokat.

Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?

2012. május 24., 07:50
Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?

Kiterítette lapjait az EU-csúcson először felszólaló francia elnök, Francois Hollande több ponton is homlokegyenest mást gondol, mint Angela Merkel. Az éjszakába nyúló megbeszélésen a felek kiengedték a gőzt, és egyértelművé tették: stabilitás nélkül nem lehet növekedésösztönzésről beszélni. Még nem dőlt el semmi. A német-francia törésvonal azonban éles kontúrral kirajzolódott: hova áll ebben a vitában Magyarország?

Hirdetés
Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Facebook