Hirdetés
Hirdetés

Nátrán Roland szerint is foglalkozni kell a tőkepiaci bizalomhiánnyal

2012. február 16., 11:44
MTI

Amíg a magyar államháztartás nettó finanszírozása igénye alacsony 2012-ben, addig a bruttó finanszírozási igénye magas, és ezen belül négymilliárd euró külső forrás bevonást tervez a kormány - mondta Nátrán Roland, az NGM helyettes államtitkára. Ennek legkedvezőbb időpontja az EU-IMF megállapodás eredményes lezárását követően érkezhet el.

Hirdetés

Az államháztartás folyó finanszírozási igénye historikusan is az egyik legalacsonyabb 2012-ben, a prognózis szerint 674 milliárd forint, a GDP 2,1 százaléka lesz - közölte a helyettes államtitkár csütörtökön a Napi Gazdaság által szervezett konferencián. Nátrán Roland elmondta azt is, hogy a magyar adósság menedzselése miatt a bruttó finanszírozási igény viszont historikusan is igen magas. A forintban számított bruttó finanszírozási igény 2538 milliárd forint, a devizafinanszírozási igény pedig 4,7 milliárd euró.

Magyarország idén négymilliárd euró összegű devizakötvényt kíván kibocsátani a nemzetközi pénzpiacon - jelezte az NGM helyettes államtitkára, hozzátéve, hogy ennek legkedvezőbb időpontja az EU-IMF megállapodás eredményes lezárását követően érkezhet el. Hangsúlyozta, hogy a magyar állam piaci finanszírozása biztosított. "Nem látunk olyan folyamatot, amely a napi, heti finanszírozást veszélyeztetné" - mondta, de hozzátette, hogy a tőkepiaci bizalomhiány olyan faktor, amellyel foglalkozni kell. A bizalomhiány az eurózóna adósságválságából, a perifériás országok helyzetéből és a magyar pénzügypolitikai helyzet sebezhetőségéből adódik - mondta.

Szerinte az államháztartás finanszírozásának szükségletét a szektorális adók és a relatív magas bankadó elégíti ki, de jövőre az ágazati adók nélkül és csökkentett bankadóval is alacsonyan tartható a nettó finanszírozási igény. A túlzott deficiteljárásban folyó vita arról, hogy az államháztartás hiánya a GDP 2,2-2,5 százaléka, vagy az EB szerinti 3,25 százalék lesz-e. Ez fontos vita ugyan, de Nátrán Roland szerint az alacsony mértékeket tekintve irigyelhető helyzetet jelent.

Az idei devizakötvény-kibocsátásból 1,3 milliárd eurót kötvénytörlesztésre, 3,3 milliárd eurót pedig a lejáró IMF hitel törlesztésére fordítanak. Kiemelte: a korábban lehívott IMF-hitel törlesztése idén megkezdődött és a tervek szerint halad. A tartalékok megfelelőek: a magyar állam MNB-nél tartott devizabetéte meghaladja az egymilliárd eurót, ami az év végéig várhatóan 1,5 milliárd euróra nő. Likvid finanszírozási biztosítékot jelentenek a Mol-részvények és a magánnyugdíj-pénztári átalakításból származó eszközök.

Az államháztartás forint- és devizafinanszírozása is biztonságban van, de még inkább így lesz ez az IMF megállapodás megszületésével – állítja Nátrán. Hozzátette, hogy ha oldódik az euróválság, az is könnyíti majd a helyzetet. Beszámolt róla, hogy tavaly jelentősen, 1.200 milliárd forinttal nőtt a külföld szerepe az államháztartás finanszírozásában. A forintállampapír-állomány mintegy 40 százaléka, a devizának több mint 90 százaléka van külföldiek kezében. Nátrán Roland elismerte, hogy ez sérülékenységet is jelent, de hangsúlyozta, hogy mutatja a bizalmat is a magyar papírok iránt.

Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?

2012. május 24., 07:50
Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?

Kiterítette lapjait az EU-csúcson először felszólaló francia elnök, Francois Hollande több ponton is homlokegyenest mást gondol, mint Angela Merkel. Az éjszakába nyúló megbeszélésen a felek kiengedték a gőzt, és egyértelművé tették: stabilitás nélkül nem lehet növekedésösztönzésről beszélni. Még nem dőlt el semmi. A német-francia törésvonal azonban éles kontúrral kirajzolódott: hova áll ebben a vitában Magyarország?

Hirdetés
Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Facebook