Hatalmasat esett péntekről hétfőre az arany ára, a kora reggeli ázsiai kereskedésben az 1080 dollárt is elérte, délelőtt 1114 dollár volt, sok éves mélyponton. Egy nap alatt majdnem két százalékot, 19 dollárt esett, de már pénteken is gyenge volt.
A jelenség persze nem érhette túl váratlanul a befektetőket, mert a nemesfém – az ezüsttel, az olajjal és más árupiaci termékekkel együtt – már régebb óta szenvedett, lassan, napról napra lefelé süllyedt.
A nemzetközi hírügynökségek technikai eladásokról beszélnek, ez vélhetően azt jelenti, hogy sok vételi pozíciót lezártak a stop-loss szintek elérése miatt. A viszonylag erős dollárnak is biztosan nagy szerepe van, közhelyszámba megy, hogy a drága amerikai valuta a nyersanyagok dollárárát csökkenti, a gyengülő dollár pedig növeli.
A hírügynökségek említik még az okok között a görögökkel kapcsolatos feszültség enyhülését, sőt az Iránnal kötött megegyezést is, hiszen az arany politikai problémákra érzékeny „menedékvaluta” is, amelyet válsághelyzetekben keresnek, máskor viszont hanyagolnak. Ez abból is látható, hogy az arany eddigi legmagasabb ára, a 2011. szeptemberi csúcs 1900 dollár felett kis híján egybeesett az előző görög válsághelyzet legmelegebb napjaival.
A kamat az arany ellensége – vélik sokan. Az arany és az ezüst nem kamatoznak, így ha a kamatozó befektetések szép hozamot kínálnak, a megtakarítók hajlamosak elfordulni tőlük. Amerikában pedig éppen kamatemelésre készülnek, de az európai államkötvény-hozamok is elmozdultak már a pár hónappal ezelőtti történelmi mélypontokról felfelé.
Az infláció kérdése is vitatott, amely ellen az arany sokak vélekedése szerint védelmül szolgál. Már 2008-ban tele volt azzal a gazdasági sajtó, hogy a jegybankok gazdaságélénkítő, pénzszaporító, pénzhígító politikája inflációt okozhat. Ez azonban sok éven keresztül sem következett be, az infláció még az utóbbi időben is negatív vagy nullához közeli volt sok helyen (például EU, Magyarország). Túlzott inflációt nemigen várnak sehol, az a téma is szinte teljesen lekerült a napirendről, hogy a pénznyomtatás inflációhoz szokott vezetni.
De ettől még nincs kizárva a meglepetés. Hasonlóan vélekedik például az Alapblog szerzője, Zsiday Viktor alapkezelő, aki júniusban azt írta, „az is lehet, hogy a jegybankok egy kicsit ’túltolták’ az inflálást, lovak közé dobták a gyeplőt és hirtelen lesz egy kis inflációs meglepetés”.
A Bloomberg szerint pedig egy kisebb inflációs meglepetés is alaposan felforgathatja a piacokat. Nagy bankházakat idéz, amelyek az infláció növekedését várják, illetve inflációkövető befektetéseket ajánlanak. Az infláció elleni védelemként is vásárolt aranyra és ezüstre minden bizonnyal fokozottan nagy hatással lenne a pénzromlás meglódulása. Egy híres árupiaci guru is arany vásárlását javasolta nemrég.
Egy magasabb európai infláció az importárakon keresztül alighanem Magyarországra is begyűrűzne. Náluk az állam kínál inflációkövető államkötvényeket a lakosságnak, meglehetősen kedvező feltételekkel.
Kínát nem igazán érdeklik az amerikai szankciók.
