Emlékeznek még a 2013-as lóhúsos hamisítási botrányra? Hát ne gondolják azt, hogy egyszeri eset volt, és bár a lóhúsba tudtunkkal nem halt bele senki, más hamisítási ügyekben eléggé sok haláleset fordult elő. A Süddeutsche Zeitung egyik cikke ilyeneket sorol fel. Az élelmiszer-hamisítás milliárdos üzlet, miközben „egyes csalók hullákon gázolnak át” – írják.
A cikk szerint például az olívaolajba kevert gépolaj okozott halálos kimenetelű eseteket, 1981-ben 20 ezer spanyol betegedett meg emiatt, és több mint 300 meg is halt. Az olívaolajat egyébként a leggyakrabban hamisított élelmiszernek nevezik. Kínában pedig 2008-ban 30 ezer baba betegedett meg pancsolt tejtől, hat pedig meg is halt.
Óvakodj a metanoltól
Csehországban 2012-ben 50 ember metanoltól (mérgező alkohol-fajtától) halt meg, de Oroszországból egészen gyakran jönnek hírek hamisvodka-tragédiákról. Ijesztő, hogy a pisztácia szárítása közben több termelő országban egy gomba miatt aflatoxinnal fertőződhet, ami rákot okoz – nyilván csak a fogyasztás után sokkal később. „Majd valamikor májrákja lesz, és nem fogja tudni, miért” – írják.
A hamisításokat egyébként már a régi rómaiak is alkalmazták, majd a középkor sem maradt éppen tiszta. A mérgező ólommal bort édesítettek, ólomoxiddal pirospaprikát dúsítottak, vagy kénsavval javították fel az ecetet. A fűrészpor keverése a lisztbe szintén nem mai találmány.
Pancsolt méz és fals biobúza
Hosszasan taglalják a mézhamisítási eseteket is, amelyek ugyan általában szintén nem halálosak – leginkább cukorszirupot kevernek a mézbe –, viszont a magyar fogyasztók és termelők számára is köztudottan károsak. (Legutóbb itt írtunk erről.)
Hogy a hamisítás mekkora üzlet, azzal magyarázzák meg, amikor egy hajórakomány búzát dokumentumok meghamisításával sikerül biobúzává átminősíteni. Ezzel egyik pillanatról a másikra körülbelül egymillió eurót lehet keresni. (A német piac egyébként a vegetáriánus- és bioüzletág egyik legnagyobb piaca, a lakosság magas hányada fogyaszt ilyen termékeket.)
Segíthet a DNS
Ijesztő, hogy a hamisított élelmiszerek arányát a szakértők tíz százalékra becsülik – a fejlett Németországban. (Nem merjük megbecsülni, hogy onnét keletebbre, kevésbé fejlett régiókban, mint nálunk, ez mennyi.) Biztató viszont, hogy az ellenőrzés is fejlődik, új és új felderítési módszereket találnak ki, például DNS-analízissel derítik fel egyes élelmiszerek valódi származási helyét. Sőt, számítógépes programok segítségével még előre jelezni is sikerülhet a hamisításokat.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendőrségi lépéseket is tesz.
