Hirdetés
Hirdetés

A világ csalogánya: te hallottál már a legnagyobb magyar világsztárról?

2016. január 22., 20:01

A magyar kultúra óriási sikert ünnepel: 34 év után Oscar-díjra jelöltek egy magyar filmet. Ez egy különleges, de egyszeri siker - egy lyoni Kékszakállú-előadás kapcsán azonban érdemes megemlíteni egy három évtizede dübörgő karriert, egy olyan magyar művészt, aki vitathatatlanul a világ első számú mezzoszopránja, akitől más világsztárok kérnek autogramot.

Bartók Béla egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára nem csupán a legsikeresebb magyar zenemű, hanem a világon az egyik legtöbbet játszott opera. Január végén a lyoni Auditórium is műsorára tűzi a darabot - ami ezeket az előadásokat különlegessé teszi, az Komlósi Ildikó játéka. Ő a világ legavatottabb Juditja és mellesleg a világ első számú mezzoszopránja.

A világ egyik legnagyobb sztárja, akit Magyarország nem ismer (el)

Hirdetés

Komlósi Ildikó napjaink egyik legnagyobb, leghíresebb, legfoglalkoztatottabb mezzoszopránja. Minden fontos helyen játszik és énekel a New York-i Metropolitantól kezdve a londoni Covent Gardenen keresztül a szentpétervári Marjinszkij Színházon át a milánói Scaláig, a bécsi Staatsopertől a veronai Arénán át a Santiago de Chile-i Teatro Municipalon és a tokiói operaházon keresztül a New York-i Carnegie Hallig. És a lista koránt sem teljes.

Komlósi Ildikó 1959-ben született Békésszentandráson. Karrierje 1986-ban indult be, amikor megnyerte a híres és igen rangos Pavarotti-énekversenyt. Ugyanebben az évben már Verdi Requiemjét énekelte Pavarotti oldalán. Kis frankfurti és bécsi „kitérő” után 1990-ben már a Scala színpadán debütált. Innentől kezdve le lehetne írni az elmúlt 30 évet, hogy hogyan aratott osztatlan sikert szó szerint a világ összes A kategóriás operaszínpadán - ehhez azonban egy regényt kellene írni, nem pedig újságcikket.

Írunk pár példát azért, hogy megpróbáljuk érzékeltetni a sikereit: 2013-ban ő énekelte a Metben Richard Strauss Árnyék nélküli asszonyának főszerepét (áprilisban, néhány alkalommal a Magyar Állami Operaházban is  belebújik a dada szerepébe), mely talán a legnehezebb mezzo szerep mind közül. Ezen felül szintén a Metben játszotta el a Végzet Hatalma (Verdi), a Werther (Massenet), a Salome (Strauss) főszerepeit. A Met számtalan felvételt is kiadott Komlósival, ami óriási presztízs.

15 éve a veronai Aréna, a világ legnagyobb költségvetésű nyári operafesztiváljának legnagyobb sztárja - mint Santuzza, Amneris és Carmen. Carmenje olyan mély, olyan egyedülálló, hogy lassan 20 éve bolondítja magába a férfiakat. (És mezítláb énekel Carment!)

Fontos megemlíteni, hogy elképesztően dúsak a pianói - ez azt jelenti, hogy amikor halkan énekel, az is nagyon erős, hallható; olyan, mintha valami brutális hangfalból jönne a hang. A kritikák folyton méltatják: "stúdió-minőségben énekel a színpadon"; "vérfagyasztó színészi jelenléte gúzsba köti a nézőket", és szépségét is rendre kiemelik.

2006-ban Franco Zeffirelli rendezte az Aidát a Scalában, Komlósi Ildikóval a főszerepben - külön neki, külön a művésznő örömére. A premiert világszerte élőben közvetítették.

Íme egy részlet az előadásból:

(Mellesleg ez volt az a botrányos előadás, aminek a második estéjén Roberto Alagna játszotta Radamest, és hát kicsit megcsúszott a hangja - a nézők kifütyülték, erre ő bemutatott a nézőknek, és leviharzott a színpadról, otthagyva Komlósit a slamasztikában, egy kezdődő duettben. A művésznő nagyjából  egy percig egyedül énekelte a duettet fantasztikusan, és eszméletlen profizmust mutatva, majd a civil ruhában beszaladó covert, Antonello Palombit szeretettel és kollegálisan fogadta, megnyugtatta, hogy minden rendben lesz, és ment az előadás töretlenül tovább. Videó az esetről >>)

Még oldalakon át kellene méltatni Komlósi Ildikó sikereit, idézni a különböző kritikákból, minden szerepét felvonultatni (merthogy számtalan szerző számtalan szerepében tündökölt, ami azért ritkaságba megy operaénekeséknél), de erre most nincs lehetőség.

A Kossuth-díjtalan művész

Komlósi Ildikó megkérdőjelezhetetlenül a legnagyobb élő, aktív magyar művész, fontos számára Magyarország, így az alapfizetése töredékéért évente több alkalommal is fellép az Állami Operaházban, a Zeneakadémián és a Müpában. Ennek ellenére Magyarország eddig mindössze egy középkereszttel tüntette ki őt - holott ha valakinek, hát neki már igazán Kossuth-díjasnak kellene lennie. (Emellett - ahogy a Magyar Állami Operaház felhívta figyelmünket - a 2014/2015-ös évad végén Komlósi Ildikó átvehette a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese kitüntetést, amely a legmagasabb odaítélhető szakmai elismerés a Magyar Állami Operaházban.)

A Kossuth-díjat egy bizottság (ami egy komoly és felkészült szakmai zsűri) ítéli oda. A zsűri a díjra felterjesztett művészek közül válogathat; felterjesztést színházigazgatók, a magyar filmakadémia és más szakmai egyesületek, továbbá más Kossuth-díjasok tehetnek. Úgy tudjuk, Komlósit jelölték már Kossuth-díjra, de végül nem ő kapta meg, mert „neki nincs rá szüksége” - mármint anyagi értelemben. Pedig ennek a díjnak nem szociális segítségként kellene működnie; komoly hiba, ha valaki éppen a sikeressége miatt nem kapja meg ezt az elismerést. Szociális hálóra is szükségük van a művészeknek, de nem szakmai díjak helyett. A rendszer hibájának, a kultúrpolitika nemtörődömségének példája, hogy Komlósi Ildikónak nincs a polcán Magyarország legrangosabb művészeti elismerése.

Frissítés: 2016. március 15-én Komlósi Ildikó átvehette a Kossuth-díjat >>

A világ egyik kedvenc operája, amit Magyarország nem ismer (el)

A kétszereplős darab librettóját Balázs Béla írta, 1911-ben lett kész a mű, de nem nagyon tetszett az aktuális művészeti vezetésnek, ezért csak 1918-ban mutatták be - feltehetőleg nem különösebben jól, ugyanis komoly bukás lett a premierből. Csupán 1938-ban vitte sikerre Nádasdy Kálmán rendező, Székely Mihály és Némethy Ella operaénekesekkel.

Bár a történetnek elvileg van történelmi alapja, hiszen a Kékszakállú herceg létezett Gilles de Retz személyében, akit 1440-ben halálra  is ítélt a francia bíróság, azonban a mű tulajdonképpen egy férfi lelkének nem megfogható, zárt világában játszódik, melynek rejtelmeibe próbál behatolni a szerelmes nő.

Az opera rejtett értelméről, szimbólumrendszeréről, zenéjéről, hangzásáról rengetegen írtak és írnak. Aki elmélyülne a témában, annak ajánljuk Kroó György elemzését, amely a Zeneműkiadó által megjelentetett A kékszakállú herceg vára című kottában van benne. A könyvet amúgy Kass János világhírű Kékszakállú-sorozata díszíti.

Sokan eldobják, nem hallgatják vagy nézik meg Bartók egyfelvonásosát. Pedig hivatalosan 27 különböző kiadásban jelent meg (ami ha jobban belegondolunk, elképesztő szám), legutóbb 2010-ben Komlósi Ildikóval. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a világon mindenhol műsoron tartják, elhihetjük, hogy igenis érdemes időt szánni a mű megismerésére. Ha valaki ráérez, akkor az első akkordoknál megfagy a vére és nem is enged fel az utolsó hangokig - vagy talán még utána sem. A kékszakállú az operavilágban olyan, mint a Saul fia a filmvilágban. Nagyon sikeres, nagyon híres, de az ember nem nagyon tud megmozdulni tőle.

A Youtube-on ez a legjobb fellelhető felvétel, de azért mindenkinek ajánlott Komlósi Ildikóval illetve Jessye Normannal meghallgatni.

Mivel Komlósi Ildikónak mindent lehet, ezért igyekszik felkarolni a magyar fiatalokat. Koncertjeire rendszeresen meghívja fiatal kollégáit. A mostani lyoni előadásra az erdélyi születésű basszust, Szabó Bálintot kérte fel, aki egyre elismertebb az operavilágban.

Lyonban az óriási és igen különleges, emellett tökéletes akusztikájú Auditóriumban nem hagyományos módon kerül színpadra Bartók remekműve, hanem egy speciális 3 dimenziós vetített díszlettel ásnak a férfilélek mélyére.

Az előadás trailere:

Az előadás honlapja >>

Jegyek 16-46 euróig kaphatóak.

Színházi ajánló sorozatunk korábbi részeit itt találja >>

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

4200 magyar veszítette el munkáját Ausztriában

4200 magyar veszítette el munkáját Ausztriában

Októberben az Ausztriában dolgozó magyarok száma minden más ország polgárainál jobban, majdnem 4200 fővel csökkent, ez azonban a szezonalitás miatt nem túl meglepő. Egy év leforgása alatt így is a magyarok száma nőtt a legjobban, bár a románok és az Ázsiából származók – sokan köztük menekültek – is nagyon igyekeznek. Még nem tudni, a formálódó koalíció mit lép a külföldiekkel kapcsolatban.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés

Heti várható események, adatok

  • november 20
    Termelői árindex (év/év) - október
    Külkereskedelmi termékforgalom (import, export)
    november 21
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    NGM: Gyorstájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2017. január-októberig tartó helyzetéről
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció
    Chicagói Fed index (október)
    Hewlett-Packard 2017 Q4
    november 22
    KSH: Átlagos bruttó béremelések (év/év) - szeptember
    Fed jegyzőkönyv
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    Fogyasztói Bizalmi Index - előzetes, november
    november 23
    KSH - Kiskereskedelmi forgalom, második becslés
    GDP Q3 (év/év, munkanaphatástól kiigazított)
    Thyssenkrupp 2017 Q4
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari beszerzési menedzser index - november
    {{uk}} GDP 2017 Q3 - előzetes
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari beszerzési menedzser index - november
    november 24
    IFO-index - november
    Feldolgozóipari beszerzési menedzser index - november
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari beszerzési menedzser index - november

Szavazás

Idén is 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kapnak karácsonyra a nyugdíjasok a kormánytól. Ön szerint kiknek járna még az utalvány?