A londoni parlament felső kamarája, a Lordok Háza módosítások nélkül véglegesítette hétfőn azt a kormányzati határozattervezetet, amelynek törvényhozási elfogadása a brit legfelsőbb bíróság januári döntése alapján szükséges a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához.
Március végén kezdődhet
A felsőház hétfő éjjeli végszavazásával véget ért a többhetes parlamenti eljárás, és ezután Theresa May miniszterelnök a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye alapján bármikor hivatalos értesítést küldhet Brüsszelnek arról, hogy az Egyesült Királyság ki akar lépni az Európai Unióból. Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - a kilépési folyamatot, kétévi időtávlatot meghatározva az EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalásokra.
Az előzetes értesülések arról szóltak, hogy Theresa May akár ezen a héten bejelentheti az 50. cikkely aktiválását, de a Downing Street hétfőn ezt kizárta. A miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint a kormányfő várhatóan március utolsó hetében küld értesítést az EU-nak a kilépési folyamat elindításáról.
Nem volt komoly ellenállás
A brit törvényhozás alsóháza a múlt hónapban már módosítások nélkül elfogadta az 50. cikkely aktiválására felhatalmazást adó törvénytervezetet, amely ezután a felső kamara elé került. A Lordok Háza két olyan módosítást fűzött a tervezethez, amelyeket a kormány nem kívánt belefoglalni a törvénybe. Az egyik felsőházi módosítás a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálására szólította fel a kormányt, a másik pedig arra, hogy az Európai Unióval a kilépés feltételeiről kötendő majdani megállapodást terjessze jóváhagyásra a parlament elé.
A kormány ezekkel a szándékokkal egyetért, és jelezte is, hogy a kilépési tárgyalások lehető legkorábbi szakaszában megállapodást szeretne elérni a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról, és azt is, hogy ha sikerül a tárgyalássorozat végén egyezségre jutni az EU-tagság megszűnésének feltételeiről, a megállapodást a parlament elé terjeszti, még azelőtt, hogy az egyezményt az Európai Parlament és az EU-tagországok törvényhozásai megtárgyalnák.
Oxfordi kutatók sürgetik a kormányt: ha nem egyeznek meg az EU-s munkavállalók jogairól, bajba kerülhet a híres egyetem.
Theresa May miniszterelnök ugyanakkor azt elvetette, hogy ezekben a kérdésekben a brit törvényhozás előre megkösse a kormány kezét. London emellett az Európai Unióban maradó országokkal viszonossági alapon egyezségre akar jutni az ott élő britek jogosultságainak viszonos garantálásáról is.
Maradt az eredeti
Mivel a Lordok Háza által elfogadott két módosítást az alsóház hétfőn érvénytelenítette, a tervezet még hétfő este visszakerült a felső kamara elé, amely rövid tárgyalás után maga is a korábban általa elfogadott módosítások nélkül, az eredeti szöveggel véglegesítette a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválására felhatalmazást adó törvényt.
A kilépési folyamat elindításáról tartott parlamenti vitasorozat nem szerepelt a kormány eredeti menetrendjében. Theresa May korábbi hivatalos álláspontja szerint a cikkely aktiválása az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás.
A legfelsőbb bíróság január végén hozott jogerős végzésében azonban a kormányfő álláspontjával ellentétes véleményre jutott, megerősítve az első fokon eljáró londoni felsőbíróság tavaly novemberi döntését. A felsőbíróság elé magánszemélyek terjesztették be a kormány álláspontját megtámadó keresetet, és az elsőfokú bírói fórum a kereset beterjesztőinek adott igazat, kimondva, hogy a parlament szuverén jogköre az EU-tagságot megszüntető folyamat elkezdésének előzetes jóváhagyása.
A skótoknak elegük van
A felső ház döntése előtt Nicola Sturgeon skót első miniszter bejelentette hétfőn, hogy Skócia ismét függetlenségi népszavazást tart.
Skócia anno az EU-ban maradás mellett voksolt, majd ezek után a skót kormány többször is próbálta jobb belátásra bírni a briteket, de legalábbis enyhíteni a várható károkon és javítani a tárgyalási pozíciókat - mindhiába. Sturgeon úgy fogalmazott, hogy a Theresa May kormányával folytatott tárgyalásokkor falakba ütköztek. Skóciának nem tetszik, hogy a brit kormány a hard brexit, azaz egységes piac otthagyása mellett döntöttek.
A népszavazást várhatóan 2018 ősze és 2019 tavasza között tartják meg.
Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, az euró és a svájci frank ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 0,6 százalékkal. 
