A görög euró halálát a magyar gazdaság is keményen meg fogja érezni

Nincs mód arra, hogy megváltoztassák a 130 milliárd eurós görög mentőcsomaghoz kapcsolódó feltételeket - szögezte le José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Brüsszelben összehívott szerdai rendkívüli sajtótájékoztatóján.

Barroso szerint Görögországnak az EU-ban és az euróövezetben kell maradnia, és nem létezik az uniós mentőprogramnál kevésbé fájdalommentes kiút a helyzetből. A görög lakosságnak - hangsúlyozta - az alternatívákat és a várható következményeket illetően a teljes ténybeli tájékozottság birtokában kell majd döntenie az újabb választásokon az ország jövőjéről.

José Manuel Barroso: a görögök nem mennek sehová? Forrás: europa.eu

Az eurózóna széteshet, megérezzük mi is

Londonban azonban nem így gondolják. Már "hiteles forgatókönyv" Görögország távozása az euróövezetből, és az is valószínű, hogy ennek bekövetkezte esetén a valutaunió felbomlási folyamata nem állna meg itt - vélekedtek szerdai helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők, akik szerint e folyamat kiteljesedése több százalékponttal ronthatja az euróövezeti fejleményekre legérzékenyebb közép-kelet-európai országok, köztük Magyarország gazdasági növekedését.

A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - befektetőknek Londonban összeállított szerdai devizapiaci áttekintése szerint a piacon forgó "horrorforgatókönyv" jelenleg az, hogy az "ultrabalos" Sziriza párt megnyeri az újabb görög választásokat, az új kormány elveti a további megszorító intézkedéseket, az Európai Bizottság, az eurójegybank (EKB) és az IMF alkotta trojka erre leállítja a segélyprogram folyósításait, és Görögország végül elhagyja az eurót. A Commerzbank elemzői szerint "a rossz hír az, hogy ez egy hiteles forgatókönyv".

A ház szerint ugyanakkor ez az "ördögi kör" megtörhető, ha a görög választók várakozásaiban összekapcsolódik a Sziriza győzelme és a görög EU-tagság megszűnése, ebben az esetben ugyanis sok választó még átgondolhatja, hogy kire is adja voksát.

Új megállapodás is jöhet

A Commerzbank elemzése szerint mindemellett Görögország euróövezeti távozásának megakadályozása a Szirizának ugyanúgy érdeke, mint az EU-nak.

A ház szerint végső soron valószínűleg az az "egyszerű költség/haszon számítás" fogja meghatározni a további fejleményeket, hogy Európa akarja-e a görög távozással járó bizonytalanságot és lehetséges káoszt, vagy ennek elkerülésére hajlandó-e - ha vonakodva is - enyhébb konszolidációs célkitűzésekről új megállapodást kötni a következő görög kormánnyal.

A Commerzbank elemzői szerint nem zárható ki, hogy mindegyik fél "enged egy kicsit"; a "nagy ismeretlen" azonban az, hogy a görög járvány esetleges terjedésének lesz-e ebben döntő szerepe.

Nemcsak a görögökkel van baj

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics közgazdászai azonban szerdán összeállított új helyzetértékelésükben közölték: valószínűtlennek tartják, hogy az euróövezet "jelenlegi formájában túléli" a válságot.

A ház elemzői szerint ráadásul korántsem csak Görögország jelenti a veszélyt a valutaunió integritására. A cég szakértői hangsúlyozták, hogy a Portugáliának nyújtott külső segélyprogram az idei év végével kifut, és az Írországnak jóváhagyott hasonló program sem tart sokkal tovább.

A Capital Economics londoni elemzői szerint azonban "nyilvánvalóan kétséges", hogy ezek az országok a belátható jövőben képesek lesznek-e finanszírozni magukat a piacról; Portugália irányadó tízéves szuverén kötvényének hozama például jelenleg 11 százalék környékén jár, ami "kifizethetetlenül magas".

Írország kötvényhozamai csökkentek ugyan, de az ír gazdaság a tavalyi második félévben ismét recesszióba süllyedt, és az ír államháztartási hiány még mindig a hazai össztermék (GDP) 10 százaléka körüli, ami a legmagasabb deficit az euróövezetben - áll a Capital Economics elemzésében.

A ház londoni közgazdászai közölték: központi forgatókönyvük mindezek alapján az, hogy az euróövezet a következő két évben "korlátozott mértékű" felbomláson megy át. A cég ezen az időtávon belül azzal számol, hogy Görögország már az idén elhagyja a valutauniót, 2013-ban pedig Portugália - és esetleg Írország is - követi.

A spanyolokat és az olaszokat bent tartanák

A Capital Economics központi előrejelzése szerint ugyanakkor az euróövezeti döntéshozók minden lehetséges módszerrel megpróbálják a valutaunión belül tartani a két legnagyobb déli tagállamot, Spanyolországot és Olaszországot, "legalábbis a belátható jövőben".

Mi lesz Magyarországgal, ha felbomlik az eurózóna?

A ház külön elemzést állított össze arról, hogy Görögország - és esetleg több más eurótagállam - távozása milyen hatással lenne Közép-Kelet-Európa gazdaságaira.

A Capital Economics elemzői szerint a felzárkózó európai térség gazdaságainak közvetlen görögországi kitettsége - Románia és Bulgária kivételével - csekély ugyan mind a kereskedelmi, mind a pénzügyi kapcsolatokat illetően, a közvetett kapcsolatok miatt azonban így is "katasztrofális" következményei lehetnek a régióra annak, ha Görögország kiesik az euróövezetből.

A cég szerint Közép-Kelet-Európára messze a legnagyobb kockázatot a pénzügyi járvány jelenti, mivel a térségi bankok erősen függnek az euróövezeti anyabankok finanszírozásától, amely jórészt rövid futamú hitelkeretek formáját ölti. Ezeknek az anyabanki hitelkereteknek az értéke a Capital Economics becslése szerint Magyarország, Horvátország és Bulgária esetében meghaladja az adott országok GDP-értékének 10 százalékát, Csehországban, Romániában és Lengyelországban pedig 5 százalék felett van.

Ha Görögország távozásának következményeit sikerül korlátok között tartani, akkor kisebb a valószínűsége annak, hogy a közép-kelet-európai bankok külső támogatását a tulajdonos pénzintézetek hirtelen megvonják. Ha azonban Görögország kiesése a valutaunióból kiterjedtebb pénzügyi válságot okoz Nyugat-Európában, akkor elkerülhetetlennek tűnik a járvány átterjedése a felzárkózó európai térségre is - áll a Capital Economics elemzésében.

A cég becslése szerint a legérzékenyebb országokban, köztük Magyarországon és Bulgáriában ez 2-3 százalékpontnyit is lefaraghat a GDP-növekedésből.