|
| A meglévő kerítés egy szakasza Tijuanánál. Fotó: EPA/Alejandro Zepeda |
Abban, hogy az Amerikai Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak hívják majd, két kampányígéretnek biztosan jelentős szerepe van - mindkettő a bevándorlással kapcsolatos. Az egyik szerint egy falat építenek végig az amerikai-mexikói határ mentén, a másik szerint pedig kirakják az országból azokat a bevándorlókat, akik nem rendelkeznek megfelelő iratokkal. Ahogy Trump januári hivatalba lépése közeleg, úgy tűnik egyre kevésbé teljesíthetőnek a választási eredmények alakulására is komolyan kiható két ígéret. Hiába ugyanis az elnöki szándék, egyáltalán nem biztos, hogy emögé meg tudja szerezni a szükséges politikai támogatást is Trump.
Mégsem lehet majd kirakni a bevándorlók gyermekeit
A Bloomberg friss összállítása szerint három republikánus szenátor most azon dolgozik (a demokratákkal együtt), hogy megvédjenek 750 ezer fiatal, amerikai papírokkal nem rendelkező bevándorlót a kitelepítéstől, ha esetleg Trump tényleg visszavonná azt a 2012-es Obama-programot, amely az illegális bevándorlók gyermekeinek teszi lehetővé, hogy az országban maradjanak. Trump ugyanis azt ígérte: hivatalba lépése után az első napokban több millió bevándorlót utasít majd ki az Egyesült Államokból. (A papírok nélkül Amerikában élő illegális bevándorlók száma meghaladja a 11 milliót.)
A republikánus szenátorokkal kiegészült demokraták január 3-án mutatják be a Kongresszusban azt a javaslatot, amely azt célozza: a szüleik által, önhibájukon kívül az USA-ba érkezett gyerekek maradhassanak az országban, fejezhessék be tanulmányaikat, válhassanak részévé a társadalomnak. Bár Trump nem vonta vissza azóta sem azt az ígéretét, hogy visszavonja Obama bevándorlással kapcsolatos rendeleteit, egy interjú alapján elképzelhető, hogy maga is hajlik egy olyan megoldásra, ami nem jár a gyerekek kiutasításával.
Mi lesz a mexikói nagy falból?
A Bloomberg egy augusztusi kutatást is idéz, miszerint miközben az összes szavazónak csa 38 százaléka szeretne falat építtetni a mexikói határra, a Trump-szavazóknál ez az arány 79 százalék. Jelenleg egy nem egybefüggő, összességében közel 1000 kilométeres kerítésrendszer áll a határon, Trump ezt váltaná fel egy jóval erősebb, hosszabb (3000 kilométernél is hosszabb) fallal. A republikánus politikusok azonban mind az alsóházban, mind a szenátusban máshogy gondolkodnak erről a kérdésről, mint az elnök: sokkal inkább a meglévő kerítésrendszer megerősítését, több őrjáratot és drónok bevetését szorgalmazzák a falépítés helyett. Kérdés, hogy ez mennyire lesz elég Trumpnak: amikor legutóbb Paul Ryan republikánus házelnök arról beszélt, hogy mindig a helyszíni viszonyoktól függ, hogy pontosan mire is lesz szükség az egyes határszakaszokon, a leendő elnök úgy reagált: "Meg fogjuk építeni azt a falat, Paul, hidd el nekem".
A 2008-as republikánus elnökjelölt, John McCain is a fal ellenzői között van: szerinte is szükség van a határvédelem jelentős megerősítésére, de ő sokkal inkább a technikai megoldásokban hisz, nem pedig egy óriási fal építésében.
Közben más republikánusok Izraeltől tanulnának falat építeni: az izraelieket a palesztinoktól elválasztó fal (amiről a nemzetközi bíróság már több mint egy évtizede kimondta, hogy jogellenes, de még mindig ugyanúgy áll) egyfajta mintaként szolgálhat.
A fal legérdekesebb része persze a finanszírozás, mégpedig egy másik Trump-ígéret miatt: a leendő elnök ugyanis mindezt a mexikóiak pénzéből húzná fel. Ezt egyelőre kevesen tartják reális elképzelésnek a törvényhozásban. Trump korábban 8 és 12 milliárd dollár közé tette a költségeket, szakértők szerint ennél azért többe lenne egy ilyen építmény, akár 15-25 milliárd dollárba is kerülhet.
Délutánra erősödött a főbb devizákkal szemben a hazai fizetőeszköz. 
