A Szonda Ipsos felmérése szerint továbbra sem akarja beoltatni magát az új influenzavírus ellen a megkérdezettek többsége
A Szonda Ipsos felmérése szerint továbbra sem akarja beoltatni magát az új influenzavírus ellen a megkérdezettek többsége, azonban a két héttel korábbi közvélemény-kutatáshoz képest 13-ról 18 százalékra emelkedett azok száma, akik igénybe vennék a vakcinát.
Míg október 30-án a válaszadók 73 százaléka válaszolt nemmel arra, hogy beoltatja-e magát, november 13-án már csak 57 százalékuk tett így. A megkérdezettek 10 százaléka már beoltatta magát (két héttel ezelőtt 4 százalék), 15 százalékuk pedig nem tudja, vagy nem válaszolt.
Most a legnagyobb arányban (60 százalék) a 18-39 év közöttiek utasították el az oltást, pártpreferencia alapján pedig a Jobbikkal szimpatizálók (73 százalék). Az előző felmérésben a Fidesszel szimpatizálók utasították el leginkább (78 százalék, most 61 százalék) az oltást.
Azok közül, akik nem akarják beoltatni magukat, a legtöbben (21 százalék) jobban félnek az oltás esetleges mellékhatásaitól, mint a betegségtől. A korábbi felmérés szerint 27 százalékuk gondolta így.
A megkérdezettek csak 14 százalékánál játszott szerepet, hogy az egészségüggyel foglalkozó politikusok támogatták az oltást, és több politikus is beoltatta magát.
Nagy arányban, 20 százalékban válaszolták azt, hogy általában elutasítják a védőoltásokat, míg 17 százalékuk úgy véli, hogy nem kapja el a betegséget.
Az október 30-ai felmérés alapján a válaszadók 58 százaléka, a november 13-ai kutatás adatai szerint pedig 60 százaléka hallott a H1N1 vakcinával összefüggésbe hozott halálesetekről, súlyos szövődményekről.
A megkérdezettek 57 százaléka válaszolta azt, hogy maga döntött a kérdésben, nem hagyta magát befolyásolni, 47 százalékuk szerint pedig a pro és kontra érvek mögött inkább politikai érvek húzódnak meg.
Az MTV Szólás Szabadsága című műsora megbízásából készült felmérésben október 30-án és november 13-án is 500 embert kérdeztek meg telefonon. A megkérdezettek a magyarországi 18 év feletti felnőtt lakosságot reprezentálják.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A hétfő esti Magyar Közlönyből derült ki, hogy a kormány megemelte a stratégiai üzemanyagkészletekből felszabadított benzin és gázolaj értékesítési árát.
Májusban óriási meglepetésre a várt enyhe gyorsulás helyett 1,8 százalékra lassult az éves alapú áremelkedési ütem Magyarországon. Az elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a csökkenő inflációt, az erős forintot és a valószínűleg csak fokozatosan kivezetendő árstopokat látva február után júniusban is mérsékelheti az alapkamatot.
Májusban a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi értéket, havi szinten pedig stagnáltak – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az idei első, Magyarország szuverén államadósság-besorolását érintő hitelminősítői kör leminősítés nélkül lezárult. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint a leminősítés elkerülése valójában időnyerést jelent. A GKI azt vizsgálta meg, hogy a következő 3-4 hónapban mit kell a kormánynak teljesítenie ahhoz, hogy a november végi, december eleji minősítői kör se hozzon rossz hírt.
.jpg)
A Szonda Ipsos felmérése szerint továbbra sem akarja beoltatni magát az új influenzavírus ellen a megkérdezettek többsége .jpg)
.jpg)
Az elnök kijelentése messzire vezethet.
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
