Hirdetés
Hirdetés

Amire nem is figyeltünk: baj van a norvég gazdasággal

2012. február 22., 15:56

Norvégiában a lakossági hitelállomány meghaladta a lakossági jövedelem 200 százalékát, a Nemzetközi Valutaalap szerint kockázatos egyensúlytalanság alakult ki, amely veszélyeztetheti a skandináv ország gazdaságát. Az IMF lakáspiaci válságtól tart. Gond lehet abból is, hogy sokan skandináv devizákba menekítették a pénzüket az elmúlt hónapokban.

Hirdetés

Norvégiában az eladósodottság mértéke az ingatlanárakkal párhuzamosan nőtt az utóbbi években. Tavaly az ingatlanok átlagosan 8,5 százalékkal drágultak az egy évvel korábbihoz képest, míg a lakossági hitelállomány több mint 7 százalékkal nőtt, a háztartások elkölthető jövedelme azonban csak 4 százalékkal bővült. A norvég központi bank szerint a háztartások adósságállománya tavaly minden korábbinál magasabbra, a lakossági jövedelem arányában számolva 204 százalékra emelkedett. (A skandináv országok gondjairól részletesebben ebben a cikkünkben írtunk.) Amennyiben továbbra is ez a tendencia érvényesül, drámai mértékű lehet az egyensúlyvesztés - figyelmeztetett Morten Baltzersen, a norvég pénzügyi felügyelet elnöke.

Hasonlóan vélekednek az IMF szakértői is. A pénzügyi szervezet ingatlanpiaci buborék kialakulásától tart, becslése szerint a piac már most túlértékelt, az árak 15-20 százalékkal a reálisnak tekinthető szint felett mozognak. A hitelfelvételt ösztönzi az ingatlanhitelek alacsony kamata és az a lakossági várakozás, hogy az ingatlanárak továbbra is emelkednek majd a kőolajban és földgázban gazdag országban. Ugyancsak ösztönzően hat a szabályozói környezet: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az ingatlanhiteleknél a kamattörlesztésre fordított összeg 28 százaléka levonható az adóból.

Az oslói kormányzat a szomszédos Svédország kormányához hasonlóan tavaly decemberben a lakáshitelezés visszafogása céljából szigorítást vezetett be, a megkövetelt minimális önrész arányát a vételár 10 százalékáról 15 százalékra emelte. Az intézkedés azonban nemigen hűtötte le a piacot, a lakásvásárlók csaknem 50 százaléka teljes mértékben kihasználja a finanszírozási mozgásteret, vagyis a vételár 85 százalékát banki hitelből fedezi. Ráadásul a választási kampány közeledtével nem lehet további szigorításra számítani a Jens Stoltenberg vezette balközép kormánytól - vélik szakértők a Handelsblatt német üzleti lap szerint.

A bedőlt hitelek aránya érezhetően nő. Az ország legnagyobb bankjánál, a DNB-nél a nem teljesítő hitelek értéke tavaly 75 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, így megközelítette az 1 milliárd koronát (38 milliárd forint). A társaság egy szóvivője szerint azonban nincs ok aggodalomra, a DNB a hitelállomány további romlását is képes elviselni - írta a Handelsblatt.

Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?

2012. május 24., 07:50
Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?

Kiterítette lapjait az EU-csúcson először felszólaló francia elnök, Francois Hollande több ponton is homlokegyenest mást gondol, mint Angela Merkel. Az éjszakába nyúló megbeszélésen a felek kiengedték a gőzt, és egyértelművé tették: stabilitás nélkül nem lehet növekedésösztönzésről beszélni. Még nem dőlt el semmi. A német-francia törésvonal azonban éles kontúrral kirajzolódott: hova áll ebben a vitában Magyarország?

Hirdetés
Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Facebook