Hirdetés
Hirdetés

Annyi a bruttó bér, amennyinek a nettónak kellene lenni

Fellegi Tamás, 2017. május 19., 16:01

A KSH mai adatai szerint márciusra az előző hónaphoz képest is nagyot emelkedtek a keresetek, az egy évvel korábbihoz képest pedig több mint 10 százalékot. Ez elképesztő ütem, és valószínűleg folytatódni fog, mert a munkaerő eláramlás csak akkor áll meg, ha nettó bér lesz 1000 euró, míg most a bruttó annyi.

Dinamikus a béremelkedési ütem, ahogy erre számítani is lehetett. A meglepő azonban a márciusi ugrás a februárihoz képest, kérdés, hogy ez csak valamilyen egyszeri hatás, vagy tényleg ez volt a nagy ugrás hónapja, az áprilisi adatoknál majd kiderül. A februári bruttó átlagkereset még 274 ezer forint volt, a márciusi már 298 ezer, ez önmagában egyik hónapról a másikra 8,7 százalék emelkedés. Ilyen ugrás tavaly novemberben volt, akkor 262-ről 286 ezer forintra nőt az összeg, de januárban ez visszaesett 273 ezerre.

Nettó keresetek

Ezen havi hatások kiküszöbölésére szokott a KSH negyedéves, sőt éves adatokat is megadni, az első negyedéves adat 282 ezer forint lett. Mindebbe azonban a közmunkát is beleszámolták, ezért hogy reálisabb képet kapjunk, megnézzük a közmunka nélküli adatokat. Ez a negyedévre 295, márciusra viszont 310 ezer forint lett, ez utóbbi 1000 eurónak felel meg. Az ugyancsak közmunka nélkül számolt nettó keresetek a negyedév átlagában 196,5 ezer, márciusban közel 207 ezer forintot tettek ki. A családi kedvezményt is figyelembe véve az összeg körülbelül 6000 forinttal lehet nagyobb, így a negyedéves szám 203-204 ezer, a márciusi 213 ezer.

Hirdetés

Felhajtóerők

Ez valóban brutális növekedés az utolsó egy évben, mondhatnánk, jól mennek a dolgok. Hozzá kell viszont tenni, hogy január óta a munkát terhelő járulékok 5 százalékponttal csökkentek, a minimálbér pedig 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nőtt, vagyis az állam aktív közreműködésére is szükség volt. Ugyanakkor ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, szükség volt az erőteljes munkaerőhiányra, melynek több oka van, de a legjelentősebb az, hogy a magyar munkavállalók előszeretettel dolgoznak olyan országokban (Ausztria, Németország, Nagy-Britannia), ahol a nettó bérek 2000 euró körül, vagy kissé felette vannak.

Nagy-Britannia esetében 2019 tavaszától mérséklődni fog az elszívó hatás, de azt még az igen szigorú Theresa May is hangsúlyozta, hogy a jólképzett munkaerőt azért továbbra is várni fogják, így például az orvosok számára biztos, hogy nyitott marad a kapu. A többi ágazatban pedig ott van még több szóba jöhető ország, így nem valószínű, hogy ez önmagában jelentősen csökkentené a külföldi munkavállalást. Azt csak egy dolog tudja csökkenteni: ha bérkülönbség lecsökken egy adott szintre.

A cél

Úgy szoktuk becsülni, hogy ha ez a szint kétszeres, akkor már nem annyira vonzó az elvándorlás, hisz sok esetben a külföldi munka magasabb megélhetési költségekkel jár, különösen, ha valakinek itthon saját lakása van. A kétszeres szám azt jelentené, hogy a hazai nettó kereseteknek el kéne érnie az ezer eurót. A márciusi 210 ezer forint körüli adathoz képest ez összesen 100 ezer forintos, 47 százalékos emelkedés lenne. Ezt a piac minden bizonnyal ki is fogja kényszeríteni a következő években, bár a munkaadóknak és a gazdaság egészének könnyebb lenne, ha ennek egy része a forint felértékelődése által valósulhatna meg.

Ha mondjuk, 270 lenne az eurónkénti árfolyam, ami csak 13 százalékos felértékelődés a mostani szintről, akkor a szükséges nettó béremelkedés már csak 60 ezer forint, vagyis 28 százalék lenne, ami már egyáltalán nem olyan irreális pár évre eloszlatva. Ha viszont marad a gyenge forint, akkor az erős béremelkedés óhatatlanul fel fogja pörgetni az inflációt, és akkor végül ugyanott leszünk, mintha a forint értékelődött volna fel. Kétségkívül magasabb béremelési ütem mellett a munkára rakodó terhek további csökkentése is könnyebb, a megugró infláció pedig a negatív reálkamat miatt szépen megnöveli az állam bevételeit.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Azt hitted, a magyar közmédia drága? Akkor figyeld meg őket

Azt hitted, a magyar közmédia drága? Akkor figyeld meg őket

Németországban a közmédia 32-szer annyi pénzből gazdálkodik, mint Magyarországon, 2543 milliárd forintból – van is róla vita, hogy alaposan meg kéne reformálni. Ráadásul az állami média csúnyán belenyúl a piac működésébe. A brit BBC is drága. Az emberek egyre kevésbé akarnak televíziós díjat fizetni.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Idén is 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kapnak karácsonyra a nyugdíjasok a kormánytól. Ön szerint kiknek járna még az utalvány?