Az 1995-ös, a köznyelvben csak Bokros-csomagként emlegetett kiigazítási intézkedések következtében felszökött az infláció, kétszámjegyű reálbércsökkenés alakult ki - miért így csinálták? a HBLF Pénzügyi Csúcstalálkozóján tartott előadásában a legilletékesebb ember adott választ: Bokros Lajos akkori pénzügyminiszter. Bokros rövid válasza: nincs ideális gazdaságpolitika, mindnek vannak előnyei és hátrányai. Van viszont optimális gazdaságpolitika - ez pedig az adott helyzetben optimális volt.
A Bokros-csomag főbb elemei
Nem tartozott a Bokros Lajos által márciusban bejelentett intézkedések közé, de tágabb értelemben a kiigazítás részét képezte a privatizáció felgyorsítása. (Wikipedia-gyűjtés) |
Bokros Lajos szerint csak ortodox és heterodox gazdaságpolitika van, aszerint. hogy a 3 elem közül (monetáris politika, fiskális politika és jövedelempolitika) melyeket kombinálja. Az ortodox csak az előbbi két tényezőt, a heterodox viszont mindhármat. 1995-ben azért kellett a reáljövedelmeket megvágni, mert a magyar munkaerő nemzetközi versenyképességét azonnal helyre kellett állítani, és meg is kellett őrizni a versenyképességét - indokolt Bokros.
Ki lehet nőni az adósságcsapdából
A bírálók azt is mondták: az éppen kibontakozó növekedést megakasztotta a csomag. Ez egyrészt nem igaz, mert volt növekedés az érintett években is, aminek mértéke azért nem lehetett nagyobb, mert óriási ikerhiány (folyó fizetési mérleg és államháztartási) és ikeradósság (külső- és államadósság) tette lehetetlenné. Ilyenkor csak a megszorítások és államcsőd között lehet választani - erre egyébként jó példa a mai Görögország esete is.
A fenntartható növekedés kicsi és nyitott gazdaságban csak az export által vezérelve, a termelő magánberuházások által fűtve jöhet létre - mondta a szakember. A belföldi fogyasztásra alapozott, fedezetlen bérkiáramlással ösztönzött, túlköltekezéssel fűtött növekedés nem lehet fenntartható - ahogy a 2001-2008 közötti időszakban ez be is bizonyosodott Magyarországon.
Az adósságcsapdából viszont ki lehet növekedni - ehhez érdemi privatizációs bevételekre van szükség (ma Görögországban ezt nem hajlandóak elfogadni). Ezt igazolja az is, hogy Magyarországon 1995-2001 között 90-ről 54 százalékra csökkent az adósságráta - mondta Bokros.
Az Alkotmánybíróság azt tette, ami a dolga volt
Az életbe léptetett szerkezeti reformok lényege nem a gyors bevételszerzés, hanem az urakodó magatartásminták változásának kikényszerítése volt - az államháztartási rendszerek átalakítása ugyanis a magánszektorra is visszahat.
Az Alkotmánybíróság szerepét pozitívnak nevezte a folyamatban Bokros: nem eltörölték, hanem elhalasztottak bizonyos intézkedések bevezetését, hogy legyen idejük felkészülni az állampolgároknak. Ez a dolga az Alkotmánybíróságnak - mondta a szakember.
Népszerű elemek
Máig vannak olyan népszerű intézkedések, amelyek részei a magyar gazdaságnak, és soha sem érte kritika: a kincstári finanszírozási rendszert, az Államadósság Kezelő Központot és az önkormányzati hitelfelvétel szabályozását említette Bokros Lajos példaként.
Az IMF és a Világbank szerepére is kitért: ők nem gonosz ellenségek - világszínvonalú tudással bíró partnerek, ha az ő pecsétjük rajta van egy programon, az erősíti a folyamatokat - mondta Bokros Lajos.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
