Hirdetés
Hirdetés

Brit pénzügyminiszter: inkább most lépünk, minthogy később fizessünk nagyobb árat

2016. március 13., 18:16

A rossz gazdasági kilátások miatt fogja vissza a költekezést George Osborne.

A brit pénzügyminiszter szerint a vártnál sokkal rosszabb külső gazdasági környezet miatt pótlólagos kiadáscsökkentésekre lesz szükség Nagy-Britannia következő költségvetésében.

Most kell cselekedni

Hirdetés

George Osborne, aki szerdán ismerteti az alsóházban a 2016-2017-es pénzügyi év költségvetési tervezetét, a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában elmondta: a 2020-ig terjedő jelenlegi parlamenti időszakban minden 100 font közkiadást 50 pennynek megfelelő összeggel kell csökkenteni.

Hozzátette: ez nem óriási összeg, de ez is hozzájárul annak eléréséhez, hogy a brit közkiadások az anyagi lehetőségeken belül maradjanak. Osborne szerint erre annál is inkább szükség van, mivel a világgazdaság ma bizonytalanabb helyzetben van, mint a globális pénzügyi válság óta bármikor.

Borús jövő

A brit pénzügyminiszter a legolvasottabb brit tömeglap, a The Sun vasárnapi kiadásában megjelent cikkében is komor képet vázolt a brit gazdaság külső környezetéről. Osborne kiemelte, hogy csaknem fél évszázada nem volt olyan rossz évkezdet a globális tőzsdéken, mint az idén, emellett számos feltörekvő gazdaság és több fejlett nyugati ipari hatalom is problémákkal küszködik.

"Röviden szólva, az erőteljesebb világgazdasági kilábalásba vetett remények elenyésztek (...) A világgazdaság ehelyett lassul" - írta a brit pénzügyminiszter. Hozzátette: nem is lehetne rosszabb időpontot találni arra, hogy Nagy-Britannia távozzon az Európai Unióból, ezzel is fokozva a bizonytalanságot. George Osborne ezzel a brit EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazásra utalt, üzenve egyben azon saját kormányzati kollégáinak is, akik a brit EU-tagság feladása mellett kampányolnak.

A brit kormány hivatalos ajánlása a népszavazási kampányban az, hogy Nagy-Britannia maradjon az EU tagja, de több miniszter is jelezte, hogy a hivatalos kormányzati állásponttal ellentétben a júniusi népszavazáson a Brexitre kíván szavazni, vagyis arra, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból.

Megéreznék a kilépést

Osborne vasárnapi cikke szerint a Brexit mellett kampányolók közül is többen elismerik, hogy reálgazdasági sokkot okozna a távozás az EU-ból. A pénzügyminiszter a vasárnapi BBC-interjúban közölte, hogy az új költségvetési tervezet szerdai ismertetése előtt nem kíván részletekbe bocsátkozni az államháztartás pontos számairól.

A Financial Times azonban hétvégi kiadásában azt írta, hogy számításai szerint november óta 18 milliárd fontos (több mint hétezer milliárd forintos) "lyuk" keletkezett a brit reálgazdaságban, mivel a tavalyi nominális hazai össztermék (GDP) 1 százalékkal elmaradt az akkori hivatalos előrejelzésekben szereplő 1882 milliárd fonttól. A londoni gazdasági napilap szerint ez önmagában olyan adóbevétel-kiesést okoz, amely az évtized végéig érezteti hatását.

A 2010-ben hatalomra került konzervatív párti brit kormány a hazai össztermék 11,1 százalékának megfelelő - békeidőben példátlan - államháztartási hiányt örökölt. Az áprilissal záruló idei pénzügyi évre a költségvetés már csak 3,9 százalékos deficitcélt tűzött ki, a 2019-2020-as pénzügyi évre pedig a jelenlegi hivatalos előrejelzés 0,5 százalékos GDP-arányos többlettel számol. A brit kormány meghirdetett célja az, hogy utána minden évben többlettel zárjon a brit államháztartás.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Bejött a papírforma a francia elnökválasztáson

Bejött a papírforma a francia elnökválasztáson

Nem volt egyszerű dolga a franciáknak, akinek 11 jelölt közül kellett végül kiválasztaniuk azt a kettőt, akire rábíznák az ország vezetését a következő időszakra. A szavazatok 96 százalékos feldolgozottsága mellett végül Emmanuel Macron és Le Pen mérkőzhet meg a második fordulóban, az izgalmak azonban még csak most kezdődnek.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • április 24
    Fogyasztói bizalmi index
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, február)
    IFO üzleti hangulatindex
    Alcoa (2017 Q1)
    T-Mobile USA (2017 Q1)
    április 25
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    McDonald's (2017 Q1)
    Újlakás értékesítések és építések
    április 26
    Daimler (2017 Q1)
    PepsiCo (2017 Q1)
    Twitter (2017 Q1)
    Boeing (2017 Q1)
    április 27
    Lufthansa (2017 Q1)
    Fogyasztói bizalom (végleges)
    EKB kamatdöntés
    Fogyasztói árindex
    Microsoft (2017 Q1)
    Alphabet (2017 Q1)
    április 28
    KSH: Foglalkoztatottság és munkanélküliség (január–március)
    KSH: Ipari termelői árak (március)
    Fogyasztói árindex
    Munkanélküliségi ráta
    Ipari termelés
    Fogyasztói árindex
    GDP (Q1)

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint hogyan kellene hívni a 2018-as költségvetést?