Hirdetés

Csúszik az ESM bevezetése

2012. július 01., 11:43
Cimkék
ESM
, EU-csúcs
, ESFS

Az eredeti reményekkel ellentétben nem lépett életbe ma az euróövezeti állandó pénzügyi stabilitási mechanizmusról (ESM) kötött szerződés, miután az aláíró nemzetek elégséges arányában nem fejeződött be a ratifikációs folyamat. A csúszás valószínűleg nem lesz érezhető hatással a zóna stabilitására, hiszen a tagállamok vezetői éppen a héten tartott találkozójukon döntöttek arról, hogy a mechanizmus feladatköreiben kibővülve működik majd.

Hirdetés

Az ESM csúszása valószínűleg nem lesz érezhető hatással a zóna stabilitására, hiszen a tagállamok vezetői éppen a héten tartott találkozójukon döntöttek arról, hogy a mechanizmus feladatköreiben kibővülve működik majd. Másfelől továbbra is működik a 2012-ben létrehozott ideiglenes stabilitási eszköz (EFSF), így nem merülhet fel finanszírozási nehézség sem. Harmadrészt az életbe lépést eredetileg egy évvel későbbre, 2013 közepére tervezték, és később állapodtak meg abban, hogy a piaci bizalom visszaállításának érdekében megpróbálják ezt az eseményt előrébb hozni.

A szerződés életbe lépéséhez a benne foglalt kitételek szerint arra van szükség, hogy az aláíró országok közül a mechanizmus tőkealapjának összesen legalább 90 százalékát adókban befejeződjék a dokumentum ratifikációs folyamata. Ez pedig azt jelenti, hogy a német ratifikációs folyamat megtörténte előtt a hatályba lépésről nem lehet szó. Németországban a törvényhozás a héten megszavazta ugyan a szerződést, de a megerősítés akkor fejeződik be, ha az államfő is aláírta, aki viszont meg kívánja várni a alkotmánybíróság állásfoglalását.

Ráadásul a szerződést az euróövezet számos más országában sem ratifikálták eddig, bár a folyamat mindenhol jelentősen előrehaladt. Minimum 12 országban (köztük a legnagyobbakban) be kell fejezni a jóváhagyási procedúrát az életbe lépéshez. Az ESM-et létrehozó szerződést februárban írták alá az euróövezeti tagállamok vezetői. A pénteken véget ért uniós csúcson a megállapodás módosításáról döntöttek, ennek értelmében a 700 milliárd eurót megmozgatni képes rendszer forrásait kormányok közbeiktatása nélkül fel lehet használni a tagállamok bankrendszereinek feltőkésítésére.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Újabb takarék került bajba: veszélyben 15 ezer betétes pénze?

2014. augusztus 29., 16:43
Újabb takarék került bajba: veszélyben 15 ezer betétes pénze?

A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete kizárta tagjai közül az ALBA Takarékszövetkezetet, emiatt az MNB határozatban döntött az intézmény működési engedélyének visszavonásáról. A jegybank betétkifizetési tilalmat rendelt el, s felügyeleti biztosokat rendelt ki. Ha ez nem lett volna elég a takaréknak: ma még a törvényszék is elutasította a keresetüket a devizahiteles perben.

Utánajártunk

mi történt az elmúlt órákban ?

Hirdetés

Hirdetés

Facebook

Szavazás

Ön szerint hogyan végződnek a devizahiteles perek, hány pénzintézet lesz, amelyik bizonyítani tudja, hogy tisztességesen járt el?

A hitelintézetek a bírósághoz fordultak a devizahiteleseket segítő törvény miatt. A bíróságnak arról kell döntenie, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosításai.

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét: