Hirdetés
Hirdetés

Egy ország, amely nagyot nyert a 100 éve zajlott orosz forradalommal

Fellegi Tamás, 2017. december 04., 06:07

Egy hónappal azután, hogy Oroszországban győzött a kommunista forradalom, a birodalom egyik gyarmata szaván fogta Lenint, aki szabadságot ígért a népeknek, és ma 100 éve deklarálta függetlenségét, melyet két nappal később parlamentje is megszavazott. Ma Finnország a világ leggazdagabb és legbékésebb országainak egyike.

A finneknek nem sok jutott korábban a függetlenségből (ahogy Mohács óta nekünk sem): a 13. századtól a svédek uralták az országot egész 1809-ig, amikor a rendületlenül terjeszkedő Orosz Birodalom elpáholta a svédeket és átvette Finnországot, mint zsákmányt. Lengyelországhoz hasonlóan azonban nem olvasztotta be teljesen a birodalomba, hanem nagyhercegségként valamiféle kvázi autonómiát meghagyott neki, a nagyherceg persze maga a cár volt.

Kaptak az alkalmon

Az 1905-ös orosz forradalom után Finnországban is változások kezdődtek: az ország az Orosz Birodalomban egyedüliként parlamenti demokrácia lett, ráadásul abban az időben szokatlan módon a népesség nagy részére kiterjedő választójoggal. Az 1917-es februári orosz forradalom után már próbálkoztak a függetlenséggel, de az orosz polgári kormány hallani sem akart a gyarmatbirodalom csonkításáról, ahogy az első világháború befejezéséről sem.

Hirdetés

Lenin forradalma aztán döntő változást hozott. A bolsevikok eleinte szép eszméket hirdettek többek között a népek önrendelkezéséről is, a finnek nem is késlekedtek sokat: egy hónapon belül, december 4-én kihirdették a függetlenséget, amit a parlament december 6-án hagyott jóvá, ez utóbbit ünneplik a finnek a függetlenség napjaként. Az orosz bolsevik legfelsőbb hatalom, a Népbiztosok Tanácsa ezt december 30-án jóvá is hagyta, elengedték Finnországot.

Akkor persze még nem lehet tudni, hogy mennyi marad meg az orosz gyarmatbirodalomból, feltehetően Leninék sem tudták igazán, mennyit akarnak belőle megtartani, de ők amúgy is világforradalomban gondolkodtak, ahol nem számítanak az országok. Mindenesetre a finneken kívül nem sokan szabadultak ki akkor a birodalomból, a legtöbben bekerültek az alakuló Szovjetunióba, ami felértékeli a finn lépést.

A második szerencse

A második világháború aztán persze újra zűröket okozott. A Molotov-Ribbentropp paktum a Szovjetuniónak adta Finnországot, amely meg is támadta mindjárt 1939-ben, de a finnek meglepően jól védekeztek, így megúszták annyival, hogy területük egy részét lekanyarította a Szovjetunió. Utána jött a német befolyás, amit nem lehetett megúszni, és a finnek meg is szálltak szovjet területeket német szövetségesként, de egyrészt a nyugat kevésbé tekintette őket német csatlósnak, mint mondjuk minket, másrészt a Szovjetunió 1944 végén megelégedett azzal, hogy a finnek békét kötnek vele és egyedül kizavarják a németeket, így be sem vonultak és az érdekszférájukba sem vonták be.

Ez lett a finnek második nagy szerencséje: megúszták, amit mi nem. Semlegesek lettek, mint Ausztria vagy Jugoszlávia, de miután Ausztriához hasonlóan a kapitalista rendszert választották, gazdaságilag automatikusan a nyugat része lettek, jöhetett a fellendülés. Az ország szegény volt, de miután Svédország megnyitotta előtte a munkaerőpiacát (mint előttünk most az EU), a munkaerő elvándorolt, az otthoni bérek így kényszerűen gyors emelkedésbe kezdtek, a 70-es évekre el is érték a jóléti államok szintjét.

Nagy a jólét

Ez persze a gazdaság gyors növekedése nélkül nem ment volna, ugyanakkor ehhez hozzájárult a Szovjetunióval folytatott kereskedelem is. A Szovjetunió összeomlása után vissza is esett a gazdaság, de aztán újra megára talált, sőt az ország egy multinacionális vállalatot, az egy időben a mobiltelefon piac jelentős hányadát magáénak tudó Nokiát adta világnak, ami persze igen jót tett a finn gazdaságnak. Azóta újra jelentkeztek problémák, de miután a finn átlagkereset ma még magasabb is, mint a német, még egy kis megszorítás után is remekül élnek. 100 év függetlenség után van mit ünnepelniük.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Mi a magyarok legfőbb versenyelőnye? – interjú

Mi a magyarok legfőbb versenyelőnye? – interjú

Sok vállalkozás szeretne tőkét a növekedéshez, de a szervezetüknek, működésüknek is meg kell ehhez felelnie, nem lehet kisvállalati struktúrával nagyvállalatot működtetni – derült ki a Qualysoft Holding és a CNC Rapid vállalkozásokkal készített interjúnkban. Kiderült az is, mit tartanak a magyarok legfőbb versenyelőnyének, és hogyan küzdenek meg a munkaerő-hiánnyal.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Idén is 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kapnak karácsonyra a nyugdíjasok a kormánytól. Ön szerint kiknek járna még az utalvány?