Hirdetés
Hirdetés

Egy új világ kapujában: hamarosan a programozás is elsős tananyag lesz?

2017. március 20., 13:21

A digitális gazdaság aktuális trendjeit és innovációit bemutató CeBIT rendezvényen a résztvevő országok egytől-egyig a digitalizáció és az informatika fontosságára hívták fel a figyelmet – méghozzá teljes egyetértésben. Japán és Németország is tervezi, hogy már igen korán bevezetik a programozást a kötelező tananyagba, sőt, a szabadkereskedelmi megállapodásról is szó esett a két vezető között. De hogyan adunk munkát ennyi informatikusnak?

A rendezvényt 1986 óta rendezik meg az alsó-szászországi tartományi fővárosban, Hannoverben. A résztvevő átlag 70 országból mintegy 3 ezer kiállító mutatja be a legmodernebb kütyüit és szolgáltatásait. Idén Japán nyerte el a díszvendég szerepét, így nem is olyan meglepő, hogy az eseményen Abe Sinzó miniszterelnök mellett a német kancellár, Angela Merkel is részt vett.

Abe Sindzó japán kormányfő és Angela Merkel német kancellár  a CeBIT megnyitóünnepsége kezdetén az észak-németországi Hannoverben 2017. március 19-én.  Forrás: MTI/EPA/Karsten Koall
Abe Sinzó japán kormányfő és Angela Merkel német kancellár a CeBIT megnyitóünnepsége kezdetén az észak-németországi Hannoverben 2017. március 19-én. Forrás: MTI/EPA/Karsten Koall

A kancellár vasárnap esti nyilatkozatában kiemelte: a 21. századi ember boldogulása érdekében az írás, az olvasás és a számolás mellé a programozást is be kell emelni az alapvető képességek közé. A programozás bevezetése a közoktatásba már több éve a nyugati, és immár a magyar oktatás asztalán is ott van, Franciaországban pedig lassan két éve már első osztálytól kezdve lehetőséget kapnak a diákok, hogy programozni tanuljanak – persze, életkoruknak megfelelően, eleinte játékos formában.

Hirdetés

Egyre okosabb világban élünk

Angela Merkel emlékeztetett, hogy a következő három évben valóságos robbanás várható a hálózatba kötött eszközök (Dolgok Internete, Internet of Things) piacán, és az évtized végére mintegy 50 milliárd nem-okos eszköz, például közlekedési lámpák és raktári polcok kapcsolódnak majd az internetre. A technológia elterjesztésében azonban minden kormányzásnak aktívan, és ha kell, offenzívan ki kell vennie a részét, az iskolák digitalizálása mellett a nemzetközileg elfogadott szabványok kidolgozásában is. Ezt az új, digitális korszakot a japánok igen egyszerűen az 5.0-ás társadalomnak hívják, fűzte tovább a szót Abe Sinzó japán miniszterelnök.

Neked is lehet robot kollégád

Hinnénk vagy sem, Magyarországon jelenleg mintegy félmillió olyan állás van, ahol le lehetne cserélni az emberi munkaerőt gépekre vagy mesterséges intellgienciára. Az Universal Robotics tanulmányából szemezgettünk, melyek is ezek pontosan. >>>

Elmondása szerint a gyűjtögető-halászó társadalmaktól az iparosodáson át a kommunikáció és a számítástechnika összeolvadásában egy új korba lépett az emberiség, ahol nem szabad elzárkózni az innováció és a mesterséges intelligencia elől. Ebben Japán egyébként élen jár, az elöregedő társadalom miatt kénytelenek robotokra és számítógépekre bízni rengeteg munkát – itt működik egyebek mellett a világ első automatizált hotele és biztosítótársasága is. A technológia elterjesztésében azonban minden kormánynak aktívan ki kell vennie a részét.

Tényleg kell ennyi informatikus?

Egy digitális világban a minimum felhasználó szintű ismeret épp annyira nélkülözhetetlen, mint az olvasás vagy a légzés. A napi szinten fejlődő ágazat ráadásul iszonyatos mennyiségű embert képes felszívni – nem véletlen, hogy csak ma Magyarországon mintegy 20 ezer informatikus hiányzik a piacról. Ezekre a szakemberekre ráadásul nem csak feltétlenül a szoftverfejlesztőknél van szükség, ma már egy tisztességes rendszergazdát találni is embert próbáló feladat, ezt közölte a Codecool a Privátbankár.hu-val.

Ezek a munkahelyek ráadásul jól is fizetnek, a Codecool felmérése szerint így akár már diplomás emberek is hajlandóak „átnyergelni” az informatikára, az ez jobb fizetést és izgalmasabb munkakört biztosít a számukra. Mindemellett jobb eséllyel indulnak a pályakezdők is, a megkérdezett cégek több mint fele lenne hajlandó akár teljesen újoncokat is alkalmazni, csak legyen végre valaki, aki elvégzi a munkát.

Jön a szabadkereskedelemi megállapodás?

Ahogy arról már korábban írtunk, Japán nem esett nagyon kétségbe amiatt, hogy Donald Trump végül felrúgta a TPP-t, és inkább szabadkereskedelmi egyezményt ajánlottak az Európai Uniónak. Ez, úgy tűnik, Németországnak is egy szimpatikus ötlet, az egyezmény kapcsán Angela Merkel elmondta: „most, amikor sokakkal vitatkoznunk kell a kereskedelem szabadságáról, a határok nyitottságáról és a demokratikus értékekről, jó jel, hogy Japán és Németország minderről nem vitázik, hanem az emberek javára együtt alakítja a jövőt".

Nincs terved a hétvégére? Tanulj meg programozni!

Egyébként is óriási munkaerőhiány uralkodik az iparban, ráadásul az informatikai ismeretekre ma már épp akkora szükség van, mint a nyelvtudásra. Átképeztetni magunkat viszont nem egyszerű feladat, egy új szakma kitanulása költséges és hosszú folyamat. Szerencsére rengeteg ingyenes lehetőséget kínál az internet, ezekből szedtük össze a legjobbakat. Van, amit egy üres hétvégén is el lehet kezdeni! A Privátbankár.hu cikkéért kattints ide! >>>
Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Igencsak gyatrán áll Trump száz napos ígéreteinek teljesítésével

Igencsak gyatrán áll Trump száz napos ígéreteinek teljesítésével

Emlékeznek még, hogy Trump ősszel azt ígérte, már elnöksége első száz napja alatt meg fogja valósítani egy sor fontos ígéretét, vagy megteszi a szükséges előkészítő lépéseket? Azóta mintegy három tucatnyi ígéretének úgy tűnik, a harmadát sem sikerült beváltania. Mégis elégedett magával, és önkritika helyett inkább azt állítja, ezt a nevetséges száz napos határidőt nem is ő találta ki.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • április 24
    Fogyasztói bizalmi index
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, február)
    IFO üzleti hangulatindex
    Alcoa (2017 Q1)
    T-Mobile USA (2017 Q1)
    április 25
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    McDonald's (2017 Q1)
    Újlakás értékesítések és építések
    április 26
    Daimler (2017 Q1)
    PepsiCo (2017 Q1)
    Twitter (2017 Q1)
    Boeing (2017 Q1)
    április 27
    Lufthansa (2017 Q1)
    Fogyasztói bizalom (végleges)
    EKB kamatdöntés
    Fogyasztói árindex
    Microsoft (2017 Q1)
    Alphabet (2017 Q1)
    április 28
    KSH: Foglalkoztatottság és munkanélküliség (január–március)
    KSH: Ipari termelői árak (március)
    Fogyasztói árindex
    Munkanélküliségi ráta
    Ipari termelés
    Fogyasztói árindex
    GDP (Q1)

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint hogyan kellene hívni a 2018-as költségvetést?