Hirdetés
Hirdetés

Elszállt a tavalyi hiány - ezzel magyarázza az NGM

2016. január 21., 16:13

Az államháztartás központi alrendszerének 2015-ös előzetes hiánya 1218,6 milliárd forint, 326,2 milliárd forinttal magasabb a 892,4 milliárd forintos törvényi előirányzatnál. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a "jogosan járó uniós" bevételek mintegy 560 milliárd forintos elmaradásával magyarázta a magasabb deficitet.

A hiányszám megegyezik a január elején publikált előzetes adattal, a tavalyi hiány 36 százalékkal haladta meg az előirányzatot. Az NGM azonban kiemeli: az elmaradt uniós bevételeket is figyelembe véve a pénzforgalmi hiány jelentősen kedvezőbb a költségvetési törvényben jóváhagyott összegnél.


Az uniós bevételek elmaradása az államháztartás eredményszemléletű, azaz az uniós módszertan szerinti egyenlegét nem befolyásolja, ezeket a költségvetés elszámolhatja - hangsúlyozta a tárca a jelentésben. Az előzetes pénzforgalmi bevételi és kiadási számadatok megerősítik, hogy alacsonyabb lehet a deficit a kitűzött 2,4 százalékos bruttó hazai termék- (GDP) arányos uniós módszertan szerinti hiánycélnál, a GDP 2 százaléka körül alakulhat - írták.

Hirdetés
A központi költségvetés főösszegeinek alakulása és az egyenleg változása 2015-ben. Grafikonok forrása: NGM
A központi költségvetés főösszegeinek alakulása és az egyenleg változása 2015-ben. Grafikonok forrása: NGM

Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 1195,9 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 24,9 milliárd forintos deficittel, míg az elkülönített állami pénzalapok 2,2 milliárd forintos szufficittel zárták a tavalyi évet.

Az NGM kiemelte: az emelkedő béreknek, valamint a foglalkoztatás és a fogyasztás élénkülésének köszönhetően kiegyensúlyozott növekedési pályára állt a magyar gazdaság. A kedvező folyamatok eredményeként 2015-ben az államháztartás hiánya 2 százalék körül lesz, míg az államadósság szintje várhatóan 76 százalék alá csökken - áll a tárca jelentésében.

A központi költségvetés főbb bevételeinek havonkénti alakulása 2015-ben.
A központi költségvetés főbb bevételeinek havonkénti alakulása 2015-ben.

Jobban nőttek a fizetések

Pozitív hatással van a költségvetési folyamatokra, hogy a bruttó keresetek a tervezett 4,8 százalék helyett 6,2 százalékkal emelkedtek, míg a foglalkoztattak száma 563 ezerrel nőtt 2010 óta - írta az NGM. Kedvező hatása van az alacsony, nulla százalék körüli inflációnak, a pozitív külkereskedelmi mérlegnek és a tartósan alacsony olajáraknak is. A tárca kiemelte az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) és az online pénztárgépek bevezetését, aminek köszönhetően mintegy 550 milliárd forinttal haladták meg az adóbevételek az előirányzatokat.

A központi költségvetés 2015. évi bevételei mintegy 128 milliárd forinttal alacsonyabbak lettek az előző évinél, elsősorban az uniós bevételek elmaradása miatt. Több bevétel folyt be viszont az előző évhez képest - egyebek mellett - a társasági adóból, az általános forgalmi adóból (áfa), a személyi jövedelemadóból (szja). A bevételek mintegy 807 milliárd forinttal haladták meg a törvényi módosított előirányzatot.

A központi költségvetés 2015. évi kiadásai mintegy 251 milliárd forinttal haladták meg az 2014-est. Ennek oka a tárca szerint elsősorban az, hogy az előfinanszírozott uniós kifizetéseket a kormány a kedvezményezettek részére teljesítette, ami mintegy 570 milliárd forintos kiadásnövekedést jelentett. A központi költségvetés kiadásai a törvényi módosított előirányzatot csaknem 1162 milliárd forinttal haladták meg tavaly az NGM jelentése szerint.

A kamatkiadások 2015-ben 1205,8 milliárd forintot tettek ki, 140,1 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző évben. A kamatbevételekből 232,5 milliárd forint folyt be a büdzsébe, ami 102,0 milliárd forinttal marad alatta az előző évinek. A nettó kamatkiadás (973,3 milliárd forint) így összességében 38,1 milliárd forinttal lett alacsonyabb az előző évhez képest. A kamategyenleg a 2015. évi törvényi előirányzathoz viszonyítva is mintegy 14 milliárd forinttal kedvezőbb lett - írta az NGM.

A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások a 2015. évben 109,3 milliárd forintot tettek ki, ami 14,6 százalékkal alacsonyabb a 2014. évinél. Az eltérés legfőbb oka, hogy 2015. február 1-jével a devizahitel-adósok tartozásállományát forintosították.

A főbb adóbevételek a 2014. évhez viszonyítva 848 milliárd forinttal magasabban alakultak.

A 2015. évben a költségvetésnek 5508,8 milliárd forint bruttó áfa-bevétele keletkezett, amely a 2014. évi bázisértéket (5140,9 milliárd forint) 367,9 milliárd forinttal (7,2 százalékkal) múlta felül.

Személyi jövedelemadóból 1688,6 milliárd forint bevétele volt a büdzsének tavaly, amely az 1772,7 milliárd forintos bruttó befizetés és a 84,1 milliárd forintos kiutalás egyenlege. Ez a bevétel a költségvetési előirányzatnál 3 százalékkal, a 2014. évi teljesítésnél 99,5 milliárd forinttal magasabb.

 

A teljes körű adatok március végén, az Európai Uniónak hivatalosan megküldendő jelentéssel egyidejűleg válnak publikussá.

A jövedéki adóból származó bevétel 2015-ben 998,4 milliárd forintot tett ki, amely a módosított előirányzatot 46,9 milliárd forinttal (4,9 százalékkal) múlta felül. Ehhez elsősorban a dohánytermékek adójegy elvitele, valamint az üzemanyag-forgalom kedvezőbb alakulása járult hozzá.

A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadójából tavaly december végéig a központi költségvetésnek 149,6 milliárd forint bevétele származott, amely az előirányzatot 3,7 százalékkal, a 2014. évit 1,0 milliárd forinttal haladta meg.

Pénzügyi tranzakciós illetékből 207,7 milliárd forint bevétele keletkezett a büdzsének tavaly, amely a költségvetési előirányzatot 0,7 százalékkal haladta meg, az előző évi teljesítéstől viszont 70,2 milliárd forinttal maradt el, a kincstári befizetések csökkenése miatt.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Mégsem lesz elektromos? Az autóipar 6 nagy tévedése

Mégsem lesz elektromos? Az autóipar 6 nagy tévedése

Mindenütt az elektromos, önvezető autókról beszélnek, egyesek már az olajipart is temetik, és úgy vélik, évek múlva nem lesz szükség fosszilis tüzelőanyagokra. De van olyan vélemény is, amely szerint nem eszik ilyen forrón, a fejlődés lassabb lehet. A fogyasztók ugyanis nem ezt akarják.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • szeptember 26
    IFO üzleti hangulatindex - szeptember
    szeptember 27
    KSH: Foglalkoztatottság - június–augusztus
    KSH: Munkanélküliség - június–augusztus
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 25 mrdFt
    Ipari válallatok profittömege - augusztus
    S&P/Case-Shiller házárindex - július
    Conference Board fogyasztói bizalmi index - szeptember
    Nike - 2017 Q1
    szeptember 28
    szeptember 29
    KSH: Kalászos gabonák - 2016. év
    Munkanélküliségi ráta - szeptember
    Munkanélküliek számának változása (ezer fő) - szeptember
    Fogyasztói árindex (év/év, előzetes) - szeptember
    Fogyasztói bizalom (végleges) - szeptember
    Kiskereskedelmi forgalom (év/év) - augusztus
    GDP (negyedév/negyedév, évesített, végleges) - 2016 Q2
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek - szeptember
    szeptember 30
    KSH: Ipari termelői árak - augusztus
    KSH: Külkereskedelmi termékforgalom (második becslés) -- július
    MNB: A hitelintézetek összevont mérlegének alakulása - augusztus
    MNB: A háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábak - augusztus
    Kiskereskedelmi forgalom (év/év) - augusztus
    GDP (év/év, végleges) - 2016 Q2
    Fogyasztói árindex (év/év) - szeptember
    Munkanélküliségi ráta - augusztus
    Caixin feldolgozóipari BMI - szeptember
    Fogyasztói árindex (év/év) - augusztus
    Maginfláció (év/év) - augusztus
    Munkanélküliségi ráta - augusztus
    Ipari termelés (év/év) - augusztus
    Chicagói beszerzési menedzser index - szeptember
    Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi index (végleges) - szeptember

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön részt vesz az október 2-i népszavazáson?