Hirdetés
Hirdetés

Ezt a csatát a kormány megnyerte – így verték le a sztrájkolókat

2016. március 23., 13:05

A vasútnál elmarad a sztrájk, a pedagógusokat engedményekkel elégítené ki a kormány, egyedül a Volán-társaságoknál van készülődés. Röviden március végén így néz ki a társadalmi elégedetlenség. Ugyanakkor a kormánynak nem sikerült minden konfliktusforrást ártalmatlanítania, de egyenlőre elkerülte egy nagyobb sztrájk lehetőségét.

Pedagógustüntetés a Kossuth térnél. MTI Fotó: Marjai János
Pedagógustüntetés a Kossuth térnél. MTI Fotó: Marjai János

A Policy Agenda elemzése szerint február elején készített elemzésében még azt írta, „Időben a következő lépés a közlekedési ágazat lesz (MÁV, Volán), ahol ténylegesen letehetik a munkát a dolgozók (a sztrájktörvény adta kereteken belül), és megmérhetik, hogy mit képesek ezzel kikényszeríteni a cégből, és rajta keresztül a kormányból. Ha az ország életére kiható sztrájkot képesek szervezni a szakszervezetek, az nyilvánvalóan lökést ad a pedagógusoknak, a szociális szférában és az egészségügyben dolgozóknak is.

Azóta a kormánynak sikerült megállapodást elérni a legveszélyesebb területen a MÁV-nál. A 3 százalékos béremelést elfogadták a szakszervezetek, bár érezhetően magyarázkodásra kényszerítette őket a tagság. Ez a Policy Agenda szerint alapvetően kihatott a tiltakozások több szereplőjére is, akik megosztottá váltak abban, hogy a társadalmi szolidaritás meddig terjed ki.

Hirdetés

társadalmi csoport mérete

érintettek száma

jelen állapot

sztrájk valószínűsége (február eleje)

sztrájk valószínűsége (március vége)

közoktatásban dolgozók

kb. 190 ezer közalkalmazott (ebből 130 ezer fő a KLIK alkalmazottainak száma)

két sztrájkbizottság is működik, a nagyobbik szakszervezet megkezdte a sztrájk előkészítését

közepes

érdemi nem várható, csak vadsztrájk

egészségügyben dolgozók

kb. 100 ezer közalkalmazott

nincsen sztrájkbizottság, kisebb demonstrációk vannak

nem várható

nem várható

MÁV-csoport dolgozói

kb. 38 ezer munkavállaló

még nem alakult meg a sztrájkbizottság, február 20-ig adtak határidőt a szakszervezetek a megegyezésre

 

magas

 

megállapodással zárult

Volán-társaságok dolgozói

kb. 18.5 ezer munkavállaló

sztrájkbizottság alakult, február 28-ig adtak határidőt a megállapodásra

magas

magas

szociális szféra

kb. 60 ezer közalkalmazott

sztrájkbizottság alakult tavaly ősszel

alacsony

nem várható

Miskolci Városi Közlekedés Zrt. dolgozói

kb. 800 munkavállaló

sztrájk kezdődött

folyamatban

megállapodással zárult

BKV dolgozói

kb. 12 ezer munkavállaló

sztrájkbizottságot alakított az egyik szakszervezet

közepes

nem várható

vízügyi közszolgáltatásban dolgozók

kb. 6 ezer munkavállaló

nincsen sztrájkbizottság, március 22-re demonstrációt helyeztek kilátásba

nem várható

nem várható

villamosenergia-ipar

kb. 12 ezer munkavállaló (nagyobb cégeknél)

nincsen sztrájkbizottság, a tárgyalások megakadtak

-

alacsony

 

A kormány utolsó pillanatban kapcsolt, és hatalmi szempontból komolyan vette a társadalmi elégedetlenséget, és próbálja kezelni a helyzetet. Jelen pillanatban nem látszik, hogy az egyes ágazatok követelései összeállhatnának egy mozgalomba. Az pedig elképzelhetetlen, hogy a pedagógusok vadsztrájkja mögé odaállnának a versenyszférában dolgozók.

Az ügy, amiben a kormány meghátrálásra kényszerült

Az elmúlt hónapok tiltakozásai megmutatták, hogy miképpen tudnak összekeveredni a szakpolitikai követelések, és az általános kormányellenes elégedetlenség. Éppen emiatt nem lehet meghatározni az elérhető minimális célokat, és emiatt szakadnak szét ezek a mozgalmak. A közoktatás terültén indult tiltakozás egyértelműen szakmai indíttatású volt, és a „mostani helyzet nem jó, változtassatok” karakterből indult ki.

Ehhez érezhetően komoly társadalmi támogatottságot is kapott, amelynek politikailag a kormányra nézve legkárosabb pontja a szülő-gyerek sztrájk volt (egy napra a tiltakozó szülők nem engedték iskolába a gyereküket). Ez ugyanis „bevitte” a politikát azokba a háztartásokba is, ahol amúgy nem követik nyomon a kormány-ellenzék ütésváltásokat. A szülők otthon mérlegelték, hogy tényleg jó-e a mostani oktatási rendszer, mernek e tiltakozni, vagy félnek a bosszútól. Ez pedig sokkal károsabb volt a kormányzat és a kormánypártok számára, mint egy 50 ezer fős tüntetés Budapesten.

A tiltakozás azóta érezhetően két mederben folytatódik tovább. A radikálisabb vonal vadsztrájkot szervez, a mérsékeltebbek (köztük a szakszervezetek) alternatívát ugyan nem nyújtva, de tompítani igyekeznek a feszültséget. Ezáltal gyengült az egész mozgalom ereje, miközben a kormány azt a képet sugározza magáról, hogy gesztusokat tesz, és jelentősen átalakítja a közoktatási rendszert.

A radikálisabb vonal olyan követeléseket fogalmazott meg, amelyek lehetetlenné teszik velük a megegyezést. Ezáltal az elégedetlenség lezárása részükről sikerrel nem lehetséges. Miközben a mérsékeltebb vonal fél a szakmai alapon való megegyezésről (árulónak tartanák őket), és emiatt nem tud beleállni teljes szívvel a tárgyalásokba sem. A kormány ezt az űrt kihasználva saját közegével egyeztet.

Sztrájkkal nem lehet semmit elérni?

A pedagógusok vadsztrájk kezdeményezése kapcsán megint felerősödöttek azok a követelések, hogy lazítani kell a sztrájktörvényen, amely lehetetlenné teszi az érdemi munkabeszüntetést. Valójában országosan egyetlen szakszervezet sem tesztelte a törvényt. Ahol helyi szinten került sor sztrájkra (Miskolcon a helyi tömegközlekedési társaságnál) ott végül megállapodással zárult a konfliktus.

Ezért félreértés lenne azt mondani, hogy a sztrájk hiányának oka csak a jogi környezet. Ennél talán sokkal fontosabb, hogy egy ágazati konfliktus hamar politikai konfliktussá válik (így akarja a kormány és az ellenzék is). Ezáltal már nem csak az adott szakmai kérdésről, területről van szó, hanem a kormány általános megítéléséről. A tiltakozók egy része pedig nem abban érdekelt, hogy lemondjon a kormány, hanem hogy változtasson az adott ügyben.

A szakszervezetek is éppen emiatt nem képesek megmozdítani akár szolidaritás alapon a tiltakozásukat, mert az átpolitizálódott helyzet nekik sem kezelhető a tagságuk politikai heterogenitása miatt. A kormánynak ebben a helyzetben  azaz érdeke, hogy folyamatosan erősítse azt a benyomást, hogy nem szakmai a tiltakozás, hanem politikai céljai vannak.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Pénz, félelem a terrortól? Hogyan választanak nyaralást a magyarok?

Pénz, félelem a terrortól? Hogyan választanak nyaralást a magyarok?

Itthon már nemcsak nyáron választunk egyre többen külföldi úti célt. Csak 2016 első negyedévében a magyarok 4,2 millió alkalommal utaztak külföldre, 17 százalékkal többször, mint 2015 hasonló időszakában, és 32 százalékkal többet, azaz 164 milliárd forintot költöttek utazásra.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • július 25
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, május)
    IFO üzleti hangulatindex
    Export, import
    július 26
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 30 mrdFt
    McDonald's (2016 Q2)
    Beszerzésimenedzser-index
    Conference Board fogyasztói BMI
    Újlakás építések
    Apple (2016 Q3)
    július 27
    Airbus (2016 Q1)
    GDP
    július 28
    KSH: Foglalkoztatottság és munkanélküliség (április–június)
    Richter (2016 Q1)
    Munkanélküliségi ráta
    Fogyasztói BMI
    Friss és tartós munkanélküli-segélyek
    július 29
    KSH: Ipari termelői árak (június)
    KSH: Lakásépítések, építési engedélyek (I. félév)
    MNB: A hitelintézetek összevont mérlegének alakulása (június)
    MNB: A háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábak (június)
    GDP
    GDP

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön sajnálja, hogy az Uber úgy döntött, kivonul Magyarországról?