Fél szűk esztendő? A cégeknek még várni kell a szebb napokra

A Gazdasági Fejlődési Index (GFI) jelenlegi stagnálása feltehetően arra utal, hogy 2013 végéig nem következik be érezhető gazdasági javulás Magyarországon - áll a Policy Agneda elemzésében, amely szerint a mutató egyik összetevője sem valószínűsíti a kedvező változást, a válság megszűnésének és ezzel együtt a gazdálkodási folyamatok kedvezőbbre fordulását a következő félévben.

Nehézségek a pénzügyekben

Az elemzés szerint a hiánycsökkentés, a jegybanki alapkamat folyamatos és gyors csökkentése, a pénzügyi folyamatok és a bankrendszer "túladóztatása" - miatt egyértelmű nehézségeket jeleznek a pénzügyi indikátorok. A monetáris bázis nagysága, az áfa-befizetések várható lassulása és tervtől való elmaradása, és főleg a tőkebefektetések jelentős lassulása, a profitkivonás gyorsulása további bizalomvesztéshez vezethet.

Az elvárt áfa-befizetések csak a megnövelt áfa-kulcs hatására teljesültek még 2012. elején, de 2013-ban a fogyasztás további stagnálása, várható szűkülése miatt már elmaradhatnak a tervezettől. A Policy Agenda szerint a költségvetést talán többször is módosítani kell.

Nőhet a foglalkoztatás

A GFI szerint a háztartásokban az elmúlt években "minden szigorítást" megtettek saját gazdálkodásukban. Az elemzők úgy látják, hogy idén már stagnálhat vagy kis mértékben nőhet a foglalkoztatás. Ez pedig általánosságban javíthat a háztartások jövedelmi helyzetén és talán fogyasztásuk sem esik már vissza.

Változatlanul fennmarad azonban, hogy a háztartások vagyoni helyzetében összességében nincs javulás, a hitel-felvételi kényszer tovább erősödik, a reálkereset változásban sincs számottevő javulás, csupán a fogyasztói áralakulás miatt válhatnak kedvezőbbé e folyamatok.

Nagyon negatív viszont az, hogy egyre nagyobb arányú a fiatalok munkanélkülisége. Tovább erősödik az elvándorlási szándék és gyakorlat, de már nem csak a fiatalok körében.

Nehéz helyzetben a vállalkozások?

A vállalkozói szféra gazdálkodásának egyetlen indikátora sem javul megnyugtatóan, az elemzés készítői szerint. Ami mégis kedvező helyzetet teremthetett volna, az a bizalmi indexek enyhén kedvezőbbé válása. A német üzleti bizalmi index az első negyedév hónapjaiban még érezhetően javult, de áprilisban újra mintegy 4%-kal esett vissza.

A hazai KKV index is stagnál. Egyértelműen kedvezőtlen azonban az ipari termelés szintjének nem várt mértékű visszaesése, valamint a közvetlen tőkebefektetések lassulása, azaz a beruházások elmaradása. A vállalkozói szférától talán kedvező megítélést kap, hogy a kormányzat a vállalati hitelezés jelentős fejlesztésére tett ígéretet és ezzel javíthatja a növekedés esélyeit.

Magyarország negyedik a V4-ből

Az elemzés szerint a Visegrádi 4-ek közül nagyobb a dinamizmus a cseh, a lengyel és a szlovák gazdaságban, mint a magyarban. Miközben a magyar GFI egész évben egy nagyon szűk sávban mozgott, addig a többi ország esetében erőteljesebb felfutások voltak megfigyelhetőek. A V4 országok közül Magyarország mellett egyedül Csehországban csökkent a GDP, de még ott is növekvő tendenciája van a GFI-nek, azaz kedvezőbbek a pozíciói a kilábalásra a cseh gazdaságnak, mint a miénknek.

Szlovákia és Lengyelország esetében - ahol az Európai Bizottság is 1 százalék feletti gazdasági növekedést jelez előre erre az évre - megfigyelhető a GFI értékének csökkenése az előző negyedévhez képest. Ez a trendforduló abból is származhat, hogy mindkét gazdaság esetében maga a GDP növekedés üteme is lassul. Míg 2012-ben 2% volt a lengyel és a szlovák gazdaság növekedése, addig ez idén 1,2-1,2 százalék lesz.