A Monetáris Tanács mai döntése szerint 2015. szeptember 23-tól a jelenlegi kéthetes betét helyett a három hónapos lejáratú, fix kamatozású jegybanki betét lesz az MNB irányadó eszköze – jelentették be. A kéthetes betét a monetáris eszköztár része lesz, de a jövőben mennyiségi korlátozás mellett, aukciós technikával hirdetik meg.
Mivel a 3 hónapos jegybanki betéttel szemben az állampapírok szabályozói likviditás szempontjából sokkal attraktívabbak, ezért az MNB azt reméli, hogy a bankok a jegybank helyett egyre nagyobb mértékben az államot fogják finanszírozni állampapír-vásárlásaikkal és ezzel párhuzamosan a reálgazdaság hitelkínálat is növekedhet.
A kéthetes betétre mennyiségi korlát is bevezetésre kerül, maximális összege 1000 milliárd forintra csökken. (Ennek nagyságrendileg ötszöröse volt eddig kéthetes betétben.)
A döntés mellett a Monetáris Tanács tudomásul vette, hogy előterjesztés készül az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa számára a likviditásfedezeti mutató (LCR) jelenlegi ütemezésnél gyorsabb emeléséről, így a nemzetközi előírásoknál hamarabb, már 2016-ban 100 százalékra emelkedik az LCR-ráta. Az LCR-szabályozás 2015. október 1-től lép életbe.
Az indokok
A program az önfinananszírozási program folytatása, amelynek célja, hogy az állam a külső (deviza) források helyett minél jobban támaszkodjon a hazai forrásokra. Ezzel a külső sérülékenység csökken, miközben a devizatartalék-megfelelés támogatja a programot.
A kéthetes betét bevezetése elérte a hatásfokának határát, ezért kellett az újabb sérülékenység-csökkentés - mondta Nagy Márton, az MNB pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója.
|
| Nagy Márton a Privátbankár.hu Versenyképesség 2014 konferenciáján 2014 májusában |
A kéthetes betét likviditási eszköz lesz a jövőben. Az MNB szeptember 23-tól lineárisan vezeti majd be év végéig a kéthetes betét felső korlátját - mondta Nagy Márton.
Még csökkenthető a külső adósság
A makrogazdasági érvekről szólva, Palotai Dániel, az MNB monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója elmondta: az állam bruttó külső adóssága 120 százalék feletti szintről 86 százalékra csökkent tavaly év végére és ez az MNB szerint tovább csökkenthető.
Az elmúlt 2 évben már nettó forintfinanszírozó volt az ÁKK. A 2 hetes kötvény betétesítésével az MNB nagyban segítette a devizakötvények forint forrásokra cserélését. A tavalyi lépés után az ÁKK nem akart korlátlan mennyiségben forint forrást bevonni a korábbi intézkedés kapcsán, mivel nem volt bizonyos abban, hogy mennyi deviza állampapírt tud felszívni a piacról. Palotai Dániel szerint idén nem lesznek komoly deviza állampapír-lejáratok, de jövőre már igen, márpedig a mostani intézkedések komoly keresetet generálnak majd az állampapír-piacon. Az MNB a következő 2 évben évi 500-750 milliárd forintos nettó állampapír-vásárlást vár a mostani intézkedésektől.
Az intézkedésekkel az államadósság deviza aránya a jelenlegi 34 százalékról 30 százalék alá csökkenhet. A devizatartalék stabil: a rövid külső adósság 22 milliárd euró körül van, ami jó 10 milliárddal a devizatartalék szintje alatt van. S bár a forintosítás és a deviza állampapírok vásárlása apasztja majd ez, ám az uniós pénzek beérkezése emelni fogja az állományt.
Megmozgatják a parkoló pénzt
Az MNB szerint a kéthetes betétben rendkívül magas a nem mozgó állomány, ezért az MNB azt gondolja, hogy a kéthetes betét 1000 milliárdos szinten maximalizálása ésszerű. Az intézkedések nyomán az MNB úgy számol, hogy 1000-1500 milliárd forintnyi közvetlen állampapír-vásárlás történik majd.
A 3 hónapos betét esetében a csak a betét harmada lesz beszámítható a likviditási mutatókba, ez is az állampapírok felé nyomja majd a bankoknak - mondta Nagy Márton. A 3 hónapos betétbe a mindenkor alapkamat-szinten lehet forrást elhelyezni a bankoknak. Az elhelyezett pénz 3 hónapig azonos kamaton kamatozik, függetlenül az időszak alatti jegybanki kamatlépéseitől.
Nagy Márton hangsúlyozta: a bankok hitelezési aktivitása szempontból semlegesnek tekinthető, ugyanakkor egyedi banki szinten akár pozitív hatása is lehet.
Mit takar majd az alapkamat?
Szeptember 23-án a jegybank Monetáris Tanácsa már a 3 hónapos betét kamatát irányadónak tekintő kamatról hoz majd határozatot, ám monetáris szempontból a kéthetes és a 3 hónapos kamatszint között nem lesz érdemi különbség - persze az épp aktuális mérték ma még megjósolhatatlan. A piacra kerülő állampapír-igény felszívásáról és az állampapírok futamidejéről az ÁKK dönt majd - mondta Palotai Dániel.
A 100 százalékos LCR-mutató nem emelhető, a jegybanknak a mutatóban nem lesz mozgástere (más eszköze persze lehet) - mondta Nagy Márton. Az ügyvezető igazgató szerint a bankok nem 100 százalékos szintet, hanem annál magasabb szintet húznak meg azért, hogy az MNB ellenőrzése során ne bukjanak meg a 100 százalék alatti mutatóval.
Merre indul a pénz?
A kéthetes betétből az MNB ki akarja lökni a bankokat. Átmehet 3 hónapos eszközbe (ott korlátlan a befogadás), maradhat - egy része - kéthetes betétben. Átmenetileg mehet 1 napos betétbe a pénz, de a többség vélhetően az állampapír felé indulhat, s persze lesz olyan bank, amely kivonja a pénzt az instrumentumokból. Itt lehet, hogy hitelezni fog belőle, de ki is viheti a pénzt az országból. A jegybank minden lépésre felkészült - hangzott el.
Az előző program során mintegy 600 milliárd forint új állampapír érkezett a piacra, a mostani intézkedéssel ennek háromszorosát akarja megmozgatni az MNB. Azt a jegybank nem tudja, hogy miként reagál majd a mostani helyzetre az ÁKK - mondta Nagy Márton.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
