Hajszálnyival javított a magyar gazdaság a szörnyű előzmények után

Megjött a magyar gazdaság harmadik negyedéves teljesítményére vonatkozó második becslés a Központi Statisztikai Hivataltól. A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2016 harmadik negyedévében 2,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A növekedéshez a statisztikai hivatal szerint elsősorban a piaci alapú szolgáltatások és a mezőgazdaság járultak hozzá. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatokszerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 1,6, az előző negyedévhez viszonyítva 0,3 százalékkal nőtt. Ahogy arról mi is írtunk, a kiegyensúlyozás előtt a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján a GDP volumene az előző év azonos időszakához képest 2,0 százalékkal bővült, nagyon keményen behúzta a féket a magyar gazdaság.

Így teljesítettünk tavalyhoz képest

• A GDP volumene 2,2 százalékkal nőtt. Az első becslésben közölt harmadik negyedévi adathoz viszonyítva a második becslés adata 0,2 százalékponttal magasabb. A korábban közölt volumenindex revízióját elsősorban a kedvezőbb mezőgazdasági teljesítmény magyarázza.

• A kiegyensúlyozás előtt a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdasági teljesítmény az előző év azonos időszakához képest 2,0 százalékkal bővült.

Ki mennyit adott a közösbe

• Az ipar hozzáadott értéke 0,8, ezen belül a feldolgozóiparé 0,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a nagyobb súlyú ágazatok közül a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártás növekedése volt a legjelentősebb. Az iparon belül a nem ipari jellegű tevékenységek (pl. kereskedelem) teljesítménye is emelkedett.

• Az építőipar teljesítménye továbbra is csökken, a III. negyedévben 12 százalékkal. Az ágazaton belül a leginkább az egyéb építmények építése esett vissza.

• A mezőgazdaság hozzáadott értéke 21 százalékkal növekedett.

• A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,6 százalékkal nőtt. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 5,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a kereskedelem, gépjárműjavítás bővült nagymértékben. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 3,0 százalékkal növekedett. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 1,8 százalékkal nagyobb lett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 5,8 százalékkal nőtt, ezen belül a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység növekedése jelentős. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,9 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 0,7 százalékkal mérséklődött, a pénzügyi közvetítés közvetetten mért szolgáltatási díjának csökkenését a jutalékok és díjak egyenlegének javulása nem tudta ellensúlyozni.

• A bruttó hazai termék 2016. III. negyedévi, 2,2%-os növekedéséhez a szolgáltatások 1,3, az ipar 0,2, a mezőgazdaság 1,0 százalékponttal járultak hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ág hozzájárulása (0,5 százalékpont) volt a legjelentősebb. Az építőipar 0,4 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.

Mi pörgeti a gazdaságot?

• A háztartások tényleges fogyasztása 3,8%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,5%-kal bővült. A háztartások fogyasztási kiadásán belül minden kiadási csoportban volumennövekedést mértünk. A nagy súlyú kiadási csoportok közül a közlekedés, a szabadidő-kultúra, valamint a lakberendezés, lakásfelszerelés esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A magyarok külföldi fogyasztása erőteljesebben növekedett, mint a külföldiek magyarországi fogyasztása. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,1%-kal nőtt.
• A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene gyakorlatilag stagnált (–0,1%), a közösségi fogyasztásé 1,6%-kal csökkent.
• A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 3,0%-kal emelkedett.
• A bruttó állóeszköz-felhalmozás 8,8%-kal visszaesett, ezt továbbra is döntően az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések befejeződése okozta, ami a költségvetési szervek beruházásait érintette inkább. Míg a gép- és berendezésberuházások volumene emelkedett, az építési beruházásoké jelentős mértékben csökkent. A nagyobb súlyú ágazatok közül a szállítás, raktározás, valamint a közigazgatás, védelem beruházási teljesítménye csökkent, a feldolgozóiparé, az ingatlanügyleteké, a kereskedelem, gépjárműjavításé, a mezőgazdaságé, az energiaiparé, illetve az információ, kommunikációé nőtt.
• A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 1,5%-kal bővült.
• A belföldi felhasználás a III. negyedévben összességében 2,7%-kal emelkedett.
• A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 876 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 4,6, az import 5,3%-kal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 4,9, a behozatal 5,6%-kal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 3,4, importja 3,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.
• A bruttó hazai termék 2016. III. negyedévi 2,2%-os bővüléséhez a végső fogyasztás 2,0 százalékponttal járult hozzá. A bruttó felhalmozás 0,4 százalékponttal emelte a GDP növekedési ütemét. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,2 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését.

Az előző negyedévez képest nem túl szép

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye 0,3%-kal nőtt. (Az előző negyedévivel történő összehasonlítás mindig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján történik.) A termelési oldalon a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 0,7, az építőiparé 9,1, a szolgáltatásoké 0,6%-kal bővült, az iparé 1,8%-kal csökkent.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása 0,9%-kal emelkedett. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,1, a közösségi fogyasztás 0,8%-kal mérséklődött. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 3,7%-kal nőtt. A külkereskedelemben az export 1,9, az import 0,9%-kal csökkent.