|
| Menekültek ékeznek Törökországból gumicsónakon a görög Leszbosz szigetére Mithimna közelében 2015. október 4-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán |
Erdogan török elnök fenyegetőzése, mely szerint Európa irányába megnyitja a határait a menekültek előtt, beleillik az eddig követett politikájába, amely kettős – írja az N24.de német portál. Egyrészt az ország valóban befogadott mintegy hárommillió menekültet, többet, mint bármely más ország a világon. Másrészt azonban kezdettől fogva politikai és morális tőkét igyekezett ebből kovácsolni.
Sőt, vannak arra utaló jelek, hogy Erdogan szándékosan hagyta eszkalálódni a helyzetet, hogy Európát zsarolhassa, és éppen ez történhet meg most. Idézik e heti kirohanását, amely szerint ha az EU tovább megy, Törökország megnyitja határait. Annak nyomán mondta ezt, hogy az Európai Parlament felfüggesztette országa EU-csatlakozási tárgyalásait.
Félrenézésben az erő
A határok hivatalos megnyitásáról vélhetően nem lehet szó, azt gyanítják, hogy Törökország visszatérne a „szisztematikus félrenézés politikájához”, amit 2015-ben alkalmaztak. Annak idején egyes isztambuli és izmiri városrészek az embercsempészek és a menekültek nyílt találkozóhelyeként működtek, ahonnét akadálytalanul indulhattak a buszok és a hajók Európa felé.
A Die Welt értesülései szerint a szisztematikus félrenézést igazolja az is, hogy az egyik leginkább érintett határkörzetben, Ayvalikban a menekültválság kitörése előtt is és most is 250 határőrizettel foglalkozó rendőr és csendőr teljesít szolgálatot. A hatóságok csak akkortól léptek fel valamivel keményebben, amikor Angela Merkel 2015 végén Törökországba látogatott, de akkor sem teljes szigorral, aki nagyon akart, legalább másodjára vagy harmadjára Európába juthatott. A komoly ellenőrzés 2016 márciusától kezdődött.
Vízbe fúltak temetője
A cikk török emberi jogi aktivistákra és európai diplomatákra hivatkozva azt írja, Törökországnak egyrészt kapóra jött tavaly, hogy a menekültek egy részétől megszabadulhat, másrészt pedig egyúttal Európára is nyomást gyakorolhat. Ezen túl morális tőkét kovácsolt belőle, Európát okolhatta azért, hogy az Égei-tenger a vízbe fúltak tömegsírja lett. Úgy tesz, mintha Törökország ezért nem lenne felelős.
Főleg az ellenzéki kurd HDP párt vezetői állítják, hogy Erdogan nem egyszerűen tűrte, hanem irányította a menekültáradatot – írják. Számításba kell azonban venni, hogy a HDP az elnök ellensége, érdekében áll a lejáratása, és nemrég letartóztatták a párt több vezetőjét, parlamenti képviselőjét. Bizonyítékokat pedig nem mutattak fel eddig.
Hová tűnt a menekültek pénze?
Hasonlóan bizonytalan azon állítások megbízhatósága, melyek szerint a tavalyi, sok ezer menekült részvételével zajló menetet Edirne felé a török titkosszolgálat szervezte volna, hogy növelje a nyomást Brüsszelre. Mások azt feszegetik, hová tűnt az a milliárd eurós nagyságrendű összeg, ami az embercsempészekhez befolyt? Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint 2015 eleje és 2016 márciusa között mintegy egymilliárd dollár bevételük lehetett az embercsempészeknek a görög partokat elérő mintegy egymillió menekült révén.
Török emberi jogi aktivisták szerint pusztán a határok megnyitása még nem eredményezné, hogy százezrek induljanak meg Európa felé. Ahhoz az kell, hogy a menekültek munka- és életkörülményeit Törökországban ellehetetlenítsék, vagy Szíriába való visszatoloncolással fenyegessék őket. Valójában a rossz törökországi körülmények okozták az EU-val között megállapodás megkötéséig azt, hogy annyian kerekedtek fel, elsősorban a munkavállalási tilalom. (Sokan feketén, éhbérért, kiszolgáltatottan dolgoztak – a szerk.)
Zuhanó lírával nem lehet ugrálni?
Az N24.de szerint nem valószínű, hogy Erdogan beváltaná fenyegetését, amely egyébként már a sokadik. Nem sokkal a megállapodás megkötése után már fenyegetőzni kezdett, méghozzá keményebben, mint most. A gyengélkedő török gazdaság miatt sem engedheti meg ezt magának.
A török líra például az idén 18 százalékkal esett a dollárral és 15 százalékkal az euróval szemben. (Az ország súlyosan el van adósodva a külföld felé, a héten váratlan kamatemeléssel igyekeztek megállítani a líra zuhanását – a szerk.) Az Európai Parlament eheti határozata egyébként inkább szimbolikus, nem kötelezi a tagországokat semmire.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
