Hirdetés
Hirdetés

Hogyan védekezhetünk az új tömegpusztító fegyver ellen?

Fellegi Tamás, 2017. augusztus 18., 16:05

Sajnálatos módon bő 100 évvel az automobil feltalálása után rájött néhány elmebeteg öngyilkosjelölt, hogy ez az eszköz kiválóan használható tömeges emberölésre is. Úgy tűnik, ki kell találnia valamit az emberiségnek ez ellen, mit tehetünk? A legfontosabb: ne féljünk, ne hagyjuk, hogy a patás ördögök elérjék céljukat.

Tulajdonképpen, ha belegondolunk, egy csoda, hogy nem lett előbb baj abból, hogy az emberek és az autók össze vannak eresztve, legalábbis abban az értelemben, hogy a forgalmas utakat járdák övezik, és akár véletlen baleset okán is felszaladhat egy autó a gyalogosok közé, néha elő is fordul. Szerencsére ritkán, így emiatt nem kellett megváltoztatni a szisztémát, bonyolítani az életünket.

Rátaláltak

Ugyanakkor elmebeteg öngyilkosok vagy terrorista kamikázék is voltak eddig szép számmal, de nem jutottak könnyen olyan eszközhöz, amivel gyilkolni lehet. Bombát építeni körülményes, fegyvert szerezni sem egyszerű (bár Breiviknek sikerült Norvégiában, szörnyű tömeggyilkosságot követett el vele). Amerika más tészta: ott lehet fegyvert tartani, van is gond belőle, leggyakrabban iskolákban lövöldöznek a szörnyetegek, ezért még gyakorlatokat is tartanak az iskolákban ilyen helyzetekre.

Hirdetés

Most olyan eszközt találtak a tömeggyilkos-jelöltek, ami korlátlanul rendelkezésre áll. Éppen ezért egyszerű megoldás sincs: az autózást nem lehet betiltani. Az is reménytelen, hogy minden ilyen embert előre megtaláljanak, hisz ha nem terrorszervezetről van szó, akkor lehetetlen belelátni az adott ember agyába, sokszor talán még ő sem tudja pár nappal korábban, mit fog tenni. Aztán egyszer csak bekattan, elszánja magát, bérel egy autót (ha nem adnak neki, ellop vagy elrabol egyet, mi az a tömeggyilkossághoz képest?), és már csak a megfelelő hely kell, ahol sok gyalogos van. Ha pedig terrorszervezet tagja, akkor sem biztos, hogy időben meg lehet tudni, kivel, mit kommunikál.

Elválasztás, korlátozás

A probléma egyelőre valószínűleg csak úgy lesz kezelhető, hogy a sok ember által használt járdákat, sétálóutcákat úgy el kell különíteni, hogy nem tudjanak oda gépjárművek bejutni, még nagyobb sebességgel sem. Ez igen nehézkes feladat, de egyes helyeken, például a londoni hidakon már meg is kezdték. Leginkább erős betonoszlopok vagy betontömbök jöhetnek szóba, de idővel esztétikusabb megoldást is ki lehet találni.

Külön nehézséget jelentenek a sétálóutcák, ezeket valószínűleg nem elég kívülről elzárni, hanem belül is kell olyan akadály, amely a gyalogosokat nem akadályozza, a mégis bejutó terrorautót viszont nem hagyja kibontakozni. A legnehezebb ügy, ha valahol, mint például Barcelonában a La Rambla vagy Párizsban a Champs-Elysées, a nagy forgalmú sétálóutca egyben autóút is. Ezeket vagy teljesen sétálóutcává kell alakítani, vagy jöhet a kényes szétválasztás, ami persze a parkolást, vagy a parkoló autóból való kiszállást is nehezíti, nem beszélve az üzletekbe való szállításról.

Nem nyerhetnek

Végül az sem lenne rossz, ha a sétálóutcákon fegyveres rendőrök grasszálnának, nem csak terrortámadások idején, hanem folyamatosan. Megelőzni ugyan nem tudják az eseményt, de észlelve a veszélyt, gyorsan szitává lövik az elkövetőt, de legalábbis az autógumiját, megmentve a potenciális áldozatok többségét.

Rendőrök az utcán vagy terelő betonakadályok eddig is voltak, ezek nem gátolják a mindennapi életet, alig rontják annak minőségét, sőt biztonságérzetet adnak a járdán. Nem olyan bonyolult dolog és a költség is elviselhető, viszont ami megfizethetetlen, hogy fenyegetettség nélkül, biztonságban tudjunk élni, így a terroristák ezúton se tudjanak célt érni. Sétáljunk továbbra is a londoni hidakon vagy Barcelonában, mutassuk meg nekik, hogy nem tudnak minket megfélemlíteni.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Mi csak a menekülteket látjuk - pedig a háttérben kőkemény üzlet állhat

Mi csak a menekülteket látjuk - pedig a háttérben kőkemény üzlet állhat

Már több mint 400 ezer rohingyát üldöztek el hazájukból, Mianmarból - a törésvonal a vallások között látszik, de a háttérben komoly üzleti érdekek, olajlelőhelyek is állnak. Az ügy érdekessége, hogy az ország civil vezetője egy olyan ember, akit Nobel-békedíjjal tüntettek ki - nem csoda, hogy a Nyugat hallgat. Külpolitikai szakértőnket, Káncz Csabát kérdeztük a háttérről.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • szeptember 18
    Fogyasztói árindex (végleges) - augusztus
    szeptember 19
    Monetáris Tanács kamatdöntő ülése;
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    ZEW index - szeptember
    ZEW index - szeptember
    Adobe - 2017 Q3
    FedEx - 2018 Q1
    szeptember 20
    KSH: Keresetek - január–július
    MNB: Negyedéves fizetési mérleg és külfölddel szembeni állományok - első közlés 2017. II. negyedév + revízió 2014.I.n.év - 2017.I.n.év
    ÁKK: 2022/A államkötvény csereaukció, 2019/C - 20 mrdFt; 2026/D államkötvény csereaukció, 2020/B - 20 mrdFt
    Fed kamatdöntő ülése
    Kiskereskedelmi forgalom (év/év) - augusztus
    Import (év/év) - augusztus
    Export (év/év) - augusztus
    szeptember 21
    Fogyasztói bizalom (előzetes) - szeptember
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    Philadelphiai Fed index - szeptember

    szeptember 22
    KSH: Kiskereskedelem - július
    Feldolgozóipari BMI (előzetes) - szeptember
    Szolgáltatóipari BMI (előzetes) - szeptember
    Feldolgozóipari BMI (előzetes) - szeptember
    Szolgáltatóipari BMI (előzetes) - szeptember

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint létezik globális felmelegedés?