Hirdetés
Hirdetés

Így hoztuk össze a 80 milliárdos júliusi többletet

2012. augusztus 22., 16:13

Az előzetes adatokhoz képest nem változtak a júliusi államháztartási hiányadat számai. Az államháztartás központi alrendszerének többlete 80,2 milliárd forint volt. Július hónapban utoljára 4 éve volt ilyen nagy többletünk. Kigyűjtöttük a legfontosabb részleteket, így az előzetes adathoz képest már részletsebben látszik, hogyan és mely területeken sikerült összehozni a kiugró többletet.

80,2 milliárd forintos többletet hozott össze a magyar államháztartás júliusban. Ezen belül a központi költségvetés 49,7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 22,3 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig közel 8,2 milliárd forintos szufficittel zártak. Tavaly ugyanekkor a központi alrendszerének hiánya 459,9 milliárd forint volt. Az egyszeri tételektől megtisztított, vagyis azonos bázisú 2011. évi és 2012. évi központi alrendszerű július végi hiányok esetében az idei évi 56,7%-os mérték jóval kedvezőbb lett a tavalyi 81,8%-nál. Az államháztartás központi alrendszerének 2012. július végi hiánya 437,5 milliárd forintra teljesült, 2011. július végén e deficit 1494,5 milliárd forintot tett ki.

Forrás: Privátbankár

Központi költségvetés

Hirdetés

Bevételek

A központi költségvetés júliusi bevételei az előző év azonos hónapjához képest 64 milliárd forinttal magasabbak voltak. Az adóbevételek esetében a jövedéki adó, a személyi jövedelemadó és az illetékbevételek haladták meg a tavalyi összeget. Ezen túlmenően a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei, az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések és a kamatbevételek is nagyobb összegben jöttek be, mint az elmúlt év azonos időszakában.

Kiadások

A központi költségvetés júliusi kiadása közel 446 milliárd forinttal kevesebb volt, mint az elmúlt év azonos hónapjában. A kiadások esetében a tavalyi évnél alacsonyabbak voltak a fogyasztói árkiegészítések, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, a kamatkiadások és a kezességérvényesítések is. A központi költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak alakulásában jelentős szerepet játszanak a megyei önkormányzatoktól az államhoz átkerült intézmények bevételei és kiadásai. A tavalyi évtől való eltérés értékelésekor meg kell említeni, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásoknál 2011. július hónapjában került sor a MOL részvénypakett megvásárlására.

Kamategyenleg

A kamatkiadások 2012 júliusában 63,4 milliárd forintot tettek ki, 2 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 10,7 milliárd forintos szintet értek el, 2,8 milliárddal többet az előző évinél. A nettó 2 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 10,7 milliárd forintos szintet értek el, 2,8 milliárddal többet az előző évinél. A nettó kamatkiadások (52,7 milliárd forint) összességében 4,8 milliárd forinttal lettek alacsonyabbak, mint az előző évben.

TB Alapok

A társadalombiztosítási alapok júliusi 22,3 milliárd forintos többlete a Nyugdíjbiztosítási Alap 9,1 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 13,2 milliárd forintos szufficitjéből jön össze. 2011. július hónapjában az alapok együttes hiánya 23,7 milliárd forint volt. A tavalyinál kedvezőbb egyenleg alakulásában kiemelt szerepet játszanak a magasabb szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételek, valamint az egészségügyi hozzájárulások. Növelte a bevételeket az a tény is, hogy az Egészségbiztosítási Alap egyéb bevételei között számolták el a baleseti adóból és a népegészségügyi termékadóból származó bevételek is. A két év összehasonlításánál meg kell még említeni, hogy idén júliusban a Nyugdíjbiztosítási Alap 8,5 milliárd forintos költségvetési támogatásban részesült, míg 2011-ben nem kapott támogatást. A kieső költségvetési támogatást a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel pótolta 2011 második félévében.

Elkülönített állami pénzalapok

Az elkülönített állami pénzalapok júliusi egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőtlenebb lett. Az alapok bevételei 10,1 milliárd forinttal alacsonyabbak, kiadásai pedig 5,6 milliárd forinttal magasabbak voltak. A bevételek esetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési hozzájárulás bevétele a tavalyi évben az akkor még hatályos előlegfizetési szabály miatt volt magasabb. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start-munkaprogram kiadása volt magasabb az előző év azonos hónapjához képest. Ennek oka, hogy idén a Start-munkaprogram (a kormány munkahelynövelő törekvéseivel összhangban) jelentősebb tételt képvisel az alapon belül, ezt tükrözi a júliusi 11,8 milliárd forintos kifizetés is a tavalyi 5,7 milliárd forintos kifizetéssel szemben. Ezen felül a Bethlen Gábor Alap kiadásai is nagyobbak voltak a tavalyi hasonló számnál.

Összehasonlítás

Az alábbi táblázatban kiemeltünk néhány fontosabb tételt és megnéztük, hogy tavaly mekkora része teljesült az előirányzatnak, illetve azt, hogy az idei előirányzatnak mekkora része folyt be júliusra. Tanulságos. Kiemeltük az energiaszolgáltatókat sújtó különadót, ami tavaly is a tervek alatt teljesült, idén viszont látszólag teljesen elszállóban van a tervekhez képest. A többinél átlagban jobban teljesülnek az idei bevételek, mint a tavalyi egész évben.

Tétel neve 2011 júliusi teljesülés a célhoz képest (%) 2012 júliusi teljesülés a célhoz képest (%)
Társasági adó 41,9 36,5
Hitelintézeti járadék 47,5 53,6
Cégautóadó 69,2 48,1
Energiaellátások jövedelemadója -3,9 -55,9
EVA 47,9 31,3
Energiaadó 68,2 64,4
Környezetterhelési díj 57,6 50
Bányajáradék 58,3 73,2
Játékadó 56 46,7
ÁFA 61,7 58,7
Jövedéki adó 53,5 55,6
Regisztrációs adó 58,7 57,1
SZJA 57,6 54,7
Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Macronnal csak a csatát nyerné meg Európa, a háborút nem

Macronnal csak a csatát nyerné meg Európa, a háborút nem

Visszafojtott befektetői lélegzet után hatalmas megkönnyebbülés érte az európai piacokat a francia elnökválasztás első fordulójának eredménye után. Szőcs Gábor szerint szinte biztosra vehető, hogy Európa egyik legfontosabb tagállamának elnökét Emmanuel Macronnak fogják hívni, ám a Concorde Alapkezelő portfóliómenedzsere óva int: ne búcsúzzunk még a politikai kockázatoktól.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • április 24
    Fogyasztói bizalmi index
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, február)
    IFO üzleti hangulatindex
    Alcoa (2017 Q1)
    T-Mobile USA (2017 Q1)
    április 25
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    McDonald's (2017 Q1)
    Újlakás értékesítések és építések
    április 26
    Daimler (2017 Q1)
    PepsiCo (2017 Q1)
    Twitter (2017 Q1)
    Boeing (2017 Q1)
    április 27
    Lufthansa (2017 Q1)
    Fogyasztói bizalom (végleges)
    EKB kamatdöntés
    Fogyasztói árindex
    Microsoft (2017 Q1)
    Alphabet (2017 Q1)
    április 28
    KSH: Foglalkoztatottság és munkanélküliség (január–március)
    KSH: Ipari termelői árak (március)
    Fogyasztói árindex
    Munkanélküliségi ráta
    Ipari termelés
    Fogyasztói árindex
    GDP (Q1)

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint hogyan kellene hívni a 2018-as költségvetést?