Hirdetés
Hirdetés

Infláció jön vagy forinterősödés?

Fellegi Tamás, 2017. március 10., 16:01

Régóta hangoztatjuk, hogy a forint alulértékelt, és hogy ennek óhatatlan következményei lesznek: vagy felértékelődik, vagy inflációval érjük utol a fejlett országok árszínvonalát. A januári adat szerint már itt is van az infláció, és ez még csak a kezdet. Ráadásul nem vagyunk egyedül: egész térségünk hasonló helyzetben van.

Nem akárki van hasonló véleményen a forint alulértékeltségét illetően, amely zárt munkaerőpiac esetén tartósan fenn is maradhatna, a szabad európai munkaerő-áramlás viszonyai között viszont fenntarthatatlan, mindenképpen meg fog szűnni. A kérdés csak az, hogyan: erős inflációval, vagy nominális forint felértékelődéssel, esetleg a kettő kombinációjával.

Bér-, és árinfláció

A 3-4-szeres euróban mért bérkülönbségek természetes következménye, a hogy a munkaerő színe-java a magas jövedelmű országokba kezdett vándorolni, amint ott is elég alacsony lett a munkanélküliség ahhoz, hogy a munkaerőpiac felvegye ezt a többletet. Itthon közben munkaerőhiány alakult ki, ami tavaly már kikényszerítette a bérfelzárkózás magasabb szintre jutását, azaz az igen magas, esetenként kétszámjegyű nominális béremelést.

Hirdetés

Miközben az MNB tavaly még az infláció veszélyének hiányától tartott, és a 3 százalékos inflációs cél elérését is csak viszonylag lassan tartotta elképzelhetőnek, most januárban máris két százalék közelébe ugrott a szint. Ez persze lehetne egyszeri hatás is, de az igen erős bérnövekedés miatt ez nem valószínű: egyrészt a kiáramló többletpénz óhatatlanul erősen megemeli a fogyasztást, másrészt a szolgáltatások árát erősen megnöveli a bérköltségek gyors növekedése. A két tényező elkerülhetetlenül fel fogja pörgetni az inflációt.

Ha gyenge marad a forint

Ha közben a forint árfolyama nem mozdul érdemben, akkor vélhetően a bérek addig fognak emelkedni, amíg a munkaerő elvándorlása lelassul. Számításaink szerint ez a nyugati nettó bérek felénél következik be, ami gazdasági fejlettségünknek is megfelel, viszont akkor az árszínvonal is eléri, vagy megközelíti az ottanit. Ez összesen akár 50 százalékot is jelenthetne, de ha feltételezzük, hogy nem teljes lesz a kiegyenlítődés, akkor is kalkulálhatunk bő 30 százalékkal. Ha ez pár év alatt lezajlik, 5-6-7 százalékos éves infláció is adódhat.

És ha erősödne

A másik lehetőség, ha a forint erősödni kezd. Régóta gyanítjuk, hogy ha ez teljesen a piacra lenne bízva, akkor a folyamat talán meg is kezdődött volna, amit az éves kb. 8 milliárd exporttöbbletünk már önmagában is indokolna. A forint felértékelődése egyrészt csökkentené a bérek forintban mért emelkedését (hisz euróban kell elérnünk a német-osztrák-francia stb. szint felét), így a béremelések inflációs hatása is kisebb lenne, ugyanakkor az olcsóbb import ugyancsak mérsékelné az inflációt.

Kinek mi a jó?

Kérdés, hogy kinek melyik lenne a jobb megoldás. A forint felértékelődése a munkáltatóknak kisebb terhet jelentene, mint a nagymértékű béremelés, a munkavállalóknak pedig csak addig tetszetős az utóbbi, amíg nem társul hozzá jelentős infláció. Az államnak ugyanakkor vonzóbb lehet az inflációs megoldás: a bevételek úgy a bérekre rakódó adókból és járulékokból, mint a fogyasztási adókból meredeken nőnek, a kiadásokat ugyanakkor nem feltétlenül kell ebben az ütemben növelni. Ráadásul most a kamatok valószínűleg tartósan alacsonyak maradnak, erős negatív reálkamat alakul ki, az államadósság igen olcsón finanszírozható, miközben az állam bevételei meredeken nőnek, adósságát mintegy kinövi.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Bekeményítenek a futárcégek – vége az ingyen kiszállítás korának?

Bekeményítenek a futárcégek – vége az ingyen kiszállítás korának?

Tavaly mintegy 30 milliószor vásároltunk az interneten, az esetek több mint kétharmadában ráadásul egy vasat sem kellett fizetnünk a futárszolgálatoknak. Ez azonban komoly terhet ró a kereskedőkre és a logisztikai cégekre, így könnyen lehet, hogy idén már feljebb kúszik az az álomhatár, ami fölött nem kell szállítási díjat fizetnünk. Nekünk áldás, nekik átok – a kérdés az, hogy végül ki nyer majd az ügyön?

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • május 15
    Kiskereskedelmi forgalom (év/év) - április
    Ipari termelés (év/év) - április
    RWE - 2017 Q1
    Gépipari rendelésállomány (év/év) - április
    New York-i feldolgozóipari beszerzési menedzser index - május
    NAHB házár index - május
    május 16
    GDP előzetes (nyers, év/év) - 2017 Q1
    GDP (igazított, év/év) - 2017 Q1
    Megkezdett lakásépítések - április
    Kiadott építési engedélyek (ezer/hó) - április
    Kiadott építési engedélyek - (hó/hó) - április
    Home Depot - 2018 Q1
    Ipari termelés (év/év)
    ZEW index - május
    ZEW index - május
    {{European_Union}} GDP - 2017 Q1
    Fogyasztói árindex (év/év) - április
    május 17
    Fogyasztói árindex (végleges) - április
    Ipari termelés (év/év, hó/hó) - március
    Raiffeisen - 2017 Q1
    Munkanélküli segélykérelmek számának változása - április
    ILO munkanélküliségi ráta - március
    Átlagbérek változása (3 hónap) - március
    Cisco Systems - 2017 Q3
    május 18
    Alibaba - 2017 Q4
    Wal-Mart Stores - 2018 Q1
    Kiskereskedelmi forgalom (év/év) - április
    Bloomberg gazdasági várakozások - május
    Bloomberg fogyasztói elégedettség - május
    Philadelphiai Fed index - május
    Tartós munkanélküli-segély kérelmek (ezer fő/hét) - május
    Autodesk - 2018 Q1
    május 19
    Átlagos bruttó béremelkedés (év/év) - március
    Termelői árindex (év/év) - április
    Euróövezet folyó fizetési mérleg (milliárd euró) - március
    Fogyasztói bizalom (előzetes) - május

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Idén hová megy nyaralni?