Hirdetés
Hirdetés

Infláció jön vagy forinterősödés?

Fellegi Tamás, 2017. március 10., 16:01

Régóta hangoztatjuk, hogy a forint alulértékelt, és hogy ennek óhatatlan következményei lesznek: vagy felértékelődik, vagy inflációval érjük utol a fejlett országok árszínvonalát. A januári adat szerint már itt is van az infláció, és ez még csak a kezdet. Ráadásul nem vagyunk egyedül: egész térségünk hasonló helyzetben van.

Nem akárki van hasonló véleményen a forint alulértékeltségét illetően, amely zárt munkaerőpiac esetén tartósan fenn is maradhatna, a szabad európai munkaerő-áramlás viszonyai között viszont fenntarthatatlan, mindenképpen meg fog szűnni. A kérdés csak az, hogyan: erős inflációval, vagy nominális forint felértékelődéssel, esetleg a kettő kombinációjával.

Bér-, és árinfláció

A 3-4-szeres euróban mért bérkülönbségek természetes következménye, a hogy a munkaerő színe-java a magas jövedelmű országokba kezdett vándorolni, amint ott is elég alacsony lett a munkanélküliség ahhoz, hogy a munkaerőpiac felvegye ezt a többletet. Itthon közben munkaerőhiány alakult ki, ami tavaly már kikényszerítette a bérfelzárkózás magasabb szintre jutását, azaz az igen magas, esetenként kétszámjegyű nominális béremelést.

Hirdetés

Miközben az MNB tavaly még az infláció veszélyének hiányától tartott, és a 3 százalékos inflációs cél elérését is csak viszonylag lassan tartotta elképzelhetőnek, most januárban máris két százalék közelébe ugrott a szint. Ez persze lehetne egyszeri hatás is, de az igen erős bérnövekedés miatt ez nem valószínű: egyrészt a kiáramló többletpénz óhatatlanul erősen megemeli a fogyasztást, másrészt a szolgáltatások árát erősen megnöveli a bérköltségek gyors növekedése. A két tényező elkerülhetetlenül fel fogja pörgetni az inflációt.

Ha gyenge marad a forint

Ha közben a forint árfolyama nem mozdul érdemben, akkor vélhetően a bérek addig fognak emelkedni, amíg a munkaerő elvándorlása lelassul. Számításaink szerint ez a nyugati nettó bérek felénél következik be, ami gazdasági fejlettségünknek is megfelel, viszont akkor az árszínvonal is eléri, vagy megközelíti az ottanit. Ez összesen akár 50 százalékot is jelenthetne, de ha feltételezzük, hogy nem teljes lesz a kiegyenlítődés, akkor is kalkulálhatunk bő 30 százalékkal. Ha ez pár év alatt lezajlik, 5-6-7 százalékos éves infláció is adódhat.

És ha erősödne

A másik lehetőség, ha a forint erősödni kezd. Régóta gyanítjuk, hogy ha ez teljesen a piacra lenne bízva, akkor a folyamat talán meg is kezdődött volna, amit az éves kb. 8 milliárd exporttöbbletünk már önmagában is indokolna. A forint felértékelődése egyrészt csökkentené a bérek forintban mért emelkedését (hisz euróban kell elérnünk a német-osztrák-francia stb. szint felét), így a béremelések inflációs hatása is kisebb lenne, ugyanakkor az olcsóbb import ugyancsak mérsékelné az inflációt.

Kinek mi a jó?

Kérdés, hogy kinek melyik lenne a jobb megoldás. A forint felértékelődése a munkáltatóknak kisebb terhet jelentene, mint a nagymértékű béremelés, a munkavállalóknak pedig csak addig tetszetős az utóbbi, amíg nem társul hozzá jelentős infláció. Az államnak ugyanakkor vonzóbb lehet az inflációs megoldás: a bevételek úgy a bérekre rakódó adókból és járulékokból, mint a fogyasztási adókból meredeken nőnek, a kiadásokat ugyanakkor nem feltétlenül kell ebben az ütemben növelni. Ráadásul most a kamatok valószínűleg tartósan alacsonyak maradnak, erős negatív reálkamat alakul ki, az államadósság igen olcsón finanszírozható, miközben az állam bevételei meredeken nőnek, adósságát mintegy kinövi.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Ennek örülhetünk: van, amiben tényleg fejlődtek a magyarok

Ennek örülhetünk: van, amiben tényleg fejlődtek a magyarok

Ahol sok ember van, ott sokkal könnyebben alakulhat ki pánik, ezért nagyon fontos a biztonsági előírások betartása. A katasztrófavédelem ezért folyamatosan ellenőrzi a nagyobb helyeket, és alapvetően megnyugtatóak a tapasztalataik, egyre kevesebb a durva szabálytalanság.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • március 20
    KSH: Keresetek (január)
    KSH: Kereskedelmi szálláshelyek forgalma (január)
    Termelői árindex (év/év)
    Chicagói Fed index
    március 21
    KSH: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének február végi helyzetéről
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    Folyó fizetési mérleg (milliárd dollár)
    Nike (2017 Q3)
    BMW (2017 Q3)
    március 22
    Import és export (év/év)
    Euróövezet folyó fizetési mérleg (milliárd euró)
    Jelzáloghitel igénylések
    Használtlakás értékesítések (hó/hó)
    március 23
    KSH: Kiskereskedelem (január)
    MNB: Negyedéves fizetési mérleg és külfölddel szembeni állományok
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    Újlakás értékesítések és építések
    Fogyasztói bizalom (előzetes)
    március 24
    Feldolgozóipari BMI
    Szolgáltatóipari és feldolgozóipari BMI (előzetes)
    Szolgáltatóipari és feldolgozóipari BMI (előzetes)
    Feldolgozóipari BMI

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

5 százalékra csökkentenék a hal- és vadhús áfáját. Ha ezek a termékek olcsóbbak lennének, többet venne belőlük?