Hirdetés
Hirdetés

Infláció jön vagy forinterősödés?

Fellegi Tamás, 2017. március 10., 16:01

Régóta hangoztatjuk, hogy a forint alulértékelt, és hogy ennek óhatatlan következményei lesznek: vagy felértékelődik, vagy inflációval érjük utol a fejlett országok árszínvonalát. A januári adat szerint már itt is van az infláció, és ez még csak a kezdet. Ráadásul nem vagyunk egyedül: egész térségünk hasonló helyzetben van.

Nem akárki van hasonló véleményen a forint alulértékeltségét illetően, amely zárt munkaerőpiac esetén tartósan fenn is maradhatna, a szabad európai munkaerő-áramlás viszonyai között viszont fenntarthatatlan, mindenképpen meg fog szűnni. A kérdés csak az, hogyan: erős inflációval, vagy nominális forint felértékelődéssel, esetleg a kettő kombinációjával.

Bér-, és árinfláció

A 3-4-szeres euróban mért bérkülönbségek természetes következménye, a hogy a munkaerő színe-java a magas jövedelmű országokba kezdett vándorolni, amint ott is elég alacsony lett a munkanélküliség ahhoz, hogy a munkaerőpiac felvegye ezt a többletet. Itthon közben munkaerőhiány alakult ki, ami tavaly már kikényszerítette a bérfelzárkózás magasabb szintre jutását, azaz az igen magas, esetenként kétszámjegyű nominális béremelést.

Hirdetés

Miközben az MNB tavaly még az infláció veszélyének hiányától tartott, és a 3 százalékos inflációs cél elérését is csak viszonylag lassan tartotta elképzelhetőnek, most januárban máris két százalék közelébe ugrott a szint. Ez persze lehetne egyszeri hatás is, de az igen erős bérnövekedés miatt ez nem valószínű: egyrészt a kiáramló többletpénz óhatatlanul erősen megemeli a fogyasztást, másrészt a szolgáltatások árát erősen megnöveli a bérköltségek gyors növekedése. A két tényező elkerülhetetlenül fel fogja pörgetni az inflációt.

Ha gyenge marad a forint

Ha közben a forint árfolyama nem mozdul érdemben, akkor vélhetően a bérek addig fognak emelkedni, amíg a munkaerő elvándorlása lelassul. Számításaink szerint ez a nyugati nettó bérek felénél következik be, ami gazdasági fejlettségünknek is megfelel, viszont akkor az árszínvonal is eléri, vagy megközelíti az ottanit. Ez összesen akár 50 százalékot is jelenthetne, de ha feltételezzük, hogy nem teljes lesz a kiegyenlítődés, akkor is kalkulálhatunk bő 30 százalékkal. Ha ez pár év alatt lezajlik, 5-6-7 százalékos éves infláció is adódhat.

És ha erősödne

A másik lehetőség, ha a forint erősödni kezd. Régóta gyanítjuk, hogy ha ez teljesen a piacra lenne bízva, akkor a folyamat talán meg is kezdődött volna, amit az éves kb. 8 milliárd exporttöbbletünk már önmagában is indokolna. A forint felértékelődése egyrészt csökkentené a bérek forintban mért emelkedését (hisz euróban kell elérnünk a német-osztrák-francia stb. szint felét), így a béremelések inflációs hatása is kisebb lenne, ugyanakkor az olcsóbb import ugyancsak mérsékelné az inflációt.

Kinek mi a jó?

Kérdés, hogy kinek melyik lenne a jobb megoldás. A forint felértékelődése a munkáltatóknak kisebb terhet jelentene, mint a nagymértékű béremelés, a munkavállalóknak pedig csak addig tetszetős az utóbbi, amíg nem társul hozzá jelentős infláció. Az államnak ugyanakkor vonzóbb lehet az inflációs megoldás: a bevételek úgy a bérekre rakódó adókból és járulékokból, mint a fogyasztási adókból meredeken nőnek, a kiadásokat ugyanakkor nem feltétlenül kell ebben az ütemben növelni. Ráadásul most a kamatok valószínűleg tartósan alacsonyak maradnak, erős negatív reálkamat alakul ki, az államadósság igen olcsón finanszírozható, miközben az állam bevételei meredeken nőnek, adósságát mintegy kinövi.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Most már biztos, hogy rengetegen bukják el a mobilszámukat

Most már biztos, hogy rengetegen bukják el a mobilszámukat

Nem tolják ki a határidőt: az a feltöltőkártyás ügyfél, aki legkésőbb holnap nem egyezteti adatait mobilszolgáltatójával, elbukja a telefonszámát - kis szerencsével azonban egy ideig még vissza lehet majd szerezni. A mobilszolgáltatók megerősítették az ügyfélszolgálatokat az utolsó napokra - aki túlesik rajta, az készüljön: jövőre is kell adatokat egyeztetni.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • június 26
    IFO üzleti hangulatindex - június
    június 27
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    Ipari vállalatok profittömege - május
    S&P/Case-Shiller házárindex - április
    Conference Board fogyasztói bizalmi index - június
    június 28
    KSH: Foglalkoztatottság - március-május
    KSH: Munkanélküliség - március-május
    ÁKK: 2026/D államkötvény csereaukciók, 2019/A - 20 mrdFt és 2019/C - 20 mrdFt
    Jelzáloghitel igénylések - június
    Függőben lévő lakásértékesítések (év/év) - május
    június 29
    Kiskereskedelmi forgalom (év/év) - május
    Fogyasztói árindex (év/év, előzetes) - június
    Fogyasztói bizalom (végleges) - június
    GDP (negyedév/negyedév, évesített, végleges) - 2017 Q1
    Tartós és friss munkanélküli-segély kérelmek
    Nike - 2017 Q4
    június 30
    KSH: Ipari termelői árak - május
    KSH: Külkereskedelmi termékforgalom (második becslés) - április
    MNB: Pénzügyi számlák - 2017 Q1
    MNB: Befektetési alapok mérlege - május
    Munkanélküliségi ráta - május
    Fogyasztói árindex (év/év) - május
    Szolgáltatóipari és feldolgozóipari BMI - június
    Munkanélküliségi ráta - június
    GDP (év/év, végleges) - 2017 Q1
    Fogyasztói árindex (év/év) - június
    Chicagói beszerzési menedzser index - június

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint hogyan kellene hívni a 2018-as költségvetést?