Hirdetés
Hirdetés

Inzultus támadt Németország és Törökország között

2017. július 21., 06:07

Egy évvel a törökországi puccs után az országban fennmaradt a rendkívüli állapot, továbbra is zajlanak a tisztogatások, még egy német polgárt is lecsuktak. Az emberi jogokkal erős gondok vannak a németek szerint olyannyira, hogy nem is biztonságos az országba utazni. Ott befektetni, vállalkozni meg aztán végképp nem. Újabb csapás a török turizmusnak.

Sigmar Gabriel német külügyminiszter dörgedelmesen óvatosságra intette honfitársait törökországi utazásukkal kapcsolatban. Szerinte bárkivel bármi megtörténhet, akár a legabszurdabb dolgok is, miután Erdogan elnök rendszere egyre kiszámíthatatlanabb, hozzátéve, hogy a német politika Törökország irányába változni fog, elfogyott a türelem. A balhé azzal kezdődött, hogy Törökországban letartóztattak hat emberi jogi aktivistát, köztük egy németet, mégpedig terrorizmus vádjával, és ez a demokráciára mélyen érzékeny Németországnál kivágta a biztosítékot.

Szópárbaj

Nem sokat késlekedett a török reakció: egyrészt megfelelő választ adnak minden egyoldalú lépésre, másrészt Meclut Cavosuglu külügyminiszter azzal vádolta Németországot, hogy az 1984 óta a függetlenségért harcoló Kurdisztáni Munkáspárt tagjainak nyújt menedéket, sőt, még az Amerikában élő Fethullah Gulen mozgalmának tagjai számára is, aki a hivatalos török álláspont szerint a tavalyi puccsot szervezte.

Hirdetés

Erdogan török elnök szerint az 50 ezer ember rövidebb-hosszabb időre való letartóztatása és 150 ezer ember felfüggesztése vagy kirúgása a bíróságokról, a sajtóból és az oktatásból szükséges volt a puccs után, de bel-, és külföldi kritikák szerint arra megy ki az egész, hogy gyökerestül kiirtsa az ellenzéket. A Reuters szerint Angela Merkel pártjának egy magasrangú képviselője úgy nyilatkozott, hogy az elvileg EU tagjelölt Törökország letért az európai útról, és hogy senki nem fog egy olyan országban befektetni, ahol az igazságszolgáltatást a kormányzó, egyre inkább egyeduralkodó párt kiszolgálójává, pártszervezetévé züllesztették.

Veszteségek a turizmusban

Ezek után még ment a szópárbaj, a török oldal többek között azt a meglehetősen gyakran elsütött érvet is bedobta, hogy mindez csak a német választási kampány része. Mindenesetre a német turisták 10 százalékát adták eddig a Törökországba látogató külföldieknek, így elmaradásuk érzékeny veszteséget okozhat. Az iparág már amúgy is megsínylette az orosz vadászgép 2015-ös lelövése után átmenetileg befagyott orosz viszonyt, ami az orosz turisták eltűnésével járt. Tavaly 25,4 millióra csökkent a látogatók száma, ami 9 év alatt a legalacsonyabb érték.

Kockázatok

Egy emberi jogi aktivista, vagy általában egy külföldi polgár letartóztatása mindig kényes ügy, ha nem nyilvánvaló köztörvényes bűncselekményt hajtott végre. Persze ha valaki tüntet, vagy más módon nyilvánít véleményt vagy küzd valamiért külföldön (és nem a közelkülföldön, vagyis nem pl. egy európai polgár az EU-ban), akkor az fokozott kockázatnak teszi ki magát, viszont ha egy ország letartóztat és pláne ha terrorizmussal vádol egy ilyen személyt, az egész ország szempontjából kockázatos döntés, főleg, ha az érintett másik országgal szorosak a gazdasági és politikai kapcsolatok, sokat lehet veszíteni.

Terroristázás, veszekedés, békülés

A terrorizmussal lépten-nyomon való vádolás a 2001-es merényletek és az utáni induló terror elleni harc nyomán divatos lett, különösen a diktátorok körében. Aszad szír elnök mindenkit leterroristáz, aki nem a barátja, de Erdogan is terroristázza most már az ellenzékét, meg persze a kurdokat is. Arra a török elnök gyorsan rájött, hogy az oroszokkal fasírtban lenni nagyon rossz üzlet volt neki, látványosan vissza is kéredzkedett az orosz elnök kegyeibe, persze ugyanannyi orosz turista már nem lesz, mint korábban. Kérdés, hogy Németországgal is össze akarnak-e veszni, vagy egy kis szópárbajozás után csendesen visszavonulnak, mielőtt euró milliárdokban lenne mérhető a kár.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

6 dolog, amit biztosan nem tudsz a kötelező biztosításról

6 dolog, amit biztosan nem tudsz a kötelező biztosításról

Míg a 90-es évek elején kevesebb, mint 10 ezer forint volt a kötelező átlagdíj és mindössze 19 milliárd forintot fizettünk a mostani 140 milliárddal szemben. Azt is kevesen tudják, hogy nálunk a legolcsóbb a kötelező Európában. Már év közben is lehet biztosítót váltani, de mit fedez pontosan a biztosítás?

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • november 20
    Termelői árindex (év/év) - október
    Külkereskedelmi termékforgalom (import, export)
    november 21
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    NGM: Gyorstájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2017. január-októberig tartó helyzetéről
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció
    Chicagói Fed index (október)
    Hewlett-Packard 2017 Q4
    november 22
    KSH: Átlagos bruttó béremelések (év/év) - szeptember
    Fed jegyzőkönyv
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    Fogyasztói Bizalmi Index - előzetes, november
    november 23
    KSH - Kiskereskedelmi forgalom, második becslés
    GDP Q3 (év/év, munkanaphatástól kiigazított)
    Thyssenkrupp 2017 Q4
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari beszerzési menedzser index - november
    {{uk}} GDP 2017 Q3 - előzetes
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari beszerzési menedzser index - november
    november 24
    IFO-index - november
    Feldolgozóipari beszerzési menedzser index - november
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari beszerzési menedzser index - november

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Idén is 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kapnak karácsonyra a nyugdíjasok a kormánytól. Ön szerint kiknek járna még az utalvány?