Hirdetés
Hirdetés

Elképesztő államadósság: ketyeg-e a japán bomba?

2012. július 04., 14:58

Öregedő társadalom, hatalmas államadósság, eresztő ingatlanlufi, bizonytalan exportkörnyezet. Röviden ezek a japán gazdaság legnagyobb problémái. A szigetország ugyanakkor főleg saját polgárai és bankjai felé adósodott el, a jegybankja folyamatosan vigyáz az árfolyamra és finanszírozza a hiányt. Nagy kérdés, hogy ezt meddig bírja, és az is, hogy meddig tud Japán ellenállni a világméretű válságnak?

A japán adósságproblémák sok évvel az amerikai és az európai válságok kirobbanása előtt keletkeztek. A nagy baj - az Egyesült Államokhoz hasonlóan - az ingatlanpiacon keletkezett, ahol az árak irreálisan elszálltak, majd kidurrant a buborék. A speciálisan japán problémát az jelentette, hogy többgenerációs hitelek tömkelegével volt tele a rendszer. Ez azt jelenti, hogy a hitelfelvevők nem egyszer akár 100 évre is eladósodtak, nem tudtak ugyanis lépést tartani máshogy a hatalmas áremelkedéssel. Az ingatlanpiac bedőlése természetesen a pénzügyi szektort és a háztartásokat is rendkívül súlyosan érintette. Az elképesztő méretű japán államadósság nagy része emiatt belföldi adósság. Tehát a japán állam a lakosságnak illetve a bankoknak tartozik.

Generációváltás közeleg

Hirdetés

 

 

Barcza György, a K&H bank vezető közgazdásza felhívta a figyelmet a hatalmas belső megtakarításra, ami miatt eddig tudták magukat finanszírozni a külső piaci szereplők bevonása nélkül. A szakember szerint akár 500 százalékos adósságrátát is lehet finanszírozni, ha van elég belső forrás. A japán adósságráta azonban "csak" a GDP 220 százaléka.

Ez a szám önmagában nézve ugyan brutális, a hatalmas méretű belső tartalékok miatt azonban a piaci szereplők egyelőre nem aggódnak túlzottan a japán gazdaság miatt. Barcza György egyébként "generációváltásra" számít. Úgy véli, hogy lassan lecserélődnek az elitből a 70-es 80-as évekbeli gazdasági reformidőszaknak a vezetői és egy kevésbé megtakarítás-, mint inkább fogyasztás-orientált nemzedék lép fel. A szakember szerint nem kell attól tartani, hogy a "japán bomba" a közeljövőben robbanni fog.

Nem az eurózóna szenvedi meg igazán, ha Görögország elbukja a közös pénzt – a csődre már elég ideje volt felkészülnie a piacoknak. A válságból kivezető utat talán az írek találták meg elsőként, az ő megoldásuk viszont nem feltétlenül működne a spanyoloknál. Magyarországon sosem a tervekkel volt baj, inkább a megvalósítással vannak problémák. Barcza György a múlt héten a Privátbankárnak adott interjút az európai és a magyar gazdaság kilátásairól - olvassa el! >>

 

Külföldről jön a felmentősereg

 

 

Bakos Ádám, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő senior portfolio managere úgy véli, hogy a japán társadalom gyors öregedése, a kedvezőtlen korfa miatt csökkenő nemzetgazdasági megtakarítás a jövőben megnehezítheti az elképesztő méretű államadósság finanszírozását. A hazai bankok - a japán kötvények legnagyobb vásárlói -  ugyanis már így is hatalmas pozíciókban ülnek.

Az elmúlt időszakban azonban azt látjuk, hogy a külföldiek egyre több japán kötvényt vesznek, júniusban új csúcsra, 8,3%-ra emelkedett a külföldi állomány. Ennek egyik oka lehet, hogy a hatalmas globális monetáris lazítás eredményeként már más fejlett piacokon is hasonló szinteken, vagy akár lejjebb vannak az állampapírhozamok. A japán kötvénypiac volatilitása is alacsony, így az eurózóna válsága elől menedéket kereső befektetők is hoztak pénzeket. A japán nemzeti bank is vásárol állampapírokat (sőt, nemrég emelte a program keretösszegét), emiatt rövid távon Bakos Ádám nem tart finanszírozási krízistől.

Az Aegon portfóliókezelője a Privátbankárnak elmondta: hosszabb távon szinte minden tényező a hozamok emelkedését indokolja - a csökkenő népesség miatt zsugorodó gazdaság, a növekvő költségvetési hiány, valamint a két ellentétes folyamat nyomán további robbanás az államadósság mértékében akkor, ha a folyamatok változatlanok maradnak.

Bakos szerint a hazai kötvénypiaci szereplők türelmén sok múlik. Az elemző szerint nem várható a jen drasztikus gyengülése a belső feszültségek miatt, ugyanis nem a külföldiek dominálják a piacot. Bakos Ádám emlékeztetett, hogy az erős jen semmiképpen sem jó a gazdaságnak, a jegybank mindent elfog követni a gyengítése érdekében. De ennek is megvannak a veszélyei, Japán szinte minden nyersanyagot importál, kérdés, hogy ezek drágulása esetén az árfolyam gyengítése eléri-e a kívánt versenyképesség-javulást.

A válság nem rosszabb, mint a földrengés és a cunami

A Privátbankár által megkérdezett elemzők egyetértettek abban, hogy a tavalyi természeti katasztrófák sokkal rosszabbul érintették a japán gazdaságot, mint az európai adósságválság miatt visszaeső megrendelések. Abban is egyetértettek, hogy a belső tartalékok egyelőre elegendőek az adósság lassú kezelésére, a pénz főleg az országon belül mozog.

A külföldi tőkebeáramlás is erős, ugyanis a válság miatt mindenhol csökkenő kamatszintek miatt a korábban is alacsony japán ráták már nem voltak kirívóak, a befektetők előszeretettél vették a jen-eszközöket, mint alacsony kamatú, de annál biztonságosabb befektetéseket, és várhatóan ez egyelőre nem is változik a közeljövőben.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Észak-Korea újabb rakétát lőtt ki: veszélyben Szöul és Tokió

Észak-Korea újabb rakétát lőtt ki: veszélyben Szöul és Tokió

Míg az ENSZ BT arról kezdett tárgyalni, hogyan vehetné rá Észak-Koreát nukleáris és rakétaprogramjának feladására, az újabb rakétát lőtt ki, igaz, az 77 km-es magasságban szétesett. Az amerikai külügyminiszter szerint Szöult és Tokiót rövidesen atombombával támadhatja a kommunista rezsim, és a mai események fényében úgy tűnik, tényleg megtenné.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • április 24
    Fogyasztói bizalmi index
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, február)
    IFO üzleti hangulatindex
    Alcoa (2017 Q1)
    T-Mobile USA (2017 Q1)
    április 25
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    McDonald's (2017 Q1)
    Újlakás értékesítések és építések
    április 26
    Daimler (2017 Q1)
    PepsiCo (2017 Q1)
    Twitter (2017 Q1)
    Boeing (2017 Q1)
    április 27
    Lufthansa (2017 Q1)
    Fogyasztói bizalom (végleges)
    EKB kamatdöntés
    Fogyasztói árindex
    Microsoft (2017 Q1)
    Alphabet (2017 Q1)
    április 28
    KSH: Foglalkoztatottság és munkanélküliség (január–március)
    KSH: Ipari termelői árak (március)
    Fogyasztói árindex
    Munkanélküliségi ráta
    Ipari termelés
    Fogyasztói árindex
    GDP (Q1)

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint hogyan kellene hívni a 2018-as költségvetést?