Hirdetés
Hirdetés

Elképesztő államadósság: ketyeg-e a japán bomba?

2012. július 04., 14:58

Öregedő társadalom, hatalmas államadósság, eresztő ingatlanlufi, bizonytalan exportkörnyezet. Röviden ezek a japán gazdaság legnagyobb problémái. A szigetország ugyanakkor főleg saját polgárai és bankjai felé adósodott el, a jegybankja folyamatosan vigyáz az árfolyamra és finanszírozza a hiányt. Nagy kérdés, hogy ezt meddig bírja, és az is, hogy meddig tud Japán ellenállni a világméretű válságnak?

Hirdetés

A japán adósságproblémák sok évvel az amerikai és az európai válságok kirobbanása előtt keletkeztek. A nagy baj - az Egyesült Államokhoz hasonlóan - az ingatlanpiacon keletkezett, ahol az árak irreálisan elszálltak, majd kidurrant a buborék. A speciálisan japán problémát az jelentette, hogy többgenerációs hitelek tömkelegével volt tele a rendszer. Ez azt jelenti, hogy a hitelfelvevők nem egyszer akár 100 évre is eladósodtak, nem tudtak ugyanis lépést tartani máshogy a hatalmas áremelkedéssel. Az ingatlanpiac bedőlése természetesen a pénzügyi szektort és a háztartásokat is rendkívül súlyosan érintette. Az elképesztő méretű japán államadósság nagy része emiatt belföldi adósság. Tehát a japán állam a lakosságnak illetve a bankoknak tartozik.

Generációváltás közeleg

 

 

Barcza György, a K&H bank vezető közgazdásza felhívta a figyelmet a hatalmas belső megtakarításra, ami miatt eddig tudták magukat finanszírozni a külső piaci szereplők bevonása nélkül. A szakember szerint akár 500 százalékos adósságrátát is lehet finanszírozni, ha van elég belső forrás. A japán adósságráta azonban "csak" a GDP 220 százaléka.

Ez a szám önmagában nézve ugyan brutális, a hatalmas méretű belső tartalékok miatt azonban a piaci szereplők egyelőre nem aggódnak túlzottan a japán gazdaság miatt. Barcza György egyébként "generációváltásra" számít. Úgy véli, hogy lassan lecserélődnek az elitből a 70-es 80-as évekbeli gazdasági reformidőszaknak a vezetői és egy kevésbé megtakarítás-, mint inkább fogyasztás-orientált nemzedék lép fel. A szakember szerint nem kell attól tartani, hogy a "japán bomba" a közeljövőben robbanni fog.

Nem az eurózóna szenvedi meg igazán, ha Görögország elbukja a közös pénzt – a csődre már elég ideje volt felkészülnie a piacoknak. A válságból kivezető utat talán az írek találták meg elsőként, az ő megoldásuk viszont nem feltétlenül működne a spanyoloknál. Magyarországon sosem a tervekkel volt baj, inkább a megvalósítással vannak problémák. Barcza György a múlt héten a Privátbankárnak adott interjút az európai és a magyar gazdaság kilátásairól - olvassa el! >>

 

Külföldről jön a felmentősereg

 

 

Bakos Ádám, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő senior portfolio managere úgy véli, hogy a japán társadalom gyors öregedése, a kedvezőtlen korfa miatt csökkenő nemzetgazdasági megtakarítás a jövőben megnehezítheti az elképesztő méretű államadósság finanszírozását. A hazai bankok - a japán kötvények legnagyobb vásárlói -  ugyanis már így is hatalmas pozíciókban ülnek.

Az elmúlt időszakban azonban azt látjuk, hogy a külföldiek egyre több japán kötvényt vesznek, júniusban új csúcsra, 8,3%-ra emelkedett a külföldi állomány. Ennek egyik oka lehet, hogy a hatalmas globális monetáris lazítás eredményeként már más fejlett piacokon is hasonló szinteken, vagy akár lejjebb vannak az állampapírhozamok. A japán kötvénypiac volatilitása is alacsony, így az eurózóna válsága elől menedéket kereső befektetők is hoztak pénzeket. A japán nemzeti bank is vásárol állampapírokat (sőt, nemrég emelte a program keretösszegét), emiatt rövid távon Bakos Ádám nem tart finanszírozási krízistől.

Az Aegon portfóliókezelője a Privátbankárnak elmondta: hosszabb távon szinte minden tényező a hozamok emelkedését indokolja - a csökkenő népesség miatt zsugorodó gazdaság, a növekvő költségvetési hiány, valamint a két ellentétes folyamat nyomán további robbanás az államadósság mértékében akkor, ha a folyamatok változatlanok maradnak.

Bakos szerint a hazai kötvénypiaci szereplők türelmén sok múlik. Az elemző szerint nem várható a jen drasztikus gyengülése a belső feszültségek miatt, ugyanis nem a külföldiek dominálják a piacot. Bakos Ádám emlékeztetett, hogy az erős jen semmiképpen sem jó a gazdaságnak, a jegybank mindent elfog követni a gyengítése érdekében. De ennek is megvannak a veszélyei, Japán szinte minden nyersanyagot importál, kérdés, hogy ezek drágulása esetén az árfolyam gyengítése eléri-e a kívánt versenyképesség-javulást.

A válság nem rosszabb, mint a földrengés és a cunami

A Privátbankár által megkérdezett elemzők egyetértettek abban, hogy a tavalyi természeti katasztrófák sokkal rosszabbul érintették a japán gazdaságot, mint az európai adósságválság miatt visszaeső megrendelések. Abban is egyetértettek, hogy a belső tartalékok egyelőre elegendőek az adósság lassú kezelésére, a pénz főleg az országon belül mozog.

A külföldi tőkebeáramlás is erős, ugyanis a válság miatt mindenhol csökkenő kamatszintek miatt a korábban is alacsony japán ráták már nem voltak kirívóak, a befektetők előszeretettél vették a jen-eszközöket, mint alacsony kamatú, de annál biztonságosabb befektetéseket, és várhatóan ez egyelőre nem is változik a közeljövőben.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Súlyos százezrek - ennyibe kerül a tanévkezdés egy egyetemistának

2014. szeptember 19., 20:35
Súlyos százezrek - ennyibe kerül a tanévkezdés egy egyetemistának

Egy-egy félévben átlagosan 320 ezer forint kiadása van az egyetemistáknak. Főként az elsőévesek számíthatnak magas számlákra, ám sok múlik a választott szakon is. Szeptemberben sok diák és szülő olyan kiadásokkal is szembesül, mint az albérlet után fizetendő kéthavi kaució, vagy egy laptop vásárlása.

Utánajártunk

Mi történt az elmúlt órákban?

Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Hirdetés

Facebook

Szavazás

Ön szerint hogyan végződnek a devizahiteles perek, hány pénzintézet lesz, amelyik bizonyítani tudja, hogy tisztességesen járt el?

A hitelintézetek a bírósághoz fordultak a devizahiteleseket segítő törvény miatt. A bíróságnak arról kell döntenie, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosításai.