A magyar gazdaság az idén egyértelműen elhagyta a recesszió-közeli zónát. Az év első felében gyorsuló növekedést ért el, a másodikban azonban lassult a tempó. Az első negyedévben 3,7, a másodikban 3,9, majd a harmadikban 3,2 százalékos volt a növekedés üteme. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a legfőbb ágazatokban, az építőiparban, feldolgozóiparban lassult a növekedés, valamint a beruházások nagyon alacsony bázisról való növekedése is visszafogottabbá vált. A harmadik negyedéves lassulásban fontos szerepe volt az Audi-gyár leállásának, ugyanakkor a mezőgazdaság kiugróan szerepelt. A negyedik negyedévre az elemző 2-2,5 százalékos bővülést vár, így éves szinten 3,3 lehet a GDP-növekedés. Németh Dávid szerint a jövő év számos bizonytalanságot tartogat, egyfelől a legfőbb exportpiacnak számító eurózóna gyengélkedése korlátokat szab a növekedésnek, további kockázatot jelent a december közepén kirobbant orosz válság esetleges eszkalálódása. Ezzel szemben a belső fogyasztás növekedése javíthatja a gazdaság élénkülését. Összességében 2,2 százalék körüli növekedéssel lehet számolni az elemző szerint.
A K&H várakozásai szerint a jövő év első felében 310-320 közötti árfolyamra van kilátás, az év vége felé pedig 305-310 forint környékén lehet a kurzus – de sok bizonytalanság van az előrejelzésben. Pozitív hatást gyakorolhat a forint árfolyamára, ha a nemzetközi hitelminősítők a jövő év végén felminősítik Magyarországot. A december végi jelentősnek mondható forintgyengülésben ugyanis szerepet játszott az is, hogy Magyarország a bóvli befektetési kategóriában van, ezért sérülékenyebb a magyar deviza a régiós társaihoz képest.
Rövid távon talán mg az euróval szembeni gyengülésnél is komolyabb gond a forint dollárral szembeni gyengülése, az amerikai deviza jegyzése ugyanis az orosz válság miatt 255 forintra nőtt, amire több mint tíz éve nem volt példa.
Lehet még kamatcsökkentés
Az infláció mindenkit meglepett az idén, az őszi negatív infláció értékek miatt elképzelhető, hogy az éves átlagos infláció 2014-ben mínusz 0,2 százalékos lehet, jövőre pedig várhatóan az 1 százalékos szint alatt marad, a, jövő év decemberében pedig – 2014 decemberéhez képest - 2,5 százalékos lehet a pénzromlás üteme. A jelenlegi kilátások alapján lefelé mutató kockázatok láthatóak, ilyen például az olaj- és energiaárak csökkenése, valamint az alacsony nemzetközi inflációs környezet.
A nagyon alacsony infláció miatt a magyar jegybank kényelmes helyzetben van: tartósan laza monetáris politikát alkalmazhat, azaz az alapkamat a mostani 2,1 százalékos alacsony szinten maradhat, sőt, ha az inflációs környezet tartósan enyhe marad és a nemzetközi környezet is kedvezően alakul, akkor még kamatcsökkentés is elképzelhető 2015-ben.
Lassuló ipar, beruházások
Az ipar az elemző szerint lassuló növekedést mutat majd a jövőben is, ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a legfőbb exportpiacnak számító eurózóna gyengélkedik. A következő évben 5 százalék körüli növekedés várható az iparban, az idei 7,5 százalék körüli bővülés után. Ezen belül az úniós támogatással zajló út- és vasútépítések volumene is visszafogottabb lesz, így jövőre az idén várható 16 százalék körüli bővülés után 5-10 százalék közötti fejlődésre lehet számítani.
A beruházások alakulásán is látszik a gazdasági lassulás: az első negyedévben 22,6, a másodikban 21,2, a harmadikban 16,3 százalékos volt a növekedés. Az egyre csökkenő beruházási kedv a versenyszféra aktivitásának lanyhulásával magyarázható. Az idén éves átlagban 15-20 százalékkal emelkedhet a beruházások volumene, 2015-ben pedig inkább egyszámjegyű növekedésre van kilátás a jelenlegi gazdasági fundamentumok alapján.
Délutánra erősödött a főbb devizákkal szemben a hazai fizetőeszköz. 
