A cikk a kölni egyetem energia-gazdaságtani intézetének tanulmányára hivatkozik, amely azt vizsgálta, hogy milyen következményei lennének az Európába irányuló orosz gázimport egy, három, hat illetve kilenc hónapos leállításának a télen. A tanulmány figyelembe vette a vezetékek elhelyezkedését, a tárolási kapacitást és az országok cseppfolyós földgázzal való ellátottságát.
Akik, nem bírnák sokáig
Mivel Finnországnak nincsenek tárolói és 100 százalékban Oroszországból importálja a gázt, elsőnek érezné meg a szállítmányok kimaradását: az első hónapban 10, három hónap után már 50 százalékos hiánnyal kellene szembenéznie.
A tanulmány Finnország után a legkitettebb országok között Lengyelországot, Törökországot, Ausztriát, Görögországot, az egész Balkán-régiót és Észtországot említi.
Kilenc hónapig kitartunk
A német, francia és olasz gázellátást egy kilenc hónapos embargó vetné erőteljesen vissza - ekkor 46 milliárd köbméter gáz nem érkezne meg ezekbe az országokba.
Magyarország, Csehország és Szlovákia is a kilenc hónapos kimaradást érezné meg a tanulmány szerint.
Saját tartalék
Dánia, Norvégia, Hollandia, Románia és az Egyesült Királyság viszont saját gáztartalékkal rendelkezik, ezeket az országokat még egy ilyen hosszú kimaradás sem viselné meg, feltéve, hogy nem lesz kivételesen hideg a télen.
Oroszország sem maradna érintetlenül egy embargó esetén: a tanulmány becslése szerint az orosz gazdaság havi 4-4,5 milliárd euró bevételtől esne el, ami az állami olajvállalat a Gazprom bevételeinek 3,5 százaléka.
A legrosszabb forgatókönyv is szóba jöhet
Günther Oettinger, az unió energiaügyi biztosa szerint az orosz-ukrán konfliktus olyan méreteket öltött, hogy Európa energiabiztonságának megőrzése érdekében a legrosszabb kimenetelű eseteket is számításba kell venni. Elképzelhető a tanulmányt készítők szerint, hogy az unió megtiltja a cseppfolyósított földgáz kivitelét Európából, vagy korlátozza az ipari gázfelhasználást.
Európa energiabiztonságának növeléséhez, az orosz gáztól való függés csökkentéséhez leginkább a kontinens gázigényének jelentős visszafogására vagy alternatív szállítási útvonalak nagyobb arányú igénybe vételére volna szükség - áll az amerikai Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő jelentésében.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 437,29 pontos, 0,66 százalékos emelkedéssel, 66 376,55 ponton zárt szerdán. 
