Hirdetés
Hirdetés

Kiderült: ezért rágott be Erdogan a Wikipediára?

2017. május 11., 12:25

A török hatóságok szerint az oldal lejárató kampányt folytat Törökország ellen.

Amennyiben a Wikipédia eltávolítja oldalairól a Törökországra vonatkozó téves információkat, Ankara feloldja az online enciklopédia blokkolását – jelentette be a török hírközlési miniszter. Ahmet Arslan kiemelte, hogy Törökországot nem lehet terrorszervezetek támogatójaként feltüntetni. Mindemellett a Wikimédia Alapítványnak irodát kell nyitnia Törökországban, valamint adót kell fizetnie tevékenysége után – tette hozzá.

Április végén a török hatóságok az egész országban letiltották a Wikipédia oldalait. Bár a Wikimédia Alapítvány fellebbezést nyújtott be ez ügyben, a török bíróság ezt elutasította. A török állami hírügynökség szerint a döntést azzal indokolták, hogy a Wikipédia üzemeltetője felszólítás ellenére sem törölt bizonyos szócikkeket, amelyek azt állítják, hogy Törökország terrorszervezetekkel működik együtt, és ezzel az oldal lejárató kampányt folytat Ankarával szemben.

Hirdetés

Jimmy Wales, az oldal alapítója Twitter bejegyzésében bírálta a bíróság döntését, úgy nyilatkozott: Az információhoz való szabad hozzáférés alapvető emberi jog. Törökország már eddig is több tízezer internetes oldalt kapcsolt le, ezek az intézkedések a YouTube videomegosztó portált és a Twittert is érintették. A tavaly júliusi puccskísérlet óta újságírók tucatjait vetették börtönbe és tucatnyi sajtóorgánumot záratott be a hatalom. Ankarát már jó ideje bírálatok érik, hogy korlátozza a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát.

Törökország megorrolt Amerikára

Amerika döntő szerepet szán a szíriai kurdoknak a Rakka felszabadításáért indítandó hadműveletben, ezért fel is fegyverzi őket. Kétségkívül ők a leghatékonyabb harcosok, a törökök viszont rettegnek tőlük, saját kurd kisebbségük miatt, így semmiképpen sem akarják a felfegyverzésüket. További részletek >>>

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Meddig tarthat a 10 százalék fölötti bérnövekedés?

Meddig tarthat a 10 százalék fölötti bérnövekedés?

Miután az utóbbi egy évben stabilan 10 százalék fölötti a bérek növekedése a KSH szerint, felmerül a kérdés, hogy meddig fenntartható ez, hisz a gazdaság közben csak 3 százalék körül növekszik, és mindenki tudja vagy sejti, hogy ez így akármeddig nem működhet, így mentek csődbe a görögök is. Szerencsére nálunk még van mozgástér, nézzük, mennyi.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • augusztus 21
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2017. július végi helyzetéről
    augusztus 22
    KSH: Keresetek (január–június)
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (15 mrdFt)

    ZEW-index (augusztus)
    ZEW-index (augusztus)
    augusztus 23
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, június)
    ÁKK: 2026/D államkötvény csereaukciók, 2019/A - 20 mrdFt és 2019/C - 20 mrdFt
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari BMI (előzetes)
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari BMI (előzetes)
    Fogyasztói bizalom (előzetes)
    Feldolgozóipari BMI (augusztus)
    Hewlett-Packard (2017 Q3)
    augusztus 24
    GDP (év/év, Q2)
    Munkanélküli segély adatok
    Első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók
    augusztus 25
    MNB: Hitelintézetek prudenciális adatai (2016. év végi auditált adatokkal, Q2)
    IFO üzleti hangulatindex (Q2)
    GDP (év/év, Q2)
    Fogyasztói árindex (év/év, július)

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint létezik globális felmelegedés?