Van még potenciál a hazai nagyvállalatok export tevékenységében, hiszen közel kétharmaduk alig vagy egyáltalán nem értékesít külföldre. Az exportálásban az ipari cégek a legaktívabbak, míg a többi szektorra ez csak kismértékben jellemző – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index kutatás legutóbbi eredményeiből.
Százból egy
Habár tavaly nyár óta a külkereskedelmi termékforgalom rendületlenül bővül - a legfrissebb adatok alapján az idei év első öt hónapjában 7,8%-kal nőtt az export volumene az előző év azonos időszakához képest -, ebből a növekedésből a nagyvállalatok jelentős része nem veszi ki részét.
A K&H nagyvállalati növekedés index kutatás legfrissebb adataiból az látható, hogy a külföldi értékesítés a hazai vállalatok több mint harmadára (37%) egyáltalán nem jellemző, és további 27%-uk esetében is bevételük csupán legfeljebb 20 százaléka származik exportból. A hazai nagyvállalatok közül 100-ból csupán 1-nek származik teljes árbevétele külföldi értékesítésből – tájékoztatott az eredményekről Peter Roebben, a K&H Vállalati üzletág vezetője.
Kik azok, akik csak befelé figyelnek?
A hazai nagyvállalatok exportaktivitását nagyban meghatározza működési területük. A külpiaci értékesítés leginkább az ipari, építőipari cégekre jellemző, esetükben csupán minden ötödik cég számolt be arról, hogy nincsenek külföldi árbevételei, miközben közel felüknek ez az elsődleges árbevételi forrás. Ezzel szemben a szolgáltató cégek felére, míg az agrár és a kereskedelmi vállalatok 45-45%-ára jellemző, hogy egyáltalán nem exportál.
Pedig biztatóak a kilátások
A magyarországi külkereskedelem második félévére vonatkozó kilátásait tekintve kedvező, hogy az exporttevékenységet folytató nagyvállalatok több mint harmada exportárbevételének növekedésében bízik, tízből hat cég pedig stagnálást vár. Ez összességében átlagosan 3,9 százalékos exportárbevétel-növekedést jelent. A külpiacokon legaktívabb ipari cégek várakozásai ez esetben is optimistábbak, hiszen 41%-uk várja, hogy export bevételük növekedni fog a következő 12 hónap során.
A magyar miniszterelnök a megbukott lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki mellett ült. 
