Hirdetés
Hirdetés

Magyarországnak is üzent a német alkancellár: nem kell önállóan rendezni a határokat

2016. február 15., 12:14

Sigmar Gabriel szerint megmérgezi az európai vitát, ha egyes tagállamok önállóan alakítanák a schengeni övezetet. Görögország része marad az egységnek.

Sigmar Gabriel. Kép forrása: EPA
Sigmar Gabriel. Kép forrása: EPA

 

Nem szabad kirekeszteni Görögországot a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetből, Németországnak pedig többet kell tennie az uniós gazdaság élénkítéséért, cserébe a szolidaritásért és tehermegosztásért a menekültügyben - vélte Sigmar Gabriel német alkancellár, gazdasági miniszter, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapban hétfőn megjelent írásában.

Hirdetés

Menekülteket a munka világába

A német alkancellár szerint meg kell újítani az európai egység gondolatát, és ehhez össze kell hangolni két feladatot, a gazdaság beindítását és a szolidaritás és tehermegosztás biztosítását.

A munkanélküliség csökkentését össze kell kapcsolni egy új, közös menekültpolitikával - tette hozzá a szociáldemokrata politikus, hangsúlyozva: amíg Németország csak szolidaritást követel a menekültek befogadásában, és nem hajlandó az eddiginél többet tenni az európai gazdaság és a foglalkoztatottság növekedéséért, "addig senki nem fog segíteni nekünk".

Csak a két ügy együttes előmozdításával lehet kikeveredni a "politikai blokádból" - tette hozzá. Úgy vélte, hogy az euróövezeti pénzügyi- és államadósság-válságban azért sikerült elhárítani az egységet fenyegető veszélyt, mert a tagállamok azt közös kihívásként fogták fel, közös választ adtak rá és ellenálltak a "nemzeti különút kísértésének". Ugyanígy közös megoldásra van szükség a menekültválságban is - írta a német alkancellár. Megjegyezte: ha a közösség bankok megmentésére eurómilliárdokból álló alapokat hozott létre, akkor miért nem lehetséges ez, ha emberek megmentéséről van szó?

Görögország marad

Sigmar Gabriel hangsúlyozta: "látszatmegoldás" volna és "megmérgezné az európai vitát", ha megvalósulna az a konzervatív oldalról felmerült elképzelés, hogy hivatalosan zárják ki Görögországot a schengeni övezetből, vagy a görög-macedón határon építendő határkerítésekkel nem hivatalosan, de gyakorlatilag rekesszék ki onnan.

"Nem lehet csak úgy újradefiniálni az európai külső határokat, ráadásul az érintett államok feje felett" - írta a német alkancellár, hozzátéve, hogy inkább a már meghozott uniós döntések végrehajtására és a tagállamok közötti bizalom erősítésére kell összpontosítani, és teljes körű regisztrációra, megfelelő mennyiségű férőhelyre és a menekültek "rendezett elosztására" van szükség.

Kiakadtak

Több lap hétfőn arról írt, hogy az alkancellár és az SPD-s külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier levélben fordult a baloldali uniós kormányfőkhöz a visegrádi országok azon kezdeményezése miatt, hogy Macedónia zárja le Görögországgal közös határát. A két politikus levelében hangsúlyozta, hogy a Görögország elszigeteléséhez vezető lépés helyett az "európai belső határokon kell további intézkedéseket tenni a menekülthullám jobb ellenőrzése és hatékonyabb kezelése" érdekében.

A Der Spiegel című hírmagazin a hétvégén megjelent számában arról írt, hogy a visegrádi négyek terve nemcsak az SPD-s minisztereket aggasztja, hanem Angela Merkel kancellárt, a jobboldali CDU elnökét is. Szerinte a menekültek száma ugyan átmenetileg csökkenne a macedón-görög határ lezárása révén, de az euróválságból nagy erőfeszítések árán kimentett Görögországban káosz keletkezne, ha feltorlódik több tízezer menekült. Ez pedig egy olyan forgatókönyv, amelynek megvalósulására várva vár Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy Görögország támogatására siessen, és ezzel még inkább megossza az EU-t.

A berlini kancellári hivatal szerint további gond, hogy nem tudni, mennyire lehet tartós a visegrádi országok által szorgalmazott megoldás, mert az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a menekültek hamar új utakra találnak. Így a macedón-görög határ lezárása esetén kitérhetnek Albánia felé, majd átkelhetnek Olaszországba, és onnan utazhatnak tovább Németország felé.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

A forradalom elkezdődött – hogyan alakítja át mindennapjainkat a dolgok internete?

A forradalom elkezdődött – hogyan alakítja át mindennapjainkat a dolgok internete?

A legmerészebb becslés szerint néhány éven belül akár 50 milliárd eszköz kapcsolódik majd az internetre - a dolgok internetének korát éljük. De mit jelent ez pontosan? Hogyan fognak alkalmazkodni a cégek az új technológiához és hol tart Magyarországon a folyamat? Dr. Pete Gáborral, a Vodafone Magyarország Nagyvállalati megoldások értékesítési igazgatójával beszélgettünk.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • július 17
    Ipari termelés, GDP és kiskereskedelmi forgalom
    Netflix (2017 Q2)
    július 18
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    Fogyasztói árindex
    ZEW index
    július 19
    Wizz Air (2018 Q1)
    Morgan Stanley (2017 Q2)
    július 20
    KSH: Keresetek (január–május)
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének június végi helyzetéről
    Import és export
    EKB kamatdöntése
    Tartós és friss munkanélküli-segély kérelmek
    Fogyasztói bizalom
    július 21
    General Electric (2017 Q2)

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint jó dolog, hogy Magyarország rendezi a vizes vb-t?