"Az Európai Központi Bank (EKB) döntéseinek nem szabad letéríteniük a reformok útjáról az európai országokat" - jelentette ki Angela Merkel a davosi Világgazdasági Fórumon, ahol közvetlenül azelőtt szólalt fel, hogy Mario Draghi, az EKB elnöke bejelentette a mennyiségi enyhítési program elindítását.
Draghi közlése szerint 2015 márciusa és 2016 szeptembere között az EKB havi 60 milliárd euró értékben vásárol állami és magánkibocsátók adósságpapírjaiból. Az eszközvásárlási programnak az államkötvényekre való kiterjesztésével az EKB a gazdaság stagnálása és az alacsony infláció ellen próbálja felvenni a harcot.
A németek nem örülnek
Németország hosszú hónapokon keresztül ellenezte ezt a lépést, mert attól tart, hogy az arra bátoríthatja az euróövezeti országokat, hogy támaszkodjanak az Európai Központi Bankra, és felejtsék el a gazdasági növekedéshez szükséges szerkezeti reformokat.
Jens Weidmann, a német központi bank, a Bundesbank elnöke többször hangoztatta, hogy az olcsó pénz politikája, amelyet az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve és a japán jegybank követ, nem ültethető át egy az egyben Európába, mert Európában nincs központi kormány, ráadásul a túl olcsó hitelek egyes országokban késleltethetnék a szükséges reformok végrehajtását.
Nem nyernek időt
A német kancellár Davosban hangsúlyozta, hogy az EKB növekedést ösztönző lépései nem mentik fel az európai politikusokat annak felelőssége alól, hogy meg kell változtatniuk gazdaságukat. "A politikusoknak még elszántabban kell foglalkozniuk ezzel a kérdéssel, semmint azon gondolkodjanak, hogy más intézkedésekkel időt nyerjenek, és így elfelejthetjük a szerkezeti reformokat" - mondta Merkel.
Ugyancsak a davosi fórumon még szerdán Axel Weber, az UBS svájci bankház elnöke arra figyelmeztetett, hogy az EKB-nak nem szabad túl sokat vállalnia magára az eurózóna problémáinak megoldásában, mert elsősorban a kormányok feladata a gazdasági fellendüléshez szükséges reformok végrehajtása. Douglas Flint, a HSBC bankcsoport igazgatótanácsának az elnöke azt emelte ki, hogy a növekedés csak a szerkezeti reformok végrehajtásával indítható el, az EKB-nak arra kell korlátoznia tevékenységét, hogy megteremtse az ehhez szükséges környezetet.
Angel Gurría, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára viszont úgy vélte, hogy az EKB-nak korlátlan mennyiségben kellene felvásárolnia államkötvényeket mindaddig, amíg nem sikerül lendületbe hozni a gazdaságot és növelni az inflációt.
Az elmúlt időszakban ismét a figyelem középpontjába került az arany, mint jegybanki tartalékeszköz, a stabilitás szimbóluma. 
