A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön teszi közzé a keresetek tavaly novemberi alakulásáról szóló statisztikát. Tavaly októberben 4,8 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó átlagkeresetek az egy évvel korábbiakhoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 5,6 százalékos volt a növekedés, az előző havi 5,3 százalékkal szemben.
Mivel októberben az éves infláció 0,1 százalékos volt, a keresetek emelkedésével csaknem megegyező volt a reálkeresetek emelkedése is. A vállalkozásoknál 3,9 százalékos keresetnövekedést mért a statisztika, amelyből a rendszeres jövedelmek 3,6 százalékkal, a prémiumok és más egyszeri rendkívüli juttatások növekedése 9,3 százalékos volt.
A költségvetési intézményeknél - szintén a közfoglalkoztatottak nélkül számolva, beleértve a nem rendszeres kifizetések 29,4 százalékos emelkedését is - 10,7 százalékkal nőttek a keresetek.
Végre kiderül a pontos hiány
Szintén csütörtökön közli a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a részletes adatokat az államháztartás központi alrendszerének 2015. évi alakulásáról. A január 6-án közzétett előzetes adatok szerint az államháztartás központi alrendszerének tavaly decemberi hiánya 247,8 milliárd forintot tett ki, az éves deficit 1218,6 milliárd forint lett.
A központi költségvetés 1195,9 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 24,9 milliárd forintos deficittel, míg az elkülönített állami pénzalapok 2,2 milliárd forintos szufficittel zárták a tavalyi évet.
A 892,4 milliárd forintos módosított törvényi előirányzatnál 326,2 milliárd forinttal magasabb volt a pénzforgalmi hiány, ami főként a fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételeinek mintegy 560 milliárd forintos elmaradásával magyarázható.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az előzetes számok alapján közölte: az államháztartás központi alrendszerének 2015. évi hiánya 1218 milliárd forint volt, a GDP-arányos hiány 2 százalék lehet a tervezett 2,4 százalékkal szemben, az adósságszint pedig várhatóan 76 százalék alá csökken. Az elemzők kedvezőnek tartják az államháztartás tavalyi hiányának alakulását.
Az S&P csökkentette Izrael hosszú távú hitelminősítését a „katonai eszkalációs kockázatokra” hivatkozva. 
